
A Tükörterem felújításának fognak neki leghamarabb
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi Kultúrpalota hamarosan kezdődő felújítása során a Tükörterem restaurálási munkálatainak látnak neki először, de megújul majd a teljes tetőszerkezet, a homlokzat, valamint a több mint száz éves orgona is. A tervek szerint ez idő alatt nem kell majd teljesen lezárni az épületet.
2019. január 14., 21:582019. január 14., 21:58
Az 1911 és 1913 között épült Kultúrpalota Marosvásárhely emblematikus épületének számít, a magyar szecesszió gyöngyszemének tartják. A mai napig turisztikai szempontból
ugyanakkor kulturális központ is: ebben az épületben működik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a Maros Megyei Könyvtár, valamint a Maros Megyei Múzeum bizonyos részlegei is, emellett pedig számos egyéb kulturális eseménynek ad otthon egész évben az épület.
A több mint százéves épület egy nagyszabású felújításon már keresztül ment, a 2007–2008-as ciklusban lezárult munkálatok során megújult a nagyterem, a kisterem, megtörtént a freskók restaurálása, az előcsarnok festése, ez most 11 év kihagyás után folytatódik – magyarázza megkeresésünkre a Kultúrpalota osztályvezetője, Fülöp Tímea.
– fogalmaz Fülöp Tímea az amúgy 6,5 millió eurós uniós forrásokból megvalósuló munkálatokról, amelyből 500 ezer euró a Maros Megyei Tanács önrésze.
Most is zajlanak bizonyos állagmegőrzési, restaurálási munkálatok
Fotó: Haáz Vince
Az osztályvezető hozzáteszi, ezzel most megújul az épület jellegzetes tetőszerkezete, de a teljes homlokzata is, a díszítések, a domborművek, az ácsmunkák is.
A térség hírességének is számító hangszert Bernády György polgármestersége idején, 1911. december 30-én rendelték meg Rieger Ottó orgonagyárában. A 47 690 aranykoronába kerülő hangszert 1913. július 15-én adták át, a több mint egy évszázados hangszeren egyszer végeztek felújítási munkálatokat a 70-es években, de most annál jóval nagyobb munkába fognak a szakemberek.
– magyarázza a Kultúrpalota osztályvezetője. Hozzáteszi: a munkálatokat igyekeznek úgy ütemezni majd, hogy a legkisebb mértékben zavarják az épület működését.
Az orgona felújításának május végéig még nem fognak neki
Fotó: Haáz Vince
Évi 35 ezer látogató
A Kultúrpalota 2018-as éve nem volt kiemelkedő turisztikai szempontból, nagyjából ugyanannyi turista látogatta meg, mint máskor: mintegy 35 ezren voltak kíváncsiak az épületre. Ami érdekességnek számíthat, hogy tavaly már márciusban elkezdődött a látogatási szezon, ami amúgy májustól szeptemberig szokott zajlani, ekkor fordul meg a legtöbb turista a Palotában. Legtöbben Magyarországról térnek be az épületbe, utána a belföldiek száma a legjelentősebb, de francia, olasz, illetve sok izraeli látogatója is van az épületnek, valamint az utóbbi időben elég sokan érkeztek Spanyolországból. A marosvásárhelyi Kultúrpalota építészeti szempontból is jelentős, hiszen az utolsó szecessziós épületek egyike, ugyanakkor az erdélyi szecesszió gazdag tárháza is. Emellett több kiállítással, többek közt a Magyar és a Román Képzőművészeti Galériával is vonzza a látogatókat.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás