
A Tükörterem felújításának fognak neki leghamarabb
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi Kultúrpalota hamarosan kezdődő felújítása során a Tükörterem restaurálási munkálatainak látnak neki először, de megújul majd a teljes tetőszerkezet, a homlokzat, valamint a több mint száz éves orgona is. A tervek szerint ez idő alatt nem kell majd teljesen lezárni az épületet.
2019. január 14., 21:582019. január 14., 21:58
Az 1911 és 1913 között épült Kultúrpalota Marosvásárhely emblematikus épületének számít, a magyar szecesszió gyöngyszemének tartják. A mai napig turisztikai szempontból
ugyanakkor kulturális központ is: ebben az épületben működik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a Maros Megyei Könyvtár, valamint a Maros Megyei Múzeum bizonyos részlegei is, emellett pedig számos egyéb kulturális eseménynek ad otthon egész évben az épület.
A több mint százéves épület egy nagyszabású felújításon már keresztül ment, a 2007–2008-as ciklusban lezárult munkálatok során megújult a nagyterem, a kisterem, megtörtént a freskók restaurálása, az előcsarnok festése, ez most 11 év kihagyás után folytatódik – magyarázza megkeresésünkre a Kultúrpalota osztályvezetője, Fülöp Tímea.
– fogalmaz Fülöp Tímea az amúgy 6,5 millió eurós uniós forrásokból megvalósuló munkálatokról, amelyből 500 ezer euró a Maros Megyei Tanács önrésze.
Most is zajlanak bizonyos állagmegőrzési, restaurálási munkálatok
Fotó: Haáz Vince
Az osztályvezető hozzáteszi, ezzel most megújul az épület jellegzetes tetőszerkezete, de a teljes homlokzata is, a díszítések, a domborművek, az ácsmunkák is.
A térség hírességének is számító hangszert Bernády György polgármestersége idején, 1911. december 30-én rendelték meg Rieger Ottó orgonagyárában. A 47 690 aranykoronába kerülő hangszert 1913. július 15-én adták át, a több mint egy évszázados hangszeren egyszer végeztek felújítási munkálatokat a 70-es években, de most annál jóval nagyobb munkába fognak a szakemberek.
– magyarázza a Kultúrpalota osztályvezetője. Hozzáteszi: a munkálatokat igyekeznek úgy ütemezni majd, hogy a legkisebb mértékben zavarják az épület működését.
Az orgona felújításának május végéig még nem fognak neki
Fotó: Haáz Vince
Évi 35 ezer látogató
A Kultúrpalota 2018-as éve nem volt kiemelkedő turisztikai szempontból, nagyjából ugyanannyi turista látogatta meg, mint máskor: mintegy 35 ezren voltak kíváncsiak az épületre. Ami érdekességnek számíthat, hogy tavaly már márciusban elkezdődött a látogatási szezon, ami amúgy májustól szeptemberig szokott zajlani, ekkor fordul meg a legtöbb turista a Palotában. Legtöbben Magyarországról térnek be az épületbe, utána a belföldiek száma a legjelentősebb, de francia, olasz, illetve sok izraeli látogatója is van az épületnek, valamint az utóbbi időben elég sokan érkeztek Spanyolországból. A marosvásárhelyi Kultúrpalota építészeti szempontból is jelentős, hiszen az utolsó szecessziós épületek egyike, ugyanakkor az erdélyi szecesszió gazdag tárháza is. Emellett több kiállítással, többek közt a Magyar és a Román Képzőművészeti Galériával is vonzza a látogatókat.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
1 hozzászólás