
A Tükörterem felújításának fognak neki leghamarabb
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi Kultúrpalota hamarosan kezdődő felújítása során a Tükörterem restaurálási munkálatainak látnak neki először, de megújul majd a teljes tetőszerkezet, a homlokzat, valamint a több mint száz éves orgona is. A tervek szerint ez idő alatt nem kell majd teljesen lezárni az épületet.
2019. január 14., 21:582019. január 14., 21:58
Az 1911 és 1913 között épült Kultúrpalota Marosvásárhely emblematikus épületének számít, a magyar szecesszió gyöngyszemének tartják. A mai napig turisztikai szempontból
ugyanakkor kulturális központ is: ebben az épületben működik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a Maros Megyei Könyvtár, valamint a Maros Megyei Múzeum bizonyos részlegei is, emellett pedig számos egyéb kulturális eseménynek ad otthon egész évben az épület.
A több mint százéves épület egy nagyszabású felújításon már keresztül ment, a 2007–2008-as ciklusban lezárult munkálatok során megújult a nagyterem, a kisterem, megtörtént a freskók restaurálása, az előcsarnok festése, ez most 11 év kihagyás után folytatódik – magyarázza megkeresésünkre a Kultúrpalota osztályvezetője, Fülöp Tímea.
– fogalmaz Fülöp Tímea az amúgy 6,5 millió eurós uniós forrásokból megvalósuló munkálatokról, amelyből 500 ezer euró a Maros Megyei Tanács önrésze.
Most is zajlanak bizonyos állagmegőrzési, restaurálási munkálatok
Fotó: Haáz Vince
Az osztályvezető hozzáteszi, ezzel most megújul az épület jellegzetes tetőszerkezete, de a teljes homlokzata is, a díszítések, a domborművek, az ácsmunkák is.
A térség hírességének is számító hangszert Bernády György polgármestersége idején, 1911. december 30-én rendelték meg Rieger Ottó orgonagyárában. A 47 690 aranykoronába kerülő hangszert 1913. július 15-én adták át, a több mint egy évszázados hangszeren egyszer végeztek felújítási munkálatokat a 70-es években, de most annál jóval nagyobb munkába fognak a szakemberek.
– magyarázza a Kultúrpalota osztályvezetője. Hozzáteszi: a munkálatokat igyekeznek úgy ütemezni majd, hogy a legkisebb mértékben zavarják az épület működését.
Az orgona felújításának május végéig még nem fognak neki
Fotó: Haáz Vince
Évi 35 ezer látogató
A Kultúrpalota 2018-as éve nem volt kiemelkedő turisztikai szempontból, nagyjából ugyanannyi turista látogatta meg, mint máskor: mintegy 35 ezren voltak kíváncsiak az épületre. Ami érdekességnek számíthat, hogy tavaly már márciusban elkezdődött a látogatási szezon, ami amúgy májustól szeptemberig szokott zajlani, ekkor fordul meg a legtöbb turista a Palotában. Legtöbben Magyarországról térnek be az épületbe, utána a belföldiek száma a legjelentősebb, de francia, olasz, illetve sok izraeli látogatója is van az épületnek, valamint az utóbbi időben elég sokan érkeztek Spanyolországból. A marosvásárhelyi Kultúrpalota építészeti szempontból is jelentős, hiszen az utolsó szecessziós épületek egyike, ugyanakkor az erdélyi szecesszió gazdag tárháza is. Emellett több kiállítással, többek közt a Magyar és a Román Képzőművészeti Galériával is vonzza a látogatókat.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
1 hozzászólás