
Megdrágult energiahordozók, üzemanyag és búza mellett egyre sötétebb a jövőkép. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az orosz–ukrán háború hatására megugrott a gabona ára, ami további problémák elé állítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai pékségeket. A fennmaradáshoz áremeléseket kénytelenek eszközölni, de kérdés, hogy meddig bírja ezt megfizetni a lakosság.
2022. március 07., 21:232022. március 07., 21:23
Az energiahordozók és az üzemanyag drágulása miatt több ízben is jelentős árnövekedést jegyeztek a gabonafélék piacán, főként a búza és a kukorica ára ugrott meg. Az Adevărul országos napilap friss beszámolója szerint
A szakemberek ráadásul az orosz–ukrán háború miatt további drágulást jósolnak ezen a téren, mivel Ukrajna és Oroszország a globális búzaexport 23 százalékát biztosítja. Egyes országokkal ellentétben nálunk emiatt gabonahiányra nem kell számítani, mivel
A hazai pékségek az elmúlt hónapokban már többször is kénytelenek voltak növelni az árakat, a jelenlegi bizonytalan helyzetben viszont egyelőre kivárnak.
A Diószegi pékség tavaly év végén tíz százalékkal emelte a termékei árát, de Diószegi László tulajdonos már akkor előrevetítette, hogy idén valószínűleg további drágításra lesz szükség. Ez be is következett: újbóli érdeklődésünkre arról számolt be, hogy március elsejétől további 10 százalékkal emelték az árakat.
Nagyon remélem, hogy most már befejeződnek, de tartok tőle, hogy ha tovább folytatódnak, nálunk is újabb drágításokra lesz szükség. A kérdés az, hogy ki fogja tudni ezt megfizetni? Egyelőre nem fogunk további áremelkedést eszközölni, próbáltam úgy raktározni a lisztet, hogy legalább március elsejéig kibírjuk így. Hogy utána mi lesz, azt a lisztár, illetve az energiahordozók és az üzemanyag ára fogja meghatározni” – mutatott rá Diószegi. Hozzátette,
„Most az egyszer nem tudok optimistán tekinteni a jövőbe. Hiába drágítunk folyamatosan, ha az emberek nem tudják kifizetni. A világ az elszegényedés felé tart, már most számos olyan vállalat van más ágazatokban, amely rendkívül nehéz helyzetbe került. Az emberek ugyanis inkább lemondanak például egy új nadrág vásárlásáról, hogy arra a pénzre kenyeret vagy húst vegyenek” – emelte ki Diószegi.
A Harmopan Rt. pékipari vállalatnál ugyancsak drágítottak a tavaly év végén és idén is. Mint Albert László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, februárban tíz százalékkal emelték az árakat, további drágítást viszont egyelőre nem terveznek.
„Készleteink vannak, úgyhogy egyelőre kivárunk, lássuk, mi lesz, meddig tart a háborús helyzet és melyek lesznek a hatásai. Ha sokáig elhúzódik, beláthatatlan következményei is lehetnek. Tudni kell, hogy ebben az időszakban jellemzően a termelők felszabadítják a raktáraikat, fertőtlenítenek és műtrágyát vásárolnak. Ehhez értékesíteni kell a meglévő készleteket, és folyamatban is volt az eladás, de közbeszólt a háború, és leállt minden.
Egyelőre nem lehet megjósolni a búzaár-növekedés hatásait, de az tény, hogy a világpiaci helyzet globálisan rányomja a bélyegét az árakra, tehát ha világszinten nőnek az árak, akkor Romániában is, ez pedig hozza maga után a liszt és a kenyér drágulását is” – hangsúlyozta Albert László. Arra is kitért, hogy az elmúlt fél évben jellemző folyamatos drágítás miatt az újabb áremelések különösen érzékenyen érintik a vásárlókat.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás