
Megdrágult energiahordozók, üzemanyag és búza mellett egyre sötétebb a jövőkép. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az orosz–ukrán háború hatására megugrott a gabona ára, ami további problémák elé állítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai pékségeket. A fennmaradáshoz áremeléseket kénytelenek eszközölni, de kérdés, hogy meddig bírja ezt megfizetni a lakosság.
2022. március 07., 21:232022. március 07., 21:23
Az energiahordozók és az üzemanyag drágulása miatt több ízben is jelentős árnövekedést jegyeztek a gabonafélék piacán, főként a búza és a kukorica ára ugrott meg. Az Adevărul országos napilap friss beszámolója szerint
A szakemberek ráadásul az orosz–ukrán háború miatt további drágulást jósolnak ezen a téren, mivel Ukrajna és Oroszország a globális búzaexport 23 százalékát biztosítja. Egyes országokkal ellentétben nálunk emiatt gabonahiányra nem kell számítani, mivel
A hazai pékségek az elmúlt hónapokban már többször is kénytelenek voltak növelni az árakat, a jelenlegi bizonytalan helyzetben viszont egyelőre kivárnak.
A Diószegi pékség tavaly év végén tíz százalékkal emelte a termékei árát, de Diószegi László tulajdonos már akkor előrevetítette, hogy idén valószínűleg további drágításra lesz szükség. Ez be is következett: újbóli érdeklődésünkre arról számolt be, hogy március elsejétől további 10 százalékkal emelték az árakat.
Nagyon remélem, hogy most már befejeződnek, de tartok tőle, hogy ha tovább folytatódnak, nálunk is újabb drágításokra lesz szükség. A kérdés az, hogy ki fogja tudni ezt megfizetni? Egyelőre nem fogunk további áremelkedést eszközölni, próbáltam úgy raktározni a lisztet, hogy legalább március elsejéig kibírjuk így. Hogy utána mi lesz, azt a lisztár, illetve az energiahordozók és az üzemanyag ára fogja meghatározni” – mutatott rá Diószegi. Hozzátette,
„Most az egyszer nem tudok optimistán tekinteni a jövőbe. Hiába drágítunk folyamatosan, ha az emberek nem tudják kifizetni. A világ az elszegényedés felé tart, már most számos olyan vállalat van más ágazatokban, amely rendkívül nehéz helyzetbe került. Az emberek ugyanis inkább lemondanak például egy új nadrág vásárlásáról, hogy arra a pénzre kenyeret vagy húst vegyenek” – emelte ki Diószegi.
A Harmopan Rt. pékipari vállalatnál ugyancsak drágítottak a tavaly év végén és idén is. Mint Albert László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, februárban tíz százalékkal emelték az árakat, további drágítást viszont egyelőre nem terveznek.
„Készleteink vannak, úgyhogy egyelőre kivárunk, lássuk, mi lesz, meddig tart a háborús helyzet és melyek lesznek a hatásai. Ha sokáig elhúzódik, beláthatatlan következményei is lehetnek. Tudni kell, hogy ebben az időszakban jellemzően a termelők felszabadítják a raktáraikat, fertőtlenítenek és műtrágyát vásárolnak. Ehhez értékesíteni kell a meglévő készleteket, és folyamatban is volt az eladás, de közbeszólt a háború, és leállt minden.
Egyelőre nem lehet megjósolni a búzaár-növekedés hatásait, de az tény, hogy a világpiaci helyzet globálisan rányomja a bélyegét az árakra, tehát ha világszinten nőnek az árak, akkor Romániában is, ez pedig hozza maga után a liszt és a kenyér drágulását is” – hangsúlyozta Albert László. Arra is kitért, hogy az elmúlt fél évben jellemző folyamatos drágítás miatt az újabb áremelések különösen érzékenyen érintik a vásárlókat.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
3 hozzászólás