
Megdrágult energiahordozók, üzemanyag és búza mellett egyre sötétebb a jövőkép. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az orosz–ukrán háború hatására megugrott a gabona ára, ami további problémák elé állítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai pékségeket. A fennmaradáshoz áremeléseket kénytelenek eszközölni, de kérdés, hogy meddig bírja ezt megfizetni a lakosság.
2022. március 07., 21:232022. március 07., 21:23
Az energiahordozók és az üzemanyag drágulása miatt több ízben is jelentős árnövekedést jegyeztek a gabonafélék piacán, főként a búza és a kukorica ára ugrott meg. Az Adevărul országos napilap friss beszámolója szerint
A szakemberek ráadásul az orosz–ukrán háború miatt további drágulást jósolnak ezen a téren, mivel Ukrajna és Oroszország a globális búzaexport 23 százalékát biztosítja. Egyes országokkal ellentétben nálunk emiatt gabonahiányra nem kell számítani, mivel
A hazai pékségek az elmúlt hónapokban már többször is kénytelenek voltak növelni az árakat, a jelenlegi bizonytalan helyzetben viszont egyelőre kivárnak.
A Diószegi pékség tavaly év végén tíz százalékkal emelte a termékei árát, de Diószegi László tulajdonos már akkor előrevetítette, hogy idén valószínűleg további drágításra lesz szükség. Ez be is következett: újbóli érdeklődésünkre arról számolt be, hogy március elsejétől további 10 százalékkal emelték az árakat.
Nagyon remélem, hogy most már befejeződnek, de tartok tőle, hogy ha tovább folytatódnak, nálunk is újabb drágításokra lesz szükség. A kérdés az, hogy ki fogja tudni ezt megfizetni? Egyelőre nem fogunk további áremelkedést eszközölni, próbáltam úgy raktározni a lisztet, hogy legalább március elsejéig kibírjuk így. Hogy utána mi lesz, azt a lisztár, illetve az energiahordozók és az üzemanyag ára fogja meghatározni” – mutatott rá Diószegi. Hozzátette,
„Most az egyszer nem tudok optimistán tekinteni a jövőbe. Hiába drágítunk folyamatosan, ha az emberek nem tudják kifizetni. A világ az elszegényedés felé tart, már most számos olyan vállalat van más ágazatokban, amely rendkívül nehéz helyzetbe került. Az emberek ugyanis inkább lemondanak például egy új nadrág vásárlásáról, hogy arra a pénzre kenyeret vagy húst vegyenek” – emelte ki Diószegi.
A Harmopan Rt. pékipari vállalatnál ugyancsak drágítottak a tavaly év végén és idén is. Mint Albert László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, februárban tíz százalékkal emelték az árakat, további drágítást viszont egyelőre nem terveznek.
„Készleteink vannak, úgyhogy egyelőre kivárunk, lássuk, mi lesz, meddig tart a háborús helyzet és melyek lesznek a hatásai. Ha sokáig elhúzódik, beláthatatlan következményei is lehetnek. Tudni kell, hogy ebben az időszakban jellemzően a termelők felszabadítják a raktáraikat, fertőtlenítenek és műtrágyát vásárolnak. Ehhez értékesíteni kell a meglévő készleteket, és folyamatban is volt az eladás, de közbeszólt a háború, és leállt minden.
Egyelőre nem lehet megjósolni a búzaár-növekedés hatásait, de az tény, hogy a világpiaci helyzet globálisan rányomja a bélyegét az árakra, tehát ha világszinten nőnek az árak, akkor Romániában is, ez pedig hozza maga után a liszt és a kenyér drágulását is” – hangsúlyozta Albert László. Arra is kitért, hogy az elmúlt fél évben jellemző folyamatos drágítás miatt az újabb áremelések különösen érzékenyen érintik a vásárlókat.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
3 hozzászólás