
Megdrágult energiahordozók, üzemanyag és búza mellett egyre sötétebb a jövőkép. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az orosz–ukrán háború hatására megugrott a gabona ára, ami további problémák elé állítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai pékségeket. A fennmaradáshoz áremeléseket kénytelenek eszközölni, de kérdés, hogy meddig bírja ezt megfizetni a lakosság.
2022. március 07., 21:232022. március 07., 21:23
Az energiahordozók és az üzemanyag drágulása miatt több ízben is jelentős árnövekedést jegyeztek a gabonafélék piacán, főként a búza és a kukorica ára ugrott meg. Az Adevărul országos napilap friss beszámolója szerint
A szakemberek ráadásul az orosz–ukrán háború miatt további drágulást jósolnak ezen a téren, mivel Ukrajna és Oroszország a globális búzaexport 23 százalékát biztosítja. Egyes országokkal ellentétben nálunk emiatt gabonahiányra nem kell számítani, mivel
A hazai pékségek az elmúlt hónapokban már többször is kénytelenek voltak növelni az árakat, a jelenlegi bizonytalan helyzetben viszont egyelőre kivárnak.
A Diószegi pékség tavaly év végén tíz százalékkal emelte a termékei árát, de Diószegi László tulajdonos már akkor előrevetítette, hogy idén valószínűleg további drágításra lesz szükség. Ez be is következett: újbóli érdeklődésünkre arról számolt be, hogy március elsejétől további 10 százalékkal emelték az árakat.
Nagyon remélem, hogy most már befejeződnek, de tartok tőle, hogy ha tovább folytatódnak, nálunk is újabb drágításokra lesz szükség. A kérdés az, hogy ki fogja tudni ezt megfizetni? Egyelőre nem fogunk további áremelkedést eszközölni, próbáltam úgy raktározni a lisztet, hogy legalább március elsejéig kibírjuk így. Hogy utána mi lesz, azt a lisztár, illetve az energiahordozók és az üzemanyag ára fogja meghatározni” – mutatott rá Diószegi. Hozzátette,
„Most az egyszer nem tudok optimistán tekinteni a jövőbe. Hiába drágítunk folyamatosan, ha az emberek nem tudják kifizetni. A világ az elszegényedés felé tart, már most számos olyan vállalat van más ágazatokban, amely rendkívül nehéz helyzetbe került. Az emberek ugyanis inkább lemondanak például egy új nadrág vásárlásáról, hogy arra a pénzre kenyeret vagy húst vegyenek” – emelte ki Diószegi.
A Harmopan Rt. pékipari vállalatnál ugyancsak drágítottak a tavaly év végén és idén is. Mint Albert László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, februárban tíz százalékkal emelték az árakat, további drágítást viszont egyelőre nem terveznek.
„Készleteink vannak, úgyhogy egyelőre kivárunk, lássuk, mi lesz, meddig tart a háborús helyzet és melyek lesznek a hatásai. Ha sokáig elhúzódik, beláthatatlan következményei is lehetnek. Tudni kell, hogy ebben az időszakban jellemzően a termelők felszabadítják a raktáraikat, fertőtlenítenek és műtrágyát vásárolnak. Ehhez értékesíteni kell a meglévő készleteket, és folyamatban is volt az eladás, de közbeszólt a háború, és leállt minden.
Egyelőre nem lehet megjósolni a búzaár-növekedés hatásait, de az tény, hogy a világpiaci helyzet globálisan rányomja a bélyegét az árakra, tehát ha világszinten nőnek az árak, akkor Romániában is, ez pedig hozza maga után a liszt és a kenyér drágulását is” – hangsúlyozta Albert László. Arra is kitért, hogy az elmúlt fél évben jellemző folyamatos drágítás miatt az újabb áremelések különösen érzékenyen érintik a vásárlókat.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
3 hozzászólás