
Megdrágult energiahordozók, üzemanyag és búza mellett egyre sötétebb a jövőkép. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az orosz–ukrán háború hatására megugrott a gabona ára, ami további problémák elé állítja a már amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai pékségeket. A fennmaradáshoz áremeléseket kénytelenek eszközölni, de kérdés, hogy meddig bírja ezt megfizetni a lakosság.
2022. március 07., 21:232022. március 07., 21:23
Az energiahordozók és az üzemanyag drágulása miatt több ízben is jelentős árnövekedést jegyeztek a gabonafélék piacán, főként a búza és a kukorica ára ugrott meg. Az Adevărul országos napilap friss beszámolója szerint
A szakemberek ráadásul az orosz–ukrán háború miatt további drágulást jósolnak ezen a téren, mivel Ukrajna és Oroszország a globális búzaexport 23 százalékát biztosítja. Egyes országokkal ellentétben nálunk emiatt gabonahiányra nem kell számítani, mivel
A hazai pékségek az elmúlt hónapokban már többször is kénytelenek voltak növelni az árakat, a jelenlegi bizonytalan helyzetben viszont egyelőre kivárnak.
A Diószegi pékség tavaly év végén tíz százalékkal emelte a termékei árát, de Diószegi László tulajdonos már akkor előrevetítette, hogy idén valószínűleg további drágításra lesz szükség. Ez be is következett: újbóli érdeklődésünkre arról számolt be, hogy március elsejétől további 10 százalékkal emelték az árakat.
Nagyon remélem, hogy most már befejeződnek, de tartok tőle, hogy ha tovább folytatódnak, nálunk is újabb drágításokra lesz szükség. A kérdés az, hogy ki fogja tudni ezt megfizetni? Egyelőre nem fogunk további áremelkedést eszközölni, próbáltam úgy raktározni a lisztet, hogy legalább március elsejéig kibírjuk így. Hogy utána mi lesz, azt a lisztár, illetve az energiahordozók és az üzemanyag ára fogja meghatározni” – mutatott rá Diószegi. Hozzátette,
„Most az egyszer nem tudok optimistán tekinteni a jövőbe. Hiába drágítunk folyamatosan, ha az emberek nem tudják kifizetni. A világ az elszegényedés felé tart, már most számos olyan vállalat van más ágazatokban, amely rendkívül nehéz helyzetbe került. Az emberek ugyanis inkább lemondanak például egy új nadrág vásárlásáról, hogy arra a pénzre kenyeret vagy húst vegyenek” – emelte ki Diószegi.
A Harmopan Rt. pékipari vállalatnál ugyancsak drágítottak a tavaly év végén és idén is. Mint Albert László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, februárban tíz százalékkal emelték az árakat, további drágítást viszont egyelőre nem terveznek.
„Készleteink vannak, úgyhogy egyelőre kivárunk, lássuk, mi lesz, meddig tart a háborús helyzet és melyek lesznek a hatásai. Ha sokáig elhúzódik, beláthatatlan következményei is lehetnek. Tudni kell, hogy ebben az időszakban jellemzően a termelők felszabadítják a raktáraikat, fertőtlenítenek és műtrágyát vásárolnak. Ehhez értékesíteni kell a meglévő készleteket, és folyamatban is volt az eladás, de közbeszólt a háború, és leállt minden.
Egyelőre nem lehet megjósolni a búzaár-növekedés hatásait, de az tény, hogy a világpiaci helyzet globálisan rányomja a bélyegét az árakra, tehát ha világszinten nőnek az árak, akkor Romániában is, ez pedig hozza maga után a liszt és a kenyér drágulását is” – hangsúlyozta Albert László. Arra is kitért, hogy az elmúlt fél évben jellemző folyamatos drágítás miatt az újabb áremelések különösen érzékenyen érintik a vásárlókat.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
3 hozzászólás