– elevenítette fel a kezdeteket. Első év végén már négy széket és egy asztalt faragott, amelyet egy udvarhelyi szövőasszony meg is vásárolt. Másod év végén titokban készítette el az első székely kaput, amelyet aztán az apósánál Csobotfalván állítottak fel. Mint mondta, sokat köszönhet Varga Károly oktatónak és az osztálytársainak, akiktől sokat tanult. Jakab György és Varga Károly meghívására bejárták Udvarhelyszéket, és lefotózták a székely kapukat, ma is sok fekete-fehér diát őriz. Már ekkor gondolkodott egy kiadvány elkészítésén, de abban az időben nem lehetett ezt véghezvinni,

ahová tizenhárom évig járt vissza. A rendszerváltás után „nagyobb lendületet kapott a kapukészítés.”

Az eltelt évek során közel ötven gyalogkaput és tizenöt nagykaput készített. A legutóbbi kapuegyüttest nemrég fejezte be közösen Török Csaba csíktaplocai faragómesterrel. Ezt a kaput a hajdúnánási közösségnek ajándékba készíttette a Székely Nemzeti Múzeum és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala hálából, hogy az 1914–1918-as első világégéskor befogadták a székely menekülteket.

A könyv létrejöttéről Székely Csaba elmondta, tavaly szeptemberben egy szívműtét után eltiltották minden fizikai munkától, akkor jött az ötlet, hogy összeállítson egy kisebb kiadványt.

– mesélte. Rámutatott, nem tudományos munka, azt mutatja be a kötetben, hogy hogyan készíti ő a székely kaput. Megtalálhatóak benne – rajzokkal és fényképekkel – a székely kapu készítésének munkafázisai, kezdve az anyagmegválasztástól a díszítésig. Nem „száraz” leírások találhatóak meg a könyvben, hanem személyes hangvételű, olvasmányos írásokkal mutatja be tizenöt székely kapu és kopjafa elkészítésének a történetét.

„Ezt évekkel ezelőtt Haszman Páltól, a felsőcsernátoni fafaragótól hallottam. Intézmény, mert elzárja a külvilágtól a család életterét, de ugyanakkor be is engedi a kintieket. Azért intézmény, mert minden nap használják. Ugyanakkor a család életvitelére is utal. Ha teljesen be van deszkázva és tömör, akkor az a család elzárkózik a külvilágtól, a falusfeleitől, a társadalomtól. Ha ki és be is lehet látni, akkor nincs annak a családnak takargatnivalója, akkor a lelkülete nyitott a külvilág felé. De mégis van egy határ. A kapu jelzi, hogy eddig a közösségé, de a kaputól befelé ez az én tulajdonom, az én kertem, az én házam, az én váram” – magyarázta a kapufaragó mester.