– mesélte. Anita idén védte meg disszertációját. Mivel nagyon aktuális témákban kutatott, arról érdeklődtünk, mi foglalkoztat manapság egy közgazdászt.

Főként az innovációkutatás, az újítások, a gazdasági változások érdeklik, valamint a fogyasztói magatartásmódok, hiszen „az a legérdekesebb, ahogy a gazdasági változásokat vizsgálva ráismerünk saját viselkedésünkre” – fogalmazott.

Mindig is érdekelte, mi mozgatja az embereket, hogyan szerveződnek a közösségek, miként reagálnak bizonyos változásokra, illetve hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják őket a változások elfogadásában.

Önmagát is az embereken keresztül ismeri meg, vallja, így sokat mesél, sokat kérdez. Mint mondja, a gazdaságban is a „jó kérdések kellenek, hogy megismerjük a valós fogyasztói igényeket”.

Idén két kutatást is végzett, a fogyasztói szokásokkal kapcsolatosan. Munkája során olyan kérdésekre kereste a választ, hogy a kereskedelemben van-e nyitottság az újításra, mennyire van jelen a frusztráció, amikor technikai eszközöket – mint a különféle mobiltelefonos applikációk – használunk.

Kíváncsi volt arra is, hogy mit jelent a pozitív élmény egy-egy könnyen és gyorsan elintézett (ki)fizetés vagy például egy szoba, autó lefoglalása, bérlése esetén. Első ilyen kutatását fizetési innovációk, illetve fizetési szolgáltatások témakörben barátnőjével közösen készítette, kérdőíves felméréssel – ezt a jövőben publikálják is.

ugyanis a téma szakértői értékelték a kérdések aktualitását. A felmérés eredményéből világosan látszik, hogy a pénz kultúrája, hozzá való viszonyunk az ország történelmétől is függ. Az is világosan látszik, hogy Románia még mindig „cash-intenzív”, azaz

Sőt nagyobb összegek mozgatásánál az online felületeket sem használjuk, a személyes kapcsolatot szeretjük. A román átlagpolgárok egy-egy szolgáltatás, bankkártyás vásárlás alkalmával átlagosan 60 lejt költenek, ebből is kitűnik, hogy még mindig bizalmatlanok az új rendszerekkel szemben.

A digitalizáció fejlődése új irányba terelte a vásárlási, cserekereskedési folyamatokat, és gyakorlatilag ennek hozadékaként beszélhetünk ma a „sharing economy”, azaz a megosztáson alapuló gazdaság jelenségéről. Ennek elterjedése igen erőteljesen megmutatkozott az utóbbi években, új gazdasági irányokat, lehetőségeket nyitva meg az emberek, közösségek előtt. Azt jósolják, hogy az elkövetkezendő években gyakorlatilag ágazattól függetlenül mindenhol teret nyernek ezek az alternatívák. Ezzel gyakorlatilag teljesen átformálhatják a gazdaságot, a jelenleg működő modelleket.

Anitát az is érdekelte, hogy mi motiválja a fogyasztókat a megosztáson alapuló szolgáltatások igénybevételekor, hiszen manapság nálunk is kezd a mindennapok részévé válni: így stoppolunk, így válunk meg használt dolgainktól vagy foglalunk szállást magunknak. Ez egy új irány. Érdekességként elmesélte, hogy a Forbes magazin szerint azon a top 10-es listán is megjelenik már a megosztáson alapuló gazdaság fogalma, ami a közeljövőben megváltoztathatja életünket.

Szerinte ez is jól mutatja a jelenség sokoldalúságát.

Anita szerint a megosztáson alapuló rendszert fenntartó elvek közül a legfontosabb talán a bizalom, hiszen a fogyasztók közötti erős interakció jellemzi ezt a gazdasági modellt. A rendszer térhódítását illetően a különböző országok, illetve generációk fogyasztói szokása mellett a nagy- és kisvárosok közötti különbség is érződik.

Egyrészt például Udvarhelyen nincsenek bérelhető autók, ideiglenesen elvihető kerékpárok, míg mondjuk Kolozsváron mindkettőre van lehetőség. Noha nálunk is formálódik már az új gondolkodásmód, kiderült, hogy

Külföldön azonban szívesen kiadják lakásukat az emberek a néhány hetes nyaralás idejére is, vagy akár konyhájukat, ha arra valakinek szüksége van és hajlandó fizetni érte.

– fogalmazott a közgazdász. Hozzáfűzte viszont, hogy ami mégis megkülönböztetheti majd e jövőbe mutató gazdaságot a jelenlegitől, az a fogyasztók mentalitása, embersége, a tulajdonhoz és egymáshoz való viszonyulásuk, ami az eddigieknél fontosabb értéket fog majd képviselni.

Kérdőíves kutatásából egyértelműen kiderült: ahhoz, hogy bármilyen új applikáció, ezen belül is szolgáltatás mindennapjaink részévé váljon, egyszerűnek és gyorsnak kell lennie. Az is érdekes, hogy néhány éve még jobban tartottunk a kockázattól személyes adataink kiadásakor. Mostanra annyira megszokottá vált az online regisztráció a mindennapokban, hogy senkiben sem merül fel, hogy esetleg nem biztonságos.