Hogy miként érintik ezek az átlagfogyasztót, és hogy mi az a megosztáson alapuló gazdaság, ami a szakemberek jóslata szerint egyre inkább teret nyer majd hétköznapjainkban, arról Nagy Anita közgazdásszal beszélgettünk.
A fenti kérdésekre kereste a válaszokat Nagy Anita is, aki a középiskola elvégzése után Székelyudvarhelyről Kolozsvárra költözött, hogy közgazdaságtant tanuljon. Tudásvágya miatt a mesterképzést Budapesten végezte, jelenleg a Raiffeisen Banknál dolgozik folyamatszakértőként. Az egyetemen lehetősége volt olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek érdekelték.
Volt lehetőségem arról írni a szakdolgozatomat, ami érdekel, foglalkoztat, nem kellett sémákat követnem
– mesélte. Anita idén védte meg disszertációját. Mivel nagyon aktuális témákban kutatott, arról érdeklődtünk, mi foglalkoztat manapság egy közgazdászt.
Főként az innovációkutatás, az újítások, a gazdasági változások érdeklik, valamint a fogyasztói magatartásmódok, hiszen „az a legérdekesebb, ahogy a gazdasági változásokat vizsgálva ráismerünk saját viselkedésünkre” – fogalmazott.
Mindig is érdekelte, mi mozgatja az embereket, hogyan szerveződnek a közösségek, miként reagálnak bizonyos változásokra, illetve hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják őket a változások elfogadásában.
Önmagát is az embereken keresztül ismeri meg, vallja, így sokat mesél, sokat kérdez. Mint mondja, a gazdaságban is a „jó kérdések kellenek, hogy megismerjük a valós fogyasztói igényeket”.
Idén két kutatást is végzett, a fogyasztói szokásokkal kapcsolatosan. Munkája során olyan kérdésekre kereste a választ, hogy a kereskedelemben van-e nyitottság az újításra, mennyire van jelen a frusztráció, amikor technikai eszközöket – mint a különféle mobiltelefonos applikációk – használunk.
Kíváncsi volt arra is, hogy mit jelent a pozitív élmény egy-egy könnyen és gyorsan elintézett (ki)fizetés vagy például egy szoba, autó lefoglalása, bérlése esetén. Első ilyen kutatását fizetési innovációk, illetve fizetési szolgáltatások témakörben barátnőjével közösen készítette, kérdőíves felméréssel – ezt a jövőben publikálják is.
A kutatással az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián első díjat nyertek,
ugyanis a téma szakértői értékelték a kérdések aktualitását. A felmérés eredményéből világosan látszik, hogy a pénz kultúrája, hozzá való viszonyunk az ország történelmétől is függ. Az is világosan látszik, hogy Románia még mindig „cash-intenzív”, azaz
bár jelen vannak a lehető legkülönfélébb fizetési lehetőségek és eszközök, mégiscsak készpénzzel szeretünk boldogulni.
Sőt nagyobb összegek mozgatásánál az online felületeket sem használjuk, a személyes kapcsolatot szeretjük. A román átlagpolgárok egy-egy szolgáltatás, bankkártyás vásárlás alkalmával átlagosan 60 lejt költenek, ebből is kitűnik, hogy még mindig bizalmatlanok az új rendszerekkel szemben.
A digitalizáció fejlődése új irányba terelte a vásárlási, cserekereskedési folyamatokat, és gyakorlatilag ennek hozadékaként beszélhetünk ma a „sharing economy”, azaz a megosztáson alapuló gazdaság jelenségéről. Ennek elterjedése igen erőteljesen megmutatkozott az utóbbi években, új gazdasági irányokat, lehetőségeket nyitva meg az emberek, közösségek előtt. Azt jósolják, hogy az elkövetkezendő években gyakorlatilag ágazattól függetlenül mindenhol teret nyernek ezek az alternatívák. Ezzel gyakorlatilag teljesen átformálhatják a gazdaságot, a jelenleg működő modelleket.
Anitát az is érdekelte, hogy mi motiválja a fogyasztókat a megosztáson alapuló szolgáltatások igénybevételekor, hiszen manapság nálunk is kezd a mindennapok részévé válni: így stoppolunk, így válunk meg használt dolgainktól vagy foglalunk szállást magunknak. Ez egy új irány. Érdekességként elmesélte, hogy a Forbes magazin szerint azon a top 10-es listán is megjelenik már a megosztáson alapuló gazdaság fogalma, ami a közeljövőben megváltoztathatja életünket.
Kíváncsi voltam, hogy itt milyen a hozzáállás. Persze nehéz volt, mert erre még nem annyira ismerős a jelenség, de azért az emberekben van rá nyitottság. Tény, hogy van, amit igénybe veszünk már, de sokszor nem is tudjuk, hogy az adott szolgáltatás ebből az új koncepcióból eredeztethető.
Szerinte ez is jól mutatja a jelenség sokoldalúságát.
Anita szerint a megosztáson alapuló rendszert fenntartó elvek közül a legfontosabb talán a bizalom, hiszen a fogyasztók közötti erős interakció jellemzi ezt a gazdasági modellt. A rendszer térhódítását illetően a különböző országok, illetve generációk fogyasztói szokása mellett a nagy- és kisvárosok közötti különbség is érződik.
Egyrészt például Udvarhelyen nincsenek bérelhető autók, ideiglenesen elvihető kerékpárok, míg mondjuk Kolozsváron mindkettőre van lehetőség. Noha nálunk is formálódik már az új gondolkodásmód, kiderült, hogy
Romániában még mindig nagyon erős a tulajdonhoz való ragaszkodás.
Külföldön azonban szívesen kiadják lakásukat az emberek a néhány hetes nyaralás idejére is, vagy akár konyhájukat, ha arra valakinek szüksége van és hajlandó fizetni érte.
Hangsúlyos a gazdasági érdek, például az olcsóság, de ez nem minden egy vevő megtartásakor. A sharing economy megoldások igénybevételének vonzóságát ma még ezek a tényezők adják
– fogalmazott a közgazdász. Hozzáfűzte viszont, hogy ami mégis megkülönböztetheti majd e jövőbe mutató gazdaságot a jelenlegitől, az a fogyasztók mentalitása, embersége, a tulajdonhoz és egymáshoz való viszonyulásuk, ami az eddigieknél fontosabb értéket fog majd képviselni.
Kíváncsian várom, hogyan alakul e gazdasági modell jövője, ugyanakkor bízom benne, hogy kutatásom érdemben hozzá tud járulni a téma szélesebb megértéséhez, valamint további kutatási irányvonalak meghatározásához.
Kérdőíves kutatásából egyértelműen kiderült: ahhoz, hogy bármilyen új applikáció, ezen belül is szolgáltatás mindennapjaink részévé váljon, egyszerűnek és gyorsnak kell lennie. Az is érdekes, hogy néhány éve még jobban tartottunk a kockázattól személyes adataink kiadásakor. Mostanra annyira megszokottá vált az online regisztráció a mindennapokban, hogy senkiben sem merül fel, hogy esetleg nem biztonságos.
A zsibvásártól az autóbérlésig
Egyelőre nehezen lehet beazonosítani, hogy az országban hány vállalkozás működik a megosztáson alapuló gazdaság elvén, vagy hány hasonló önszerveződési lehetőség működik, hiszen semmilyen felületen nem összesítik ezeket. Erdélyben néhány nagyobb városban, mint például Kolozsváron, ismerik és használják az autó-, illetve kerékpárbérlési online lehetőséget, ami úgy működik, hogy egy applikáció segítségével azonosítható, hol van a legközelebbi elvihető autó, amelyet ugyancsak az applikáción kapott kulccsal lehet beindítani, használni, majd a kijelölt parkolóban hagyni. De működik az Über, Airbnb, a Blablacar, sőt vannak irodák is, amelyekkel ilyen jellegű szolgáltatásokat vehetünk igénybe.
Amit Székelyföldön is előszeretettel használnak, azok a különböző önszerveződő Facebook-csoportok, amelyeken általában megunt tárgyainktól szabadulhatunk meg, illetve fuvart vagy más szolgáltatást is igénybe vehetünk. Egy-egy ilyen oldalhoz több tízezer felhasználó is csatlakozik. A megosztás elvén működő szolgáltatásoknak, melyeket környékünkön is rengetegen használnak, leginkább elterjedt formája talán az eBay.
24h
