Bartalis Imre székelyudvarhelyi gazda portálunknak elmondta, hogy bár most már törvények tiltják, régen megszokottak voltak az ellenőrzött formában történő tarlóégetések. Őseink ugyanis így tisztították meg a szántókat, legelőket és kaszálókat, ha valamiért nem volt szükségük a szalmára vagy a szénára, esetleg idős koruk, betegség miatt nem tudtak elmenni kaszálni.

– magyarázta. Az égetéseknek köszönhetően ugyanakkor a kártevőket is el lehetett pusztítani, így nem terjedtek a különböző betegségek. A tüzekben ráadásul elégtek a gyomnövények magvai, a hamuval táplált föld pedig sokkal jobb minőségű lett – véli. Azzal viszont egyetértett a gazda, hogy

A jelenlegi helyzetet elemezve úgy látja, hogy a sok tiltás és szabályozás miatt el van lehetetlenítve a kisgazdák munkája, akik közül sokan emiatt inkább felhagynak a termeléssel. „Régen sem voltak hülyék az emberek, akkor is tudtak termelni, nem kellett senki megmondja nekik, hogy hogyan műveljék meg a földjeiket. A tiltások, szabályozások és ezek drónokkal történő ellenőrzése miatt sokan már dolgozni is félnek” – magyarázta. Hozzátette, noha a többség betartja a szabályokat, jelenleg is vannak gazdák, akik tüzet raknak földjeiken, ám azt már nem merik felügyelni a büntetések miatt, és ebből az okból keletkeznek nagyobb károk.

Romlik a talajminőség?

Régen több állatot tartottak, így sokszor még a vasúti sínek mellől is lekaszálták a füvet a gazdák, a földek égetéssel történő megtisztítása csak a kilencvenes években lett népszerű, amikor már csökkenni kezdett az otthon nevelt állomány, így kevesebb élelmet kellett betakarítani azoknak – jelentette ki Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, az igaz, hogy régen is meggyújtották a szántókat, ha nagyon elszaporodtak a kártevők, de ezt ellenőrzött formában tették az emberek, körbeszántva, elszigetelve a felégetett területet. Erre egyébként most is van lehetőség jól megindokolt esetben, ha túlszaporodnak a kártevők, ám engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől, illetve a polgármesteri hivataloknál is be kell jelenteni.

– így az igazgató. Szerinte az elmúlt években vált ugyanakkor egyre népszerűbbé a „gyufával történő kaszálás,” hiszen egyesek helytelenül így próbálják meg elkerülni a területalapú támogatások elvesztését, amikor a kevesebb igény miatt nem kaszálnak annyit az előző évben.

A felsorolt pusztításokon kívül a levegőt is szennyezik a gazdák a mezőgazdasági területek meggyújtásával, ami súlyos bírságokat von maga után – jelentette ki lapunknak Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője, aki szerint idén különösen sok kihágás történt.

amennyiben sikerül bizonyítani a tettüket. Aki természetvédelmi területen gyújtja meg a bozótos részt, az három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Idén eddig tíz esetben szállt ki a helyszínre a környezetőrség, három alkalommal pedig tetten érték a gyújtogató gazdát.

Megvont támogatás

Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség vezetője szerint azért szaporodtak el idén a mezőgazdasági területek felégetései, mert a gazdák tévesen úgy gondolják, hogy a koronavírus miatti állapot okán csökkentett erőbedobással dolgozik intézményük. Hangsúlyozta, ez nem igaz, sőt a katasztrófavédelmi felügyelőséggel összefogva most is szigorúan ellenőrzik a szabálysértéseket.

Mint mondta, a legnagyobb károkat nem is a szántókon történő tűzgyújtások okoznak, hanem azok, amelyek a legelőkön, kaszálókon történnek.

Megterhelt tűzoltók

Év eleje óta összesen 154 mezőgazdaság terület meggyújtásával kapcsolatos esethez riasztották a megyei tűzoltókat, ami lényegesen több az előző évekhez képest – tájékoztatott Alina Ciobotariu, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivője. Ebből 66 esetben csak a hivatásos tűzoltók vettek részt az oltásban, 62 alkalommal pedig az önkéntes egységek avatkoztak be. A fennmaradó esetekben az önkéntesek és a hivatásos tűzoltók közös erőfeszítéseire is szükség volt.