Meghosszabbítanák a válságkezelést

tehát szükség van a további támogatásokra. „Kérjük a kényszerszabadságról visszatérő alkalmazottak bruttó fizetésének a 41,5 százalékos állami támogatását hat hónapra, a jelenlegi három hónap helyett, ugyanakkor a csökkentett munkaprogram szerint dolgozó alkalmazottak fizetésének az állami résztámogatását a bruttó fizetéskiesésnek a 75 százalékával, és a kis- és közepes vállalkozások által kifizetett kényszerszabadság-juttatások összegének a 75 százalékos állami támogatását, amikor a vállalat tevékenységének a csökkentése a járvány következménye” – részletezte a szövetség gazdaságélénkítési törekvéseit Antal Lóránt.

Az RMDSZ ugyanakkor szükségesnek látja a mezőgazdasági idénymunkások és a vendéglátóipari szezonális alkalmazottak állami támogatását is, amikor a jövedelemkiesés a járványügyi intézkedések következménye. Az említett két kategória esetében a minimálbér 35 százalékával megegyező, 3–6 hónapra igényelhető állami juttatás jóváhagyását szeretné elérni az RMDSZ.

„Köztéma volt az is, hogy adócsökkentéseket kellene kezdeményezni, de fel szeretném hívni a figyelmet, hogy 2016 után Romániában számos adócsökkentésre került sor, akár úgy is fogalmazhatnék, hogy Románia adóparadicsommá vált. Tehát nemigen van, amit csökkenteni, de meg kell találni azokat a pénzforrásokat, amelyeket célirányosan mind a vendéglátóiparnak, mind pedig a különböző ágazatokban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások megsegítésére lehet fordítani” – hangsúlyozta az RMDSZ udvarhelyszéki szenátora.

Alkalmazási támogatás

„Az új munkahelyek is kiemelten fontosak. Azt szeretnénk, hogy a 29 év alatti és 50 év feletti elbocsátott személyeket alkalmazó kis- és közepes vállalkozások a járványhelyzet lejártáig részesüljenek vissza nem térítendő állami támogatásban. Ennek értéke havonta a fizetés fele, de nem több mint 2500 lej kellene legyen” – folytatta a szövetség új programjának az ismertetését Antal Lóránt, azt is megemlítve, hogy a gyógyszer-, illetve élelmiszeripar kiemelt támogatása is fontos, államilag garantált fejlesztési és beruházási hitelek folyósítására van szükség az élelmiszer-biztonság, valamint az egészségügyi ellátás biztonságának elérése érdekében.

„A kis- és középvállalkozások támogatása kérdésében mi az IMM Invest programban rendelkezésre álló források értékének a 20 milliárd lejre történő növelését javasoljuk 2021 első szemeszterében” – hangsúlyozta. A távmunkát, illetve távoktatást illetően ugyanakkor elmondta,

Antal Lóránt kitért arra is, hogy kettős mércét alkalmazott a kormány, amikor a kistermelők számára fenntartott zárt terű piacok bezárását elrendelte, de a multinacionális üzletláncok nyitvatartását nem függesztette fel. A szövetség kezdeményezte a piacok újranyitásának az engedélyezését, a vonatkozó törvénymódosítási javaslatot el is fogadta a parlament.

Komolyan fel kell készülni a következő évre

Elsőként általános intézkedéscsomagokat kell megfogalmazni, ám mivel a járvány okozta válság nem minden iparágat érintett egyformán – például az élelmiszer-, a csomagoló-, valamint az építőipart egyáltalán, a könnyűipart, turizmust viszont igen –, év végén, a pénzügyi zárások után elemezni kell majd a gazdasági helyzetképet, és az alapján komolyan felkészülni a következő évre, beazonosítani a kitörési pontokat – véli Antal Lóránt.

Udvarhelyszéknek a textilipar meggyengülése okozott nagy érvágást, az iparági problémák közel kétezer munkavállalót érintenek, így lokálisan erre a problémára kell figyelmet fordítani. A szenátor emlékeztetett,

éppen ezért fontos szerepük van a megyében, és udvarhelyszéki szenátorként ő maga is kiemelten kezeli ezt. Március óta egy e célra létrehozott platformon több mint négyszáz vállalkozóval áll heti kapcsolatban, éppen azért, hogy első kézből származó információkkal tudják őket tájékoztatni, továbbá azért is, hogy kikérjék a véleményüket arról, hogy miként kellene javítani az őket érintő intézkedéseket – utóbbiakat igyekeztek is beépíteni az RMDSZ által megfogalmazott törvénymódosítási javaslatokba, hangsúlyozta Antal Lóránt.