Rendhagyó képzőművészeti kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban pénteken, a 2003-ban elhunyt Maszelka János festőművész alkotásaiból. Az újonnan nyílt tárlat különlegessége abban rejlik, hogy a művész örököseitől, közgyűjteményekből és magánszemélyektől gyűjtött össze a múzeum közel 300 alkotást, amelyekből hatvanat a múzeumban állítottak ki, a fennmaradókat pedig digitális formában teszik elérhetővé a művészetkedvelő közönség számára.
2022. január 21., 20:282022. január 21., 20:28
Miklós Zoltán múzeumigazgató
Fotó: László Ildikó
Rendhagyó képzőművészeti kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban pénteken, a 2003-ban elhunyt Maszelka János festőművész alkotásaiból. Az újonnan nyílt tárlat különlegessége abban rejlik, hogy a művész örököseitől, közgyűjteményekből és magánszemélyektől gyűjtött össze a múzeum közel 300 alkotást, amelyekből hatvanat a múzeumban állítottak ki, a fennmaradókat pedig digitális formában teszik elérhetővé a művészetkedvelő közönség számára.
2022. január 21., 20:282022. január 21., 20:28
Miklós Zoltán múzeumigazgató
Fotó: László Ildikó
A tárlat pénteki megnyitóján Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta, olyan kiállításnak a megvalósítását tűzték ki célul, amely túlmutat azon az egyszerű tárlatrendezési gyakorlaton, amely eddig a múzeumban jellemző volt. Ennek keretein belül tették közzé a felhívást, miszerint mindenki felajánlást tehet a tulajdonában lévő Maszelka-festmények digitalizálására. A felajánlások pedig felül múlták a várakozásokat:
Fotó: László Ildikó
A „kölcsönzött” alkotások közül Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész választott ki 60, korábbi tárlatokon sosem látott festményt, amelyek most kiállításra kerültek a székelyudvarhelyi múzeumban, és egészen március 31-ig tekinthetők meg. A múzeumigazgató kifejtette, a kitűzött célt sikerült elérniük, hiszen a festmények digitalizálása révén egy olyan adatbázist készítenek, amely – a teljesség igénye nélkül – próbál egy ívet mutatni.
A digitális válogatás jövő hét elejétől válik elérhetővé az intézmény honlapján, ugyanakkor a múzeumban található kijelzőkön is megtekinthető.
Fotó: László Ildikó
Az emlékkiállítást személyes tárgyak és digitális tartalmak is színesítik.
– fogalmazott Miklós Zoltán intézményvezető.
Miklós Zoltán múzeumigazgató
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!