Márton olykor fehér lovon jár

Szent Márton-napi fáklyás felvonulás. Számos hagyomány kötődik az ünnephez. Archív

Fotó: Veres Nándor

A mai nap szentje, a püspök és hitvalló Tours-i Márton (316 vagy 317 – 397) az egyháztörténelem első nem vértanú szentje. A pannóniai Savaria, azaz Szombathely szülötte a magyar királyok, Pannonhalma, szülővárosa és Magyarország patrónusa.

Molnár Melinda

2019. november 11., 09:542019. november 11., 09:54

2019. november 11., 10:302019. november 11., 10:30

Szerte a világban több ezer templomot ajánlottak védelmébe, és kimagaslóan sok településnek a névadója. A lovas katonák, kovácsok, fegyveröntők, takácsok, szabók, kikiáltók, koldusok, kádárok, foglyok, tímárok, szállodások, kalaposok, molnárok, vincellérek és számos ma már nem honos mesterség védőszentje volt.

Liturgikus emléknapjának szokásai, hiedelmei nagy részben legendájához, önzetlenségéhez, illetve a naptárban elfoglalt helyéhez kötődnek.

Jelképe a koldus, akiért Amiens város kapujában kettéhasította köpenyét. Ismert szimbóluma továbbá a lúd: legendája szerint püspökké választása elől egy libaólban próbált elrejtőzni, de azok gágogásukkal elárulták őt.

Lóháton, katonaként is ábrázolják. A néphit szerint olykor fehér lovon érkezik, november 11-e után felkészülhetünk a havazásra, ami viszont enyhe telet jelez. A mondás szerint: Márton napján ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

Régen a boltokban ezen a napon gyújtották meg a gyertyát. Ekkor vágják le „Márton lúdját”, és az újbort is megkóstolják, Márton poharával koccintanak – úgy tartják, ennek Márton a bírája.

Advent előtt Márton napja az utolsó mulatós ünnep, amely egyben a mezőgazdasági év zárása is: ekkor járnak le a munkaszerződések és a piaci napok. Az ilyenkor – napjainkban főleg gyermekek által – gyakorolt fáklyás felvonulás és hasonlóképpen a Márton-napi tűzgyújtás is jó cselekedeteire utal.