
Fotó: Boda L. Gergely
A 2004. évi 272-es számú gyermekjogvédelmi törvény eddig is szabályozta azon gyerekek jogi helyzetét, akiknek szülei külföldi vendégmunkások voltak. Az újdonságokról a Maros megyei gyermekjogvédelmi főigazgatóság sajtószóvivője számolt be.
2015. október 22., 19:022015. október 22., 19:02
Eddig a külföldön munkát vállalni kívánó szülő kötelessége volt szándékáról értesíteni a helyi önkormányzatokat, valamint írásos nyilatkozatban kellett megneveznie azt a személyt, aki a gyerekére a távolléte alatt vigyáz. Ez a bíróságok keretében működő gyámhatósághoz került. A gyámhatóságok három napon belül határozatot adtak ki, amelyben anélkül, hogy a szülő jogai sérültek volna, legfeljebb egy évig kinevezte az illető személyt a gyerek gondozójának. Az illetőnek felnőtt családtagnak kellett lennie, és megfelelő anyagi és erkölcsi körülményekkel kellett rendelkezzen.
Egy augusztusban hatályba lépett jogszabály ezeket a rendelkezéseket pontosította. Az új törvény értelmében például fontos szerep jut az iskolának. Eszerint minden utolsó negyedévben az iskolák össze kell állítsák a polgármesteri hivatalok szociális osztályai számára azon gyerekek adatainak pontos jegyzékét, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik, de azokat a gyerekeket is fel kell tüntetni a lajstromban, akik egy évnyi vagy annál több külföldi tartózkodás után jönnek haza. A szóban forgó gyerekek nem anyagi gondokkal küzdenek, egyéb jogtalanságok érik őket, és sokan elhagyják az iskolát.
Az idei, harmadik negyedévi hivatalos statisztikák szerint Maros megyében 788 család valamelyik vagy mindkét tagja dolgozik külföldön, ez 1336 itthon hagyott gyereket jelent. Közülük 1289-re rokonok vigyáznak, 56-an pedig valamilyen formában bekerültek a szociális védőhálóba. A Maros Megyei Szociális Gondozási és Gyermekjogvédelmi Főigazgatóság sajtószóvivője, Constantin Doru azt is elmondta: általában nyaranta nő meg a külföldön dolgozási kedv. Jellemző módon a fiatal kamaszok szülei mennek el külföldre dolgozni, és általában a gyerekeket a nagyszülők gondjaira bízzák, akik nem tudják kellőképpen felügyelni a gyerekeket.
Az iskolák összesítései nyomán az önkormányzatok szociális munkásai meghatározott időközönként meg kell látogassák a gyerekeket, és jelentéseket kell készítsenek az állapotukról. Ugyancsak a szociális munkások ellenőrzik azt, hogy a szülők távozásuk előtt 40 nappal valóban értesítették-e az önkormányzatot. Mindez természetesen csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a szülők munkaszerződéssel dolgoznak külföldön. A polgármesteri hivatalok alkalmazottai a gyerek iskolai előmenetelét is felügyelik, és amennyiben visszaesést tapasztalnak, írásban jelentik az igazgatónak, osztályfőnöknek, aki fel kell vegye a kapcsolatot az iskolai tanácsadóval. Ha rosszabbodik a gyerek állapota, az önkormányzat értesíti a gyermekjogvédelmet.
Ha a dolgok idáig fajulnak, akkor legtöbbször állami gondozásba kell helyezni a gyereket. Ebben az esetben a gyermekjogvédelmi igazgatóság alkalmazottainak – a külképviseletek segítségével – meg kell keresniük a szülőket, mivel bele kell egyezzenek abba, hogy gyerekük állami védelem alá kerüljön. A sajtószóvivő úgy tudja, hogy az önkormányzatok ilyen jellegű monitorizálási szolgáltatásai városokon működnek, vidéken emberhiány miatt nehézkesebben, és plusz feladatokat ró az amúgy is kevés számú alkalmazottakra.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
szóljon hozzá!