A politológusok Torónak adnak igazat

A nyilvánosság előtt zajlott az a jogértelmezési vita, amelyben az EMNP a 6-3-as alternatív küszöb mellett teszi le voksát, Frunda György RMDSZ-szenátor szerint pedig a magyar kisebbségnek csak egyik képviselője juthat be, vagy az 5%-os küszöbbel, vagy ha azt egyik sem éri el, akkor a 6-3-as alternatív küszöböt alkalmazzák annak esetében, amelyik a legtöbb szavazatot gyűjtötte.

Az ügyben megkérdeztük Szász Alpár Zoltán, Bakk Miklós és Bognár Zoltán politológusokat is (utóbbi nem kívánt állást foglalni).

„Az én olvasatomban a törvényt nem úgy kell értelmezni, ahogy Frunda György tette. A 2. cikk 29-es pontja definiálja, hogy mit értünk nemzeti kisebbség alatt, a 47. cikk 2-es bekezdésének A, illetve B pontja leszögezi, hogy a Szenátusba és a Képviselőházba külön-külön szükséges az 5-5%, a C pontban pedig hozzáteszi, hogy amennyiben nem teljesül az A, illetve B pontban leszögezett küszöb, akkor egyszerre kell érvényesülnie a 6-3-as alternatív küszöbnek, ami az adott szervezetet parlamenti képviseletre jogosítja. Ezzel bármely politikai alakulat élhet” – tudtuk meg a szakembertől. Hozzátette, az EMNP-t a párttörvény alapján jegyezték be, tehát rá ez vonatkozik, míg az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként határozza meg magát, tehát – ha úgy tetszik – jogilag külön kategória.

Véleményét osztotta Bakk Miklós is. „Az EMNP-t nem kisebbségvédelmi szervezetként jegyezték be, hanem pártként indul a választásokon, egy érdekvédelmi szervezettel szemben. Az más kérdés, hogy ez a párt (az EMNP – szerk.megj.) szintén az érdekvédelmi szervezet által megcélzott közösség szavazataiért harcol, hogy bejusson a parlamentbe”– ismertette Bakk Miklós.

A Székelyhon.ro megkeresésére Frunda György elmondta, szerinte a jelenleg érvényben levő választási törvénynél (a 6-3-as alternatív küszöbbel együtt) „kevésbé rosszabb” volt az idén kidolgozott új, amit azonban az Alkotmánybíróság elutasított – ezért érvényes most is a 2008-as. „Az érvényben levő törvény szerint a második, harmadik, sőt negyedik helyen végző személy is bejuthat a parlamentbe a visszaosztás után. Ezt nem tartom korrektnek” – válaszolta.

A 2008-ban életbe lépett választási törvény egyik kidolgozója, beterjesztője és megszavazója éppen az az RMDSZ volt, amelynek hangadói ma félreértelmezik, illetve helytelenítik annak egyes előírásait.