
Fotó: Barabás Ákos
Szent Márk evangélista, vértanú ünnepén, április 25-én, illetve a hozzá közel eső vasárnap a római katolikusok liturgikus formában fohászkodnak jó termésért és a természeti csapások elkerüléséért. Idén, a szükségállapot miatt szerény körülmények között, templomban, hívek és körmenet nélkül tartják meg a lelkipásztorok a szertartást.
2020. április 26., 08:582020. április 26., 08:58
A nap szentje a rómaiak kérésére írta meg a legrégebbi evangéliumot. Kísérője volt Pál apostolnak az első missziós útján. Az evangélista legismertebb jelképei a nyitott vagy zárt könyv, szárnyas vagy szárny nélküli oroszlán.
A búzaszentelési rítus csak azért kapcsolódik az Áron főpap nemzetségéből származó Márkhoz, mert az ő emlékünnepén tartják.
A búzaszentelő, mint az ünnep elnevezése, azt is jelzi, hogy a magyar földművelő nép milyen erős lelki gyökérrel kötődött a kenyérgabonához. Eredete visszamutat egy-egy római, illetve görög istennek engesztelésül avagy kárelhárításért bemutatott pogány áldozatra. A megáldott fűbúza, amelyet mint szentelményt évekig az imakönyvekben őriztek, a néphit szerint bajelhárító erővel bírt: használták füstölésre, de a főzetét is.
A gyümölcsfák fejlődésével kapcsolatos fordulónapról azt is tartották, hogy aki ekkor sót szentel, az az első legelőre hajtás előtt takarmányt ad az állatoknak. A népi kalendáriumok feljegyezték: ha a búzaszentelés és a kukoricavetés napján a pacsirta, a fürj vagy a béka szól a búzából, bő termésre lehet számítani.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!