Magyarországi tanulmányúton a frissen végzett virágkötők

Szél Margit, Albert Rozália Éva, Nyulas Ildikó, Balázs Katalin, Gergely Annamária, Szőcs Erika, Kiss Adél és Tróznai Ildikó öt hónapon keresztül tanulta itt elméletben és sok gyakorlatban a virágkötészet és virágdíszítés fortélyait. Sikeres vizsga után az egyesület magyarországi tanulmányútra és tapasztalatcserére vitte a végzetteket a legnagyobb virágkertészetekbe.Velük ment Vajda Erika oktató és a RMGE-Maros elnöke, Csomós Attila mérnök.

A virágötés kellékei között

A budapesti Etele téri ArtVirág virágkötészeti kellékeket forgalmazó üzlet Magyarországon a legnagyobb. Az üzlet akkora, mint egy labdarúgó kispálya, a polcokon, gondolákon a díszítő kompozíciók kellékeinek tízezrei sorakoznak a lehető leghihetetlenebb változatokban. Kristály, üveg, tükör, textília, sztearin, szárított egzotikus növények, kagylók, kerámiatermékek és ki tudná felsorolni, még mi minden ejti ámulatba a gyanútlan szemlélődőt. Még a sok tanuláson edzett végzettek is csak kapkodták a fejüket. És az árak sem pénztárcagyötrőek. Keresztesi Eszter árúház-felelős jóvoltából pedig kedvükre nézelődhettek, válogathattak a frissen végzettek.

Liliomok kéthektáros háza

A Szeged-közeli Dabasba, dr. Eke Sándor, a Virágpaletta Szövetkezet elnökének két hektáros liliomkertészetében látogattak másodjára. Két üvegház a kéthektáros területen. Hosszú sorokban, emberderéknyi magasságban mindenütt csak liliom. Hogy hány szál is lehet itt összesen? Százezrekre, milliókra rúghat. A végzetteket kalauzoló vezető sem tudott pontos választ adni. Abban maradtuk – ami van, mind itt van. Ami pedig a színárnyalatokat illeti – ami liliom-fronton lehetséges, mind fellelhető itt.

És ezek a virágok nem földben nőnek. Kókuszrostból tömörített „téglákat” mutattak. Indiából hozzák, aztán amikor beáztatják, legalább négyszeresükre dagadnak. Lazítják, majd ebbe kerülnek a gumók, a tápanyagot pedig csepegtetéssel adagolják, mindig annyit és olyan vegyítésben, ami épp megfelel a növény igényeinek és fejlődési szakaszának. Mindent számítógép vezérel, még a üvegháztetőn beszűrődő napfényt is. S akkor már érthető, hogy miért csak tíz emberre van szükség a két üvegházban. Csak hab a tortán, hogy a liliomgumókat Hollandiából hozzák. Hogy hová szállítják a „kész” virágot? Hát Hollandiába. No meg természetesen minden országba, a szélrózsa minden irányába, ahonnan igénylik. Azért marad Magyarországban is valamicske...

Gerbera-tengeren

Rövid autós száguldás után a szatymazi dísznövénykertész, Csányi István „gerberafarmján” kötünk ki. A háromhektáros területen néhány üvegház és sok fóliasátor. Ez Magyarország egyik legnagyobb gerberatermesztő komplexuma. Ez a virág a manapság legdivatosabbak, legfelkapottabbak közül való. Nagy is a kereslet iránta. A Csányi család 1986-ban ültette el az első gerberapalántákat, azóta folyvást ezzel foglalkozik. „Nem tudhatom, mit hoz a jövő, de pozitívan állok hozzá és a kihívások elé” – mondja a gerberatermesztő, aki nem mellesleg és nem véletlenül a Virágpaletta Szövetkezet tagja. Az elmúlt évek nehézségei, a gazdasági visszaesés nem torpantották meg. Jelenleg 30 fajta gerberát termeszt, standard, mini és pókvirágú variánsokkal.

Nincsen rózsa...

Zsombóra érve betérünk Gyuris Attila rózsakertészetébe, ami lényegében egy rózsaipari kombinát, hatalmas üvegházakkal, a már korábban is emlegetett „kókusztalajba” plántált rózsatövekkel. Két tő egy nagy cserépben, cserepek hosszú sora, amíg a szem ellát. Milliószám vannak itt a különböző színű virágok.

Itt is mindent számítógépes technika vezérel. Az adagolja a napfényt, a tápoldatot, szabályozza a pára- és nedvességtartalmat. Mindössze tizenöt alkalmazott látja el a kézzel végezhető növényápolási munkálatokat. A szálak méretre vágását, virágnagyság szerinti osztályzását, csokorba kötését, felcímkézését egy elmés gépsor végzi. Egyik oldalon bemegy a virág, túl pedig hét szájon, osztályozva, összekötve jön ki.

Passion, Red Naomi, Sphinx, Emanuelle, Prima Donna és még vagy tucatnyi elnevezésű fajtaváltozatot állítanak elő. Bekukkantunk egy kis helyiségbe, az egész vállalkozás „agyába” – itt két képernyőn követhető minden, ami a rózsákkal történik.

Nincsen rózsa tövis nélkül - tartja a nótás népi bölcsesség. Itt is van tövis, csak azt korszerűbben gazdasági válságnak hívják. Hát ezt a tövist kell kihúzni a vérző gazdaság sebéből. Úgy tűnik, errefelé a húzogatás sikerül.

Epilógus

Felüdülésként a többnapos út után ellátogattunk szívélyes segítőnk, vezetőnk, a szatymazi dr. Somogyi György, a Szegedi Fűszerpaprika Kutatóállomás vezetője – és a szatymazi gazdakör elnöke – tanyájára, ahol összegeztünk: minden elméleti és gyakorlati oktatás megkoronázása: látni azt, hogy miként készül a virágkötők alapanyaga, a szemet, szívet, lelket gyönyörködtető virág. És megtudni azt is, milyen törődéssel jár az „alapanyag” előállítása. Mert csak így teljes az okulás.

Összeállításunk a Corvinus Alapítvány támogatásával készült.