Hirdetés
Hirdetés

Magánórák: nélkülözhetetlenek a záróvizsgákhoz?

Érettségi eredményeket böngészve. Az iskolában elsajátított tananyag már nem elég? •  Fotó: Beliczay László

Érettségi eredményeket böngészve. Az iskolában elsajátított tananyag már nem elég?

Fotó: Beliczay László

Virágzik a magánórák piaca Romániában: tavaly mintegy 35 millió lej bejelentett jövedelmet valósítottak meg az oktatók az iskolán kívüli tevékenységből. A jelenség főbb okai közé sorolható, hogy a szülők a közoktatási rendszerünk hiányosságait próbálják pótolni gyerekeik pluszórákra való beíratásával.

Molnár Rajmond

2019. november 08., 15:512019. november 08., 15:51

4315 pedagógus mintegy 35 millió lejt keresett magánórákból országszerte 2018-ban, ami személyenként évi 8534 lej pluszjövedelmet jelentett – írja az edupedu.ro oktatási szakportál az országos adóhatóság (ANAF) jelentésére hivatkozva. Fontos azonnal hozzátennünk, hogy

a kimutatás csak azokra a tanárokra vonatkozik, akik bevallották az iskolán kívüli pluszjövedelmüket.

Az adóhatóság adatai szerint csak Kolozsváron mintegy 1200 oktató majdnem nyolcmillió lejt keresett magánórák révén, de más erdélyi nagyvárosokban is „virágzik a piac”.

50–500 lej havonta

Átlagosan tíz tanuló közül négy jár magánórákra, legtöbben az általános és középiskolában. A szülők az országos felmérés, illetve az érettségi vizsgák miatt tartják fontosnak a pluszórákon való részvételt. Az egyhavi magánórák költsége átlagosan 150 lej, ez viszont csak az alsó érték. Mivel

egy óra ára 50–100 lej között mozog, az alkalmak számától függően a tényleges ár akár 500 lejen felül is lehet havonta

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copiii) elnevezésű szervezet tavalyi felméréséből. Ugyanakkor matematikából, reál tantárgyakból – fizika, kémia, biológia stb. –, illetve idegen nyelvekből veszik a legtöbb magánórát a tanulók.

Hirdetés

Az általunk felkeresett tanügyi illetékesek visszafogottan nyilatkoztak a magánórákról, hiszen – mint mondták – azok nem részei a közoktatási rendszernek, így mérvadó adatokkal sem szolgálhatnak róluk. Viszont köztudott, hogy térségünkben is jelen vannak – szögezték le. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője szerint nálunk leginkább az idegen nyelvek miatt van kereslet a magánórákra, illetve olyan készségek elsajátítása érdekében, amelyeket a tanügyi rendszer nem biztosít a diákoknak. Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese úgy véli, két oka van a magánórák hangsúlyos jelenlétének. Egyrészt a szülők így próbálják lefoglalni, értelmes tevékenységek felé irányítani gyereküket, másrészt pedig közoktatási rendszerünk hiányosságait hivatottak pótolni a pluszórák, amelyekből köztudottan sok van.

Nem mellékes az a tény sem, hogy az egyébként is túlzsúfolt tanterv mellett még magánórákra is kell járniuk a diákoknak, hogy érdemleges eredményeket tudjanak felmutatni a későbbi záróvizsgákon.

Abszurdnak tartja, mégis muszáj

„A lányom hetedikes, még azt sem tudjuk pontosan, miből fog képességvizsgázni, de azt már igen, hogy jövőre román nyelvből és matematikából magánórákra fog járni. Már idén feliratkoztunk a jó hírű, elismert pedagógusokhoz várólistára.

Idézet
A gyerek jól tanul, kitűnő jegyei vannak, mégsem merem megkockáztatni, hogy egyedül készüljön fel a vizsgára

– mondta érdeklődésünkre egy székelyföldi szülő. Hozzátette, egyrészt azért, mert ez egy verseny, és ha mindenki jár magánórára, akkor lehet, hogy épp emiatt marad majd le a lánya. Másrészt mert szülőként nem tud és nem is akar segíteni a lecketanulásban.

Idézet
Abszurdnak tartom az egész rendszert, haragszom magamra, amiért én is beállok a sorba, de egyszerűen nem vagyok elég bátor, hogy kockáztassak, és a lányom ne ott folytassa a középiskolát, ahol szeretné, csak azért, mert én az elveim miatt nem küldtem magánórára.

Mert az elveimmel teljesen ellenkezik, hiszen azért van az iskola, hogy ott megtanulja, ami a kimeneti vizsgára szükséges. Másrészt azt is tudom, hogy mi szülők tartjuk fenn, éltetjük a párhuzamos rendszert, belehajszolva magunkat, gyerekeinket és egymást ebbe a helyzetbe” – fogalmazott rendkívül velősen.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés