
Érettségi eredményeket böngészve. Az iskolában elsajátított tananyag már nem elég?
Fotó: Beliczay László
Virágzik a magánórák piaca Romániában: tavaly mintegy 35 millió lej bejelentett jövedelmet valósítottak meg az oktatók az iskolán kívüli tevékenységből. A jelenség főbb okai közé sorolható, hogy a szülők a közoktatási rendszerünk hiányosságait próbálják pótolni gyerekeik pluszórákra való beíratásával.
2019. november 08., 15:512019. november 08., 15:51
4315 pedagógus mintegy 35 millió lejt keresett magánórákból országszerte 2018-ban, ami személyenként évi 8534 lej pluszjövedelmet jelentett – írja az edupedu.ro oktatási szakportál az országos adóhatóság (ANAF) jelentésére hivatkozva. Fontos azonnal hozzátennünk, hogy
Az adóhatóság adatai szerint csak Kolozsváron mintegy 1200 oktató majdnem nyolcmillió lejt keresett magánórák révén, de más erdélyi nagyvárosokban is „virágzik a piac”.
Átlagosan tíz tanuló közül négy jár magánórákra, legtöbben az általános és középiskolában. A szülők az országos felmérés, illetve az érettségi vizsgák miatt tartják fontosnak a pluszórákon való részvételt. Az egyhavi magánórák költsége átlagosan 150 lej, ez viszont csak az alsó érték. Mivel
– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copiii) elnevezésű szervezet tavalyi felméréséből. Ugyanakkor matematikából, reál tantárgyakból – fizika, kémia, biológia stb. –, illetve idegen nyelvekből veszik a legtöbb magánórát a tanulók.
Az általunk felkeresett tanügyi illetékesek visszafogottan nyilatkoztak a magánórákról, hiszen – mint mondták – azok nem részei a közoktatási rendszernek, így mérvadó adatokkal sem szolgálhatnak róluk. Viszont köztudott, hogy térségünkben is jelen vannak – szögezték le. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője szerint nálunk leginkább az idegen nyelvek miatt van kereslet a magánórákra, illetve olyan készségek elsajátítása érdekében, amelyeket a tanügyi rendszer nem biztosít a diákoknak. Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese úgy véli, két oka van a magánórák hangsúlyos jelenlétének. Egyrészt a szülők így próbálják lefoglalni, értelmes tevékenységek felé irányítani gyereküket, másrészt pedig közoktatási rendszerünk hiányosságait hivatottak pótolni a pluszórák, amelyekből köztudottan sok van.
„A lányom hetedikes, még azt sem tudjuk pontosan, miből fog képességvizsgázni, de azt már igen, hogy jövőre román nyelvből és matematikából magánórákra fog járni. Már idén feliratkoztunk a jó hírű, elismert pedagógusokhoz várólistára.
– mondta érdeklődésünkre egy székelyföldi szülő. Hozzátette, egyrészt azért, mert ez egy verseny, és ha mindenki jár magánórára, akkor lehet, hogy épp emiatt marad majd le a lánya. Másrészt mert szülőként nem tud és nem is akar segíteni a lecketanulásban.
Mert az elveimmel teljesen ellenkezik, hiszen azért van az iskola, hogy ott megtanulja, ami a kimeneti vizsgára szükséges. Másrészt azt is tudom, hogy mi szülők tartjuk fenn, éltetjük a párhuzamos rendszert, belehajszolva magunkat, gyerekeinket és egymást ebbe a helyzetbe” – fogalmazott rendkívül velősen.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
3 hozzászólás