
Érettségi eredményeket böngészve. Az iskolában elsajátított tananyag már nem elég?
Fotó: Beliczay László
Virágzik a magánórák piaca Romániában: tavaly mintegy 35 millió lej bejelentett jövedelmet valósítottak meg az oktatók az iskolán kívüli tevékenységből. A jelenség főbb okai közé sorolható, hogy a szülők a közoktatási rendszerünk hiányosságait próbálják pótolni gyerekeik pluszórákra való beíratásával.
2019. november 08., 15:512019. november 08., 15:51
4315 pedagógus mintegy 35 millió lejt keresett magánórákból országszerte 2018-ban, ami személyenként évi 8534 lej pluszjövedelmet jelentett – írja az edupedu.ro oktatási szakportál az országos adóhatóság (ANAF) jelentésére hivatkozva. Fontos azonnal hozzátennünk, hogy
Az adóhatóság adatai szerint csak Kolozsváron mintegy 1200 oktató majdnem nyolcmillió lejt keresett magánórák révén, de más erdélyi nagyvárosokban is „virágzik a piac”.
Átlagosan tíz tanuló közül négy jár magánórákra, legtöbben az általános és középiskolában. A szülők az országos felmérés, illetve az érettségi vizsgák miatt tartják fontosnak a pluszórákon való részvételt. Az egyhavi magánórák költsége átlagosan 150 lej, ez viszont csak az alsó érték. Mivel
– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copiii) elnevezésű szervezet tavalyi felméréséből. Ugyanakkor matematikából, reál tantárgyakból – fizika, kémia, biológia stb. –, illetve idegen nyelvekből veszik a legtöbb magánórát a tanulók.
Az általunk felkeresett tanügyi illetékesek visszafogottan nyilatkoztak a magánórákról, hiszen – mint mondták – azok nem részei a közoktatási rendszernek, így mérvadó adatokkal sem szolgálhatnak róluk. Viszont köztudott, hogy térségünkben is jelen vannak – szögezték le. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője szerint nálunk leginkább az idegen nyelvek miatt van kereslet a magánórákra, illetve olyan készségek elsajátítása érdekében, amelyeket a tanügyi rendszer nem biztosít a diákoknak. Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese úgy véli, két oka van a magánórák hangsúlyos jelenlétének. Egyrészt a szülők így próbálják lefoglalni, értelmes tevékenységek felé irányítani gyereküket, másrészt pedig közoktatási rendszerünk hiányosságait hivatottak pótolni a pluszórák, amelyekből köztudottan sok van.
„A lányom hetedikes, még azt sem tudjuk pontosan, miből fog képességvizsgázni, de azt már igen, hogy jövőre román nyelvből és matematikából magánórákra fog járni. Már idén feliratkoztunk a jó hírű, elismert pedagógusokhoz várólistára.
– mondta érdeklődésünkre egy székelyföldi szülő. Hozzátette, egyrészt azért, mert ez egy verseny, és ha mindenki jár magánórára, akkor lehet, hogy épp emiatt marad majd le a lánya. Másrészt mert szülőként nem tud és nem is akar segíteni a lecketanulásban.
Mert az elveimmel teljesen ellenkezik, hiszen azért van az iskola, hogy ott megtanulja, ami a kimeneti vizsgára szükséges. Másrészt azt is tudom, hogy mi szülők tartjuk fenn, éltetjük a párhuzamos rendszert, belehajszolva magunkat, gyerekeinket és egymást ebbe a helyzetbe” – fogalmazott rendkívül velősen.
Változatos programkínálattal várja a közönséget a gyergyóalfalvi Petőfi Művelődési Központ a következő hetekben.
Gyergyószentmiklós önkormányzata értesíti a város mezőgazdasági földtulajdonosait, hogy január 15-én, 9 órától közgyűlést tartanak a képviselő-testület üléstermében. Bizottsági tagokat választanak.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy Romániában létezik egy olyan réteg, amelyik a szabályokat tudatosan kijátszva nem fizet helyi adót, miközben a többség becsületesen eleget tesz kötelezettségeinek.
Az adóemelés, közlekedés és parkolás mellett többek között a tervezett Drakula Park, az okoskukák, és a Harvíz Rt. óriáspályázata kerültek terítékre témaként a csíkszeredai városvezetés által megszervezett szerdai sajtóbeszélgetésen.
A fiatalokat érintő kérdésekről tartanak előadásokat és panelbeszélgetéseket szakemberek január 20-án, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A rendezvény érdemi válaszokkal szolgál a fiatalok dilemmáira.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Három Temes megyei rendőr megsérült szerda reggel a lugosi rendőrség egyik melléképületében történt robbanásban, ahol az erkölcsi bizonyítványokat kiállító iroda működik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Két román állampolgár is szerepel Európa legkeresettebb bűnözőinek listáján. Egyikük a mezőméhesi nőgyilkosság feltételezett elkövetője – szúrta ki a Digi24 hírportál.
A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások.
3 hozzászólás