
Érettségi eredményeket böngészve. Az iskolában elsajátított tananyag már nem elég?
Fotó: Beliczay László
Virágzik a magánórák piaca Romániában: tavaly mintegy 35 millió lej bejelentett jövedelmet valósítottak meg az oktatók az iskolán kívüli tevékenységből. A jelenség főbb okai közé sorolható, hogy a szülők a közoktatási rendszerünk hiányosságait próbálják pótolni gyerekeik pluszórákra való beíratásával.
2019. november 08., 15:512019. november 08., 15:51
4315 pedagógus mintegy 35 millió lejt keresett magánórákból országszerte 2018-ban, ami személyenként évi 8534 lej pluszjövedelmet jelentett – írja az edupedu.ro oktatási szakportál az országos adóhatóság (ANAF) jelentésére hivatkozva. Fontos azonnal hozzátennünk, hogy
Az adóhatóság adatai szerint csak Kolozsváron mintegy 1200 oktató majdnem nyolcmillió lejt keresett magánórák révén, de más erdélyi nagyvárosokban is „virágzik a piac”.
Átlagosan tíz tanuló közül négy jár magánórákra, legtöbben az általános és középiskolában. A szülők az országos felmérés, illetve az érettségi vizsgák miatt tartják fontosnak a pluszórákon való részvételt. Az egyhavi magánórák költsége átlagosan 150 lej, ez viszont csak az alsó érték. Mivel
– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copiii) elnevezésű szervezet tavalyi felméréséből. Ugyanakkor matematikából, reál tantárgyakból – fizika, kémia, biológia stb. –, illetve idegen nyelvekből veszik a legtöbb magánórát a tanulók.
Az általunk felkeresett tanügyi illetékesek visszafogottan nyilatkoztak a magánórákról, hiszen – mint mondták – azok nem részei a közoktatási rendszernek, így mérvadó adatokkal sem szolgálhatnak róluk. Viszont köztudott, hogy térségünkben is jelen vannak – szögezték le. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője szerint nálunk leginkább az idegen nyelvek miatt van kereslet a magánórákra, illetve olyan készségek elsajátítása érdekében, amelyeket a tanügyi rendszer nem biztosít a diákoknak. Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese úgy véli, két oka van a magánórák hangsúlyos jelenlétének. Egyrészt a szülők így próbálják lefoglalni, értelmes tevékenységek felé irányítani gyereküket, másrészt pedig közoktatási rendszerünk hiányosságait hivatottak pótolni a pluszórák, amelyekből köztudottan sok van.
„A lányom hetedikes, még azt sem tudjuk pontosan, miből fog képességvizsgázni, de azt már igen, hogy jövőre román nyelvből és matematikából magánórákra fog járni. Már idén feliratkoztunk a jó hírű, elismert pedagógusokhoz várólistára.
– mondta érdeklődésünkre egy székelyföldi szülő. Hozzátette, egyrészt azért, mert ez egy verseny, és ha mindenki jár magánórára, akkor lehet, hogy épp emiatt marad majd le a lánya. Másrészt mert szülőként nem tud és nem is akar segíteni a lecketanulásban.
Mert az elveimmel teljesen ellenkezik, hiszen azért van az iskola, hogy ott megtanulja, ami a kimeneti vizsgára szükséges. Másrészt azt is tudom, hogy mi szülők tartjuk fenn, éltetjük a párhuzamos rendszert, belehajszolva magunkat, gyerekeinket és egymást ebbe a helyzetbe” – fogalmazott rendkívül velősen.
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.
Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
3 hozzászólás