
Érettségi eredményeket böngészve. Az iskolában elsajátított tananyag már nem elég?
Fotó: Beliczay László
Virágzik a magánórák piaca Romániában: tavaly mintegy 35 millió lej bejelentett jövedelmet valósítottak meg az oktatók az iskolán kívüli tevékenységből. A jelenség főbb okai közé sorolható, hogy a szülők a közoktatási rendszerünk hiányosságait próbálják pótolni gyerekeik pluszórákra való beíratásával.
2019. november 08., 15:512019. november 08., 15:51
4315 pedagógus mintegy 35 millió lejt keresett magánórákból országszerte 2018-ban, ami személyenként évi 8534 lej pluszjövedelmet jelentett – írja az edupedu.ro oktatási szakportál az országos adóhatóság (ANAF) jelentésére hivatkozva. Fontos azonnal hozzátennünk, hogy
Az adóhatóság adatai szerint csak Kolozsváron mintegy 1200 oktató majdnem nyolcmillió lejt keresett magánórák révén, de más erdélyi nagyvárosokban is „virágzik a piac”.
Átlagosan tíz tanuló közül négy jár magánórákra, legtöbben az általános és középiskolában. A szülők az országos felmérés, illetve az érettségi vizsgák miatt tartják fontosnak a pluszórákon való részvételt. Az egyhavi magánórák költsége átlagosan 150 lej, ez viszont csak az alsó érték. Mivel
– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copiii) elnevezésű szervezet tavalyi felméréséből. Ugyanakkor matematikából, reál tantárgyakból – fizika, kémia, biológia stb. –, illetve idegen nyelvekből veszik a legtöbb magánórát a tanulók.
Az általunk felkeresett tanügyi illetékesek visszafogottan nyilatkoztak a magánórákról, hiszen – mint mondták – azok nem részei a közoktatási rendszernek, így mérvadó adatokkal sem szolgálhatnak róluk. Viszont köztudott, hogy térségünkben is jelen vannak – szögezték le. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője szerint nálunk leginkább az idegen nyelvek miatt van kereslet a magánórákra, illetve olyan készségek elsajátítása érdekében, amelyeket a tanügyi rendszer nem biztosít a diákoknak. Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese úgy véli, két oka van a magánórák hangsúlyos jelenlétének. Egyrészt a szülők így próbálják lefoglalni, értelmes tevékenységek felé irányítani gyereküket, másrészt pedig közoktatási rendszerünk hiányosságait hivatottak pótolni a pluszórák, amelyekből köztudottan sok van.
„A lányom hetedikes, még azt sem tudjuk pontosan, miből fog képességvizsgázni, de azt már igen, hogy jövőre román nyelvből és matematikából magánórákra fog járni. Már idén feliratkoztunk a jó hírű, elismert pedagógusokhoz várólistára.
– mondta érdeklődésünkre egy székelyföldi szülő. Hozzátette, egyrészt azért, mert ez egy verseny, és ha mindenki jár magánórára, akkor lehet, hogy épp emiatt marad majd le a lánya. Másrészt mert szülőként nem tud és nem is akar segíteni a lecketanulásban.
Mert az elveimmel teljesen ellenkezik, hiszen azért van az iskola, hogy ott megtanulja, ami a kimeneti vizsgára szükséges. Másrészt azt is tudom, hogy mi szülők tartjuk fenn, éltetjük a párhuzamos rendszert, belehajszolva magunkat, gyerekeinket és egymást ebbe a helyzetbe” – fogalmazott rendkívül velősen.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Huszonöt év körüli besztercei fiatalember sérült meg súlyosan, és újra kellett éleszteni, miután az általa vezetett autót elütötte hétfőn délután a város egyik vasúti átkelőjén egy személyvonat.
3 hozzászólás