
Előnyben a tarlóégetők. A környezetőrségnek megyeszinten mindössze négy alkalmazottja van. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Hivatalból is indítottak már eljárást, a tűzoltóságtól is kértek szakértői segítséget a tűz kiindulási helyének a megállapítására vonatkozóan, és minden rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálnak tenni a tarlóégetések ellen, mégis csak az esetek töredékében tudnak eljárást indítani a Hargita Megyei Környezetőrség illetékesei a környezetkárosító gyújtogatások elkövetői ellen. A hatóság vezetőjével együtt összesen négyfős az a személyzet, amely tettenérés során kellene megbírságolja a mezőtüzek okozóit.
2022. április 16., 09:522022. április 16., 09:52
Nyolc tarlóégetési ügyet vizsgált ki idén a Hargita Megyei Környezetőrség, egy esetben több ezer lejes bírságot alkalmaztak, négy másik ügyben pedig bűnvádi eljárást kezdeményeztek, ugyanis természetvédelmi területet gyújtottak fel az elkövetők. Amint arról érdeklődésünkre Domokos Szilárd, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője beszámolt,
A hatóság idei nyilvántartásában már 550 hektárnyi felégetett területről vannak adatok, ebből nagyjából 400 hektár olyan terület – Maroshévíz térségében –, ami nem védett és amelynek a felégetéséért nem tudtak senkit felelősségre vonni. A környezetőrség ugyanis jórészt csak tettenérés esetén tud eljárást indítani az elkövetők ellen. Egy alkalommal így bírságoltak meg hatezer lejre egy tarlóégetőt, aki ugyan tagadta azt, hogy ő gyújtotta fel a területet, ám mivel a helyszínen találták a hatóság munkatársai, és a helyi polgármesteri hivataltól kikért adatokból kiderült, hogy az illető a terület tulajdonosa, nem volt nehéz eljárás alá vonni.
– magyarázta Domokos Szilárd. „Úgy kell elképzelni, hogy ha fel van égetve mondjuk egy ötvenhektáros terület, és azt öt-hat parcella alkotja, nem lehet tudni, hogy melyiknek a tulajdonosa gyújtotta fel, tehát azt, hogy honnan indult a tűz” – vázolta a felelősségre vonást akadályozó tényezőket. Kitért arra is, hogy előfordult már olyan is, hogy a tűzoltóság segítségét kértek a tűz kiindulási helyének a beazonosítása érdekében, de nem jártak sikerrel akkor sem.
A tarlóégetések felderítését és a tettesek leleplezését az sem segíti, hogy a megyei környezetőrségnél a hatóság vezetője mellett mindössze három hatósági biztos dolgozik – ekkora személyzettel esélyük sincs időben elérni minden helyszínre. Annyit tudnak még tenni, hogy egy együttműködés részeként
Noha már több mint 250 gazda veszíti el a juttatást emiatt, számos olyan eset van, amikor az APIA is tehetetlen. Az egyik ilyen helyzet az, amikor a tulajdonos nem igényelt támogatást, ilyen azonban ritkán fordul elő. Az viszont annál gyakoribb, hogy a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok miatt lehetetlen beazonosítani a tulajdonost. „Ezeket az elhagyatott területeket gyújtják fel olyan személyek, akik esetleg használatba vennék azt mondjuk törvénytelen legeltetés céljával. Őket is nagyon nehéz felelősségre vonni” – mondta Domokos Szilárd.
A környezetőrség akkor lehetne hatékonyabb a tarlóégetések visszaszorításában, ha a megye minden városában és községében lenne egy alkalmazottja, erre azonban semmi remény nincs, hiszen 67 ilyen közigazgatási egység van a megyében. Tudnának azonban tenni a tarlótüzek visszaszorításáért a helyi közigazgatóságok is, hiszen
– hívta fel a figyelmet a hatóság megyei vezetője.
Ami a tarlóégetésekért kiszabható bírságok megnövelését illeti, Domokos Szilárd szerint lesz ennek visszatartó ereje – véleménye szerint néhányan biztosan el fognak gondolkodni azon, hogy megéri-e tűzzel kaszálni –, azt viszont nem hiszi, hogy önmagában a bírságok megnövelésével meg lehet állítani ezt a jelenséget. Elmondta, a kormány múlt héten az eddigi 3000-től 6000 lejig terjedő értékhatárról 10 000-től 15 000 lejig terjedő összegre növelte a tarlóégetésért kiszabható pénzbüntetések értékét a természetes személyek esetében. A jogi személyek esetében a felső határ 100 ezer lej.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Kilép az RMDSZ bukaresti képviselőházi frakciójából Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke, és a továbbiakban független képviselőként folytatja tevékenységét. A Szövetség részéről becsületbeli lemondásra szólították fel.
Meghalt egy férfi kedden egy nagyszebeni tömbházlakásban kiütött tűzben. A 65 éves férfi elszenesedett holttestét a tűzoltók találták meg.
Legalább 882 millió forintot (2,4 millió eurót) fizet vissza a magyar vásárlóknak és 437 millió forint (1,2 millió euró) bírságot fizet be a költségvetésbe a Temu online piactér európai üzemeltetője a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának következtében.
A hőmérséklet szerdától országszerte csökkenni fog, csütörtökön és pénteken pedig az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő várható, a hőmérsékleti értékek 8–12 fokkal alacsonyabbak lesznek a többéves átlagnál.
Kompromisszumos költségvetést fogadott el Hargita Megye Tanácsa keddi, áprilisi ülésén. Bevételi oldalon 828 millió lejjel, kiadási oldalon 907 millió lejjel számolnak. A két összeg közötti különbség egyensúlyba hozása még számos tényezőtől függ.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke – Románia az első frakciói kedden benyújtották a parlamentben a bizalmatlansági indítványt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közös bizalmatlansági indítványát nagy valószínűséggel megszavazza majd a parlament, és a kormány megbukik – jelentette ki Tánczos Barna kormányfőhelyettes.
Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
3 hozzászólás