
Előnyben a tarlóégetők. A környezetőrségnek megyeszinten mindössze négy alkalmazottja van. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Hivatalból is indítottak már eljárást, a tűzoltóságtól is kértek szakértői segítséget a tűz kiindulási helyének a megállapítására vonatkozóan, és minden rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálnak tenni a tarlóégetések ellen, mégis csak az esetek töredékében tudnak eljárást indítani a Hargita Megyei Környezetőrség illetékesei a környezetkárosító gyújtogatások elkövetői ellen. A hatóság vezetőjével együtt összesen négyfős az a személyzet, amely tettenérés során kellene megbírságolja a mezőtüzek okozóit.
2022. április 16., 09:522022. április 16., 09:52
Nyolc tarlóégetési ügyet vizsgált ki idén a Hargita Megyei Környezetőrség, egy esetben több ezer lejes bírságot alkalmaztak, négy másik ügyben pedig bűnvádi eljárást kezdeményeztek, ugyanis természetvédelmi területet gyújtottak fel az elkövetők. Amint arról érdeklődésünkre Domokos Szilárd, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője beszámolt,
A hatóság idei nyilvántartásában már 550 hektárnyi felégetett területről vannak adatok, ebből nagyjából 400 hektár olyan terület – Maroshévíz térségében –, ami nem védett és amelynek a felégetéséért nem tudtak senkit felelősségre vonni. A környezetőrség ugyanis jórészt csak tettenérés esetén tud eljárást indítani az elkövetők ellen. Egy alkalommal így bírságoltak meg hatezer lejre egy tarlóégetőt, aki ugyan tagadta azt, hogy ő gyújtotta fel a területet, ám mivel a helyszínen találták a hatóság munkatársai, és a helyi polgármesteri hivataltól kikért adatokból kiderült, hogy az illető a terület tulajdonosa, nem volt nehéz eljárás alá vonni.
– magyarázta Domokos Szilárd. „Úgy kell elképzelni, hogy ha fel van égetve mondjuk egy ötvenhektáros terület, és azt öt-hat parcella alkotja, nem lehet tudni, hogy melyiknek a tulajdonosa gyújtotta fel, tehát azt, hogy honnan indult a tűz” – vázolta a felelősségre vonást akadályozó tényezőket. Kitért arra is, hogy előfordult már olyan is, hogy a tűzoltóság segítségét kértek a tűz kiindulási helyének a beazonosítása érdekében, de nem jártak sikerrel akkor sem.
A tarlóégetések felderítését és a tettesek leleplezését az sem segíti, hogy a megyei környezetőrségnél a hatóság vezetője mellett mindössze három hatósági biztos dolgozik – ekkora személyzettel esélyük sincs időben elérni minden helyszínre. Annyit tudnak még tenni, hogy egy együttműködés részeként
Noha már több mint 250 gazda veszíti el a juttatást emiatt, számos olyan eset van, amikor az APIA is tehetetlen. Az egyik ilyen helyzet az, amikor a tulajdonos nem igényelt támogatást, ilyen azonban ritkán fordul elő. Az viszont annál gyakoribb, hogy a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok miatt lehetetlen beazonosítani a tulajdonost. „Ezeket az elhagyatott területeket gyújtják fel olyan személyek, akik esetleg használatba vennék azt mondjuk törvénytelen legeltetés céljával. Őket is nagyon nehéz felelősségre vonni” – mondta Domokos Szilárd.
A környezetőrség akkor lehetne hatékonyabb a tarlóégetések visszaszorításában, ha a megye minden városában és községében lenne egy alkalmazottja, erre azonban semmi remény nincs, hiszen 67 ilyen közigazgatási egység van a megyében. Tudnának azonban tenni a tarlótüzek visszaszorításáért a helyi közigazgatóságok is, hiszen
– hívta fel a figyelmet a hatóság megyei vezetője.
Ami a tarlóégetésekért kiszabható bírságok megnövelését illeti, Domokos Szilárd szerint lesz ennek visszatartó ereje – véleménye szerint néhányan biztosan el fognak gondolkodni azon, hogy megéri-e tűzzel kaszálni –, azt viszont nem hiszi, hogy önmagában a bírságok megnövelésével meg lehet állítani ezt a jelenséget. Elmondta, a kormány múlt héten az eddigi 3000-től 6000 lejig terjedő értékhatárról 10 000-től 15 000 lejig terjedő összegre növelte a tarlóégetésért kiszabható pénzbüntetések értékét a természetes személyek esetében. A jogi személyek esetében a felső határ 100 ezer lej.
Kézdivásárhely önkormányzati képviselő testülete soros havi ülésén a város által adományozható elismerés kérdésben is döntést hozott. Idén Gábor Rezső matematikatanár, a Gábor Áron Szakképző Líceum nyugalmazott igazgatója veheti át a Pro Urbe díjat.
A Kájoni János, a Márton Áron és a Nagymező utcában, valamint a Szék útján zajlik pénteken a kátyúzás és az aszfaltréteg javítása – számolt be Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
A hétfői cotroceni-i konzultációk abból a kérdésből indulnak majd ki, hogy milyen kormánytöbbséget javasolnak a parlamenti pártok, legyen szó „teljes értékű”, kisebbségi vagy technokrata kabinetről – jelentette ki Nicușor Dan, Románia elnöke.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpresnek kijelentette, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Őrizetbe vették Gigi Ștefant és Teodor Nițát, a konstancai területi ügyészség két ügyészét, akiket befolyással üzérkedés és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítanak.
Közel 30 köbméter, nyilvántartásban nem szereplő faanyagot találtak a rendőrök egy cégnél Hargita megyében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kiadott előrejelzése szerint vasárnap délutánig az egész országban villámlásokkal és viharos széllökésekkel kísért felhőszakadások, jégeső és jelentős lehűlés várható.
Öngyilkos lett a Fehér megyei rendőrség fogdájában az a nő, aki a gyanú szerint a vagyonáért megölte az anyját – közölte pénteken a Szeben megyei ügyészség szóvivője.
3 hozzászólás