
Előnyben a tarlóégetők. A környezetőrségnek megyeszinten mindössze négy alkalmazottja van. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Hivatalból is indítottak már eljárást, a tűzoltóságtól is kértek szakértői segítséget a tűz kiindulási helyének a megállapítására vonatkozóan, és minden rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálnak tenni a tarlóégetések ellen, mégis csak az esetek töredékében tudnak eljárást indítani a Hargita Megyei Környezetőrség illetékesei a környezetkárosító gyújtogatások elkövetői ellen. A hatóság vezetőjével együtt összesen négyfős az a személyzet, amely tettenérés során kellene megbírságolja a mezőtüzek okozóit.
2022. április 16., 09:522022. április 16., 09:52
Nyolc tarlóégetési ügyet vizsgált ki idén a Hargita Megyei Környezetőrség, egy esetben több ezer lejes bírságot alkalmaztak, négy másik ügyben pedig bűnvádi eljárást kezdeményeztek, ugyanis természetvédelmi területet gyújtottak fel az elkövetők. Amint arról érdeklődésünkre Domokos Szilárd, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője beszámolt,
A hatóság idei nyilvántartásában már 550 hektárnyi felégetett területről vannak adatok, ebből nagyjából 400 hektár olyan terület – Maroshévíz térségében –, ami nem védett és amelynek a felégetéséért nem tudtak senkit felelősségre vonni. A környezetőrség ugyanis jórészt csak tettenérés esetén tud eljárást indítani az elkövetők ellen. Egy alkalommal így bírságoltak meg hatezer lejre egy tarlóégetőt, aki ugyan tagadta azt, hogy ő gyújtotta fel a területet, ám mivel a helyszínen találták a hatóság munkatársai, és a helyi polgármesteri hivataltól kikért adatokból kiderült, hogy az illető a terület tulajdonosa, nem volt nehéz eljárás alá vonni.
– magyarázta Domokos Szilárd. „Úgy kell elképzelni, hogy ha fel van égetve mondjuk egy ötvenhektáros terület, és azt öt-hat parcella alkotja, nem lehet tudni, hogy melyiknek a tulajdonosa gyújtotta fel, tehát azt, hogy honnan indult a tűz” – vázolta a felelősségre vonást akadályozó tényezőket. Kitért arra is, hogy előfordult már olyan is, hogy a tűzoltóság segítségét kértek a tűz kiindulási helyének a beazonosítása érdekében, de nem jártak sikerrel akkor sem.
A tarlóégetések felderítését és a tettesek leleplezését az sem segíti, hogy a megyei környezetőrségnél a hatóság vezetője mellett mindössze három hatósági biztos dolgozik – ekkora személyzettel esélyük sincs időben elérni minden helyszínre. Annyit tudnak még tenni, hogy egy együttműködés részeként
Noha már több mint 250 gazda veszíti el a juttatást emiatt, számos olyan eset van, amikor az APIA is tehetetlen. Az egyik ilyen helyzet az, amikor a tulajdonos nem igényelt támogatást, ilyen azonban ritkán fordul elő. Az viszont annál gyakoribb, hogy a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok miatt lehetetlen beazonosítani a tulajdonost. „Ezeket az elhagyatott területeket gyújtják fel olyan személyek, akik esetleg használatba vennék azt mondjuk törvénytelen legeltetés céljával. Őket is nagyon nehéz felelősségre vonni” – mondta Domokos Szilárd.
A környezetőrség akkor lehetne hatékonyabb a tarlóégetések visszaszorításában, ha a megye minden városában és községében lenne egy alkalmazottja, erre azonban semmi remény nincs, hiszen 67 ilyen közigazgatási egység van a megyében. Tudnának azonban tenni a tarlótüzek visszaszorításáért a helyi közigazgatóságok is, hiszen
– hívta fel a figyelmet a hatóság megyei vezetője.
Ami a tarlóégetésekért kiszabható bírságok megnövelését illeti, Domokos Szilárd szerint lesz ennek visszatartó ereje – véleménye szerint néhányan biztosan el fognak gondolkodni azon, hogy megéri-e tűzzel kaszálni –, azt viszont nem hiszi, hogy önmagában a bírságok megnövelésével meg lehet állítani ezt a jelenséget. Elmondta, a kormány múlt héten az eddigi 3000-től 6000 lejig terjedő értékhatárról 10 000-től 15 000 lejig terjedő összegre növelte a tarlóégetésért kiszabható pénzbüntetések értékét a természetes személyek esetében. A jogi személyek esetében a felső határ 100 ezer lej.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Izmail térségében, a Tulcea megyei folyami határ közelében, szerdára virradóra.
A hét végén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az elmúlt időszak egyre növekvő politikai feszültségei alapján számítani lehetett a bizalmatlansági indítványra – jelentette ki kedd este a horvátországi Dubrovnikban Nicușor Dan államfő.
3 hozzászólás