
Indulásra készen. A nyájat minél messzebb az esztenától, az árnyékos részeken legeltetik
Fotó: Pap Éva
Nyolcszáz juh nyári legeltetésére vállalkozott idén a csíkdánfalvi Márton Zoltán, aki elvitt bükkhavasi esztenájához, így betekinthettünk a festői környezetben zajló munkába.
2017. július 15., 09:162017. július 15., 09:16
A pásztorkodás életforma. A hegyekben élni egy másik világ – halljuk gyakorta elhangzani néha büszkeséggel, néha rosszallással telített hangnemben. Ennek okán a minap arra vállalkoztunk, hogy meglátogatunk egy dánfalvi esztenát, hogy ha csak egy rövid időre is, de megtekinthessük, megtapasztalhassuk a havasi pásztorok mindennapjait.
Kedden reggel fél hatkor indultunk Csíkszeredából Dánfalvára. A madarasi Sósrétnél jártunk, amikor a Nap első sugarai előbújtak, a hajnali megvilágításban nézve a megművelt parcellákat már úgy éreztük, megérte felkelni ezért a látványért is. Hat órakor találkoztunk „házigazdánkkal”, Márton Zoltánnal, aki idén 800 állat (fele fejő, fele meddő) nyári legeltetéséért felel, ebből négyszáz állat a sajátja, négyszázat pedig a helyiek bíztak rá. A terepjáróra felpakolt élelmiszerekkel indultunk el utunkra: Csíkszentdomokos után tértünk le egy erdei útra, végighaladtunk a néhol igen-igen meredek Boty-útján, közben egy keveset elidőztünk Gál-kútjánál is, annak hideg vizétől kiment az álom a szemünkből. Miközben tulajdonképpen megkerültük az Öcsém-tetőt, az Egyeskőt és a Nagy-Hagymást, vendéglátónk elmondta,
ködös időben, amikor az ember alig lát előre egy métert, a pásztorok orra elől is képesek elragadni a juhokat. Az 1300 méter magasságban lévő esztenához vezető út alatt egy-egy helyszínhez kapcsolódó baleset részleteit is megismertük.
Fotó: Pap Éva
Hét óra után érkeztünk ki az esztenához: a Márton Zoltán által elvállalt állatok legeltetésére a dánfalvi közbirtokosság egy 130 hektáros bükkhavasi területét használhatják. Az esztenai állatok gondozását és az egyéb teendőket egy megbízott főpásztor, illetve három segítője végzi el. Mint megtudtuk, mindegyikőjük román vidékről származik, mivel egyre nehezebb Felcsíkon is helyi pásztorokkal dolgoztatni. A helyszínen gyorsan kiderült az is, hogy már végeztek a reggeli fejéssel, arról sajnos lemaradtunk. Az egyik pásztorlegény kérésünkre beszámolt a napi programjukról:
utána leszűrik, illetve oltják a tejet, elmossák az edényeket. Ez után reggeliznek, összepakolnak és kicsapják a juhokat – külön-külön a fejős és a meddő állatokat. Az esztenától minél messzebbre, az árnyékos helyeken legeltetnek egészen este hatig, akkor térnek vissza, és kezdődnek az esti teendők.
Fotó: Pap Éva
Beszélgetésünk alatt orda is került az asztalra, s mivel még a pásztorok sem reggeliztek, minket is megvendégeltek egy-egy férfias adag lucskos káposztával. Az étkezés után vendéglátónk megmutatta a sajtok tárolására használt épületrészt. Figyelni kellett, hogy a jó hűvös, szellős tárolóba be ne szökjenek a legyek, ahol akkor éppen három karika 5–7 kilogrammos sajt száradt. Márton Zoltán két-háromnaponta kiautózik az esztenához, olyankor élelmiszert visz a pásztoroknak, és rendszerint hazaszállítja az előző napokban készült sajtokat. Otthon három hetet érleli még mielőtt felhasználnák, vagy a gazdáknak adnák.
A pásztorok nyolc óra körül már a juhok „csapására” készültek, ami nem hajtást jelent – ez utóbbi ugyanis az állatok hátulról való terelése – tisztázták, miután rosszul használtuk a kifejezést. És valóban, a kinyitott karámkapun át az állatok a pásztorok füttyének, kurjongatásának megfelelően vonultak végig a legelőn. Eközben a főpásztor rendet rakott a kis lakásban, és hozzáfogott a sajtkészítéshez.
Indulásra készen. A nyájat minél messzebb az esztenától, az árnyékos részeken legeltetik
Fotó: Pap Éva
majd egy arra alkalmas eszközzel teljesen összekeverte a korábban összeállt masszát. Két percet hagyta, majd kézzel lassan összegyűjtötte az alvadékot, alányúlt egy gézzel, és kiemelte. A savót leszűrte, hogy ne vesszenek kárba az abban maradt sajtdarabok se. Ezt követően elkezdte kézzel kinyomkodni a gézben lévő masszából a folyadékot, pár perc múlva szétnyitotta a gézt, szétmorzsolta az összeállt sajtot, majd újból nyomkodni kezdte. Megformálta a sajtot, majd egy présbe helyezte rongyostól, ahol négy órát hagyják, utána lehet fogyasztani. A hátramaradt zsíros savóból pedig ordát főzött a szakember, így zsendicével (forralt savó a benne úszó túrócsomókkal) is megkínált.
Miközben a zsendice ízével barátkoztunk, Márton Zoltánt arról kérdeztük, hogyan is fogott hozzá a juhtartáshoz. Az erdész végzettségű, az elmúlt években elsősorban színpadépítéssel és hangosítással foglalkozó férfi elmondta, a természet és az állatok szeretete miatt fogott hozzá a juhtartáshoz öt éve – vágyott arra, hogy valami természetközelivel foglalkozzon. Első évben hetven juhot vásárolt, majd egyre bővítette az állományát. Az első két évben még más pásztorra bízta állatait, de most már harmadik éve, hogy maga vállalja a juhok nyári legeltetését – idén mintegy ötven gazda bízta rá állatait.
Fotó: Pap Éva
Kérdésünkre, hogy ebben a munkában mi a legszebb, illetve a legnehezebb, kifejtette, a legnehezebb egyértelműen megbízható szakembert találni, hiszen a szakmának negatív a megítélése. S amíg ez így marad, nem is lehet feljebb emelni azt, habár
A legszebbnek pedig a havasi legelőn való időtöltést tartja, amikor nincsen semmi baj. Megjegyezte ugyanakkor, sok tényezőn múlik az, hogy van-e gond: a szomszédokkal való viszony, hogy jó helyen legeltetnek-e, meglopják-e, de nyár közepén már a vízhiány is visszatérő nehézség.
Fotó: Pap Éva
A kis lak előtt üldögélve érdemes volt körülnézni, hiszen amíg a szem ellát, hegyek csúcsai magasodtak előttünk, miközben a jó melegben kellemes szellő fújdogált – a hegyek kedvelőinek a lélegzete is eláll a látványtól. Magasan járt az égen a Nap, amikor búcsút vettünk a főpásztortól, és újra terepjáróba ültünk. A Gyimesközéplokhoz tartozó Farkaspalló felé vitt tovább vendéglátónk, és közben megálltunk még pár esztenánál beköszönni, ahol szintén a román pásztorok voltak többségben. Háromkúton a Meleg-forrást néztük meg, és egy vízesés felkeresése után Békást érintve értünk vissza a Gyilkos-tóhoz, onnan pedig Gyergyószentmiklóson keresztül autóztunk vissza Csíkszeredába, feltöltődve a gyönyörű látványtól, hasunkban a pihenők alatt talált erdei eperrel.
Fotó: Pap Éva
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
Kiásni az autót a hó alól, lépésben haladni a behavazott utakon, időben elérni a gyerekkel óvodába, iskolába, majd pedig a munkahelyre – néhány kihívás, amivel az újabb havazás miatt sokan szembesültek a reggeli órákban.
Az időjárási viszonyokra való tekintettel szerdán nem ellenőrzik a parkolójegyek érvényességét Csíkszeredában.
szóljon hozzá!