
Fotó: Baricz-Tamás Imola
„Ha bárki érkezett, akár gyalog, akár hintóval, itt, a torony alatti bejáraton jutott be az Urmánczy-kastélyba” – magyarázta Szabó Tekla Katalin művészettörténész, a maroshévízi kastély örököseinek egyike. Vasárnap délben a sisakvíztorony alól indult a kastélylátogatók egy csoportja az egykori földbirtokos Urmánczy Jeromos impozáns otthonát szemügyre venni.
2018. május 28., 18:022018. május 28., 18:02
Urmánczy Jeromos (1871–1950) örmény származású földbirtokos maroshévízi kastélyának tervezője Giacomuzzi Virgilio (Vigilio) tiroli építész volt. Az 1903 és 1906 között emelt főépület szecessziós stílusa Erdély építészetében egyedülálló. A kastélyhoz tartozó óriási kert, amely Maroshévíz központjáig is lenyúlt, mára lecsökkent.
„Az állítólag oroszlánok őrizte kapun át a torony alatti bejárati ajtóig vezető úton lehetett bejutni a kastélyba, amely az akkori élet minden vívmányával fel volt szerelve” – mondta Szabó Tekla Katalin, miközben az előtérből az órási nagy hallba vezette a látogatókat. A kevés fennmaradt fénykép alapján ebben a teremben volt felravatalozva a tulajdonos testvére, Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő.
Fotó: Baricz-Tamás Imola
A kastély belső tereinek kialakítása a kordivatot tükrözi, földszinti szobái főként a reprezentációt szolgálták. Itt volt a tulajdonos dolgozószobája is. A kastély részletes berendezésére utaló fényképek, leírások alig maradtak meg, az örökösök az elbeszélések alapján próbálják összerakni az egykori kastély belsőit, lakóinak mindennapjait.
– mondta Szabó Tekla Katalin.
A jelenleg magánkézben lévő, üresen álló kastély egykori vendégszobáinak falfestése árulkodik lakóinak ízléséről. A földszint alapos bemutatása után az emeleti szobákat is szemügyre vehették a látogatók, akik közül többet érzelmileg is érintett egy-egy terem látványa, ugyanis
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Amúgy 1972-ben az épület tetejét a kerti oldalon megmagasították, megváltoztatva arányait is, az örökös-idegenvezető szerint teljesen indokolatlanul. Az egykori kastélyparkban tömbházakat és több középületet is felhúztak. Az új kórház építésekor, 1982-ben az akkor érvényben lévő városrendezésre vonatkozó előírásokat sem tartották be, a kastély és az új kórház közötti nagyon kis távolság pedig arra utal, hogy
A kórház kiköltözése után pár évig üresen maradt épületet egy ideig kulturális céllal is hasznosították, ennek az időszaknak a nyomait őrzik a falra festett alkotások. A pincében pedig a kórház konyhája működött, az ott maradt óriási kályha is árulkodik erről.
a földszinti termeket mindenképp a nagyközönség előtt nyitnák meg, rendezvénytermek, esetleg vendéglő is helyet kaphatna itt, de akár oktatóközpont is birtokába vehetné.
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Az emeleti termekben igényesebb szobák kialakítására is lehetőség volna, ugyanis két lépcsőháza is van a kastélynak, a padlása is óriási, ahol esetleg szobákat, kilátót is ki lehetne alakítani. A toronyban lévő víztartály is kuriózumnak számít.
A mostani rendezvény szervezésébe félénken vágott bele a tulajdonosi kör, amely az Urmánczy-fürdőt is működteti, viszont a kastély kertjében szervezett családoknak, gyerekeknek szóló program nemcsak a hévízieket vonzotta, hanem több gyergyói család, érdeklődő is ott töltötte a vasárnapot. Gyermekprogramokkal, játékokkal indult az eseménysor, többnyire kézműves foglalkozásokon vettek részt a gyermekek, a családi batyus piknikre, illetve a délutáni kreatív műhelyekre, ügyességi játékokra egyaránt voltak bőven jelentkezők.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!