Imre Lajos Lóránd. Minden érintett féllel egyeztetnek a tereprendezést illetően
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyházi szimbólumok üldöztetése idején helyezték el az első keresztet a Madarasi Hargita csúcsán, azóta azonban már szinte zavaró módon elszaporodtak a spontán módon otthagyott jelképek. A helyzet rendezését szeretné a terület tulajdonosa, a csíkmadarasi közbirtokosság, amely a többi érintettel egyeztetve határozta el, hogy csak néhány jelkép maradhat a hegycsúcson, a többi a Mária utak mentére kerülne.
2020. július 19., 21:392020. július 19., 21:39
Az első keresztet egy csíkmadarasi baráti társaság helyezte el a Madarasi Hargita csúcsán még az 1980-as évek második felében, amikor az elmúlt rendszer hatóságai különösen nagy erőfeszítéssel üldözték és rongálták az egyházi szimbólumokat – tudtuk meg Imre Lajos Lórándtól, a csíkmadarasi közbirtokosság elnökétől.
A helyszín nagyon hamar egyházi jellegű zarándokhelyé vált, már a kilencvenes évek óta tartanak ott szentmiséket minden szeptember harmadik szombatján.
Idővel azonban – a közbirtokossági elnök szerint – sokan „átestek a ló másik oldalára”, hiszen rengeteg új lebetonozott vagy csak kövekkel kitámasztott szimbólum jelent meg.
– magyarázta Imre Lajos Lóránd.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hegycsúcson elhelyezett szimbólumok elszaporodása után jelezték a környezetvédők, hogy meg kellene tisztítani teljesen a Natura 2000-es környezetvédelmi területet, amivel nem mindenki értett egyet. Az ellentétek feloldása érdekében több gyűlést is szervezetek egy kompromisszumos megoldás megtalálása érdekében, amelyre mások mellett a területtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a civileket, a környezetvédőket, valamint az érintett önkormányzatokat is elhívták.
Utóbbiakat, a veszekedések elkerülése érdekében, egy ebből a célból létrehozott bizottság fogja kiválasztani, amelybe a korábban felsorolt érintettek mindegyikét bevonják. A hegycsúcson maradó jelképek köré ugyanakkor a csíkmadarasi katolikus templom alaprajzát szeretné felépíteni a terület tulajdonosa – természetesen a lehető legkörnyezetbarátabb elemeket használva.
Négy keresztet és hatvannégy kopjafát hagynának csak a hegycsúcson
Fotó: Erdély Bálint Előd
Így a mostani helyzet megváltozhatna és a magyar összetartozást megerősítő helyszínné válna a hegycsúcs.
Egyébként az onnan eltávolítandó szimbólumokat a közeli önkormányzatok felé vezető Mária utak mentén helyeznék el, az ezeket kijelölő egyesület elnökének, Molnár Sándornak a tanácsára. Természetesen, itt újabb jelképeknek is lenne hely. Imre Lajos Lóránd arra is kitért, hogy
Éppen ezért jelenleg a tervek elkészítésére várnak, azelőtt ugyanis nem szeretnének cselekedni.
Tanösvények, sípálya
Imre Lajos Lóránd azt is elmondta lapunknak, hogy tanösvényeket szeretnének felújítani az elkövetkezőkben a Madarasi Hargita hozzájuk tartozó részén. Ezeket használhatnák a csendre és nyugalomra vágyó túrázók. Hozzátette ugyanakkor, egy sípálya létrehozásán is gondolkodnak a hegy keleti részén.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bíró László, csíkmadarasi polgármester üdvözölte a kezdeményezést, hiszen szerinte sem megfelelő a jelenlegi rendezetlen helyzet. Úgy véli, hogy
Ő ugyanakkor jobb megoldásnak látta volna azt, ha a hegycsúcs közelében kijelölnek egy látogatható területet, ahová áthelyezik a szimbólumokat. Ott pedig törvényes módon helyezhettek volna el új jelképeket is, akik szerettek volna. Ettől függetlenül támogatja a közbirtokosság elképzelését.
Gondokat okozó hószánok
Noha a szervezetten, hószánokkal túrázók nem okoznak problémákat, van néhány nem csoportokkal érkező egyén, akik motoros terepjárműveikkel zavarnak másokat, hiszen sokszor letérnek a kijelölt útvonalakról és nem csak zajonganak, de szemetet is hagynak maguk után – fejtette ki a hozzájuk beérkező panaszokat Imre Lajos Lóránd. Mint mondta, a hasonló gondok elkerülése érdekében ki kellene dolgozni egy rendszert, ami alapján engedélyt lehet kérni a terepjárművekkel való közlekedésre.
Gyűjtőakciót szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt, hogy szebbé tehessék a rászoruló családok ünnepi időszakát. Adományként élelmiszert és édességet lehet a gyűjtőpontokhoz vinni.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Székelyföldre látogatott pénteken Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, hogy az RMDSZ kampányát segítse.
Még mindig van pénzalap, így ingyenesen lehet elvégeztetni a család- vagy szakorvos által felírt laboratóriumi vizsgálatokat a marosvásárhelyi nagykórházban.
Az Interetnikai Színházi Fesztiválon (IFESZT) mutatja be William Shakespeare darabját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata péntek este.
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
A pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtökön délelőtt. Itt nem csak a legújabb köteteket lehet fellapozni, hiszen gazdag programkínálattal várnak minden korosztályt a Nemzeti Színházba.
Küllők közötti botnak minősítette Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester Ovidiu Butuc prefektus munkáját. A főispán megtámadta a városháza szerkezeti felépítését, így a kincstár újra elzárja a pénzcsapokat, visszatartja a Marosvásárhelynek járó pénzt.
A megyei kórház három épületének energetikai felújításáról, valamint a Felső-Háromszéken áthaladó, 114-es megyei út teljes körű korszerűsítéséről szóló határozattervezeteket is elfogadott csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa.
szóljon hozzá!