Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:47

Tatár beefsteak – videó

10:47

Bolojan: Románia 25 százalékkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának

10:46

Sportdömping a képernyőkön: topfutball, kézilabda és vízilabda a szerdai műsorban

10:01

Székelyföldön több mint 250 iskolavezetőt érint a januári kinevezés

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Megszűnt a fogyatékkal élők adómentessége, az önkormányzat még keresi a megoldást

Kompromisszumos megoldással tennék rendezetté a Madarasi Hargita csúcsát

Imre Lajos Lóránd. Minden érintett féllel egyeztetnek a tereprendezést illetően

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az egyházi szimbólumok üldöztetése idején helyezték el az első keresztet a Madarasi Hargita csúcsán, azóta azonban már szinte zavaró módon elszaporodtak a spontán módon otthagyott jelképek. A helyzet rendezését szeretné a terület tulajdonosa, a csíkmadarasi közbirtokosság, amely a többi érintettel egyeztetve határozta el, hogy csak néhány jelkép maradhat a hegycsúcson, a többi a Mária utak mentére kerülne.

Fülöp-Székely Botond

2020. július 19., 21:392020. július 19., 21:39

Az első keresztet egy csíkmadarasi baráti társaság helyezte el a Madarasi Hargita csúcsán még az 1980-as évek második felében, amikor az elmúlt rendszer hatóságai különösen nagy erőfeszítéssel üldözték és rongálták az egyházi szimbólumokat – tudtuk meg Imre Lajos Lórándtól, a csíkmadarasi közbirtokosság elnökétől.

A helyszín nagyon hamar egyházi jellegű zarándokhelyé vált, már a kilencvenes évek óta tartanak ott szentmiséket minden szeptember harmadik szombatján.

Húsz évvel ezelőtt teljesen spontán módon kezdtek el kopjafákat elhelyezni a hegycsúcson az odalátogatók, ami az elkövetkező tíz évben senkit sem zavart, sőt meghittséget kölcsönzött a helyszínnek.

Idővel azonban – a közbirtokossági elnök szerint – sokan „átestek a ló másik oldalára”, hiszen rengeteg új lebetonozott vagy csak kövekkel kitámasztott szimbólum jelent meg.

Noha vallási érzelmű helyszínről van szó, azért mégsem egy temetkezési hely, és nem is itt szoktak megemlékezni a hősökről. Amilyen szépen indult a kezdeményezés, a végére annyira rossz irányba fordult

– magyarázta Imre Lajos Lóránd.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kompromisszumos megoldás

A hegycsúcson elhelyezett szimbólumok elszaporodása után jelezték a környezetvédők, hogy meg kellene tisztítani teljesen a Natura 2000-es környezetvédelmi területet, amivel nem mindenki értett egyet. Az ellentétek feloldása érdekében több gyűlést is szervezetek egy kompromisszumos megoldás megtalálása érdekében, amelyre mások mellett a területtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a civileket, a környezetvédőket, valamint az érintett önkormányzatokat is elhívták.

Végül az az egyezség született, hogy csupán négy kereszt – a szentegyházi, a zetelaki, a kápolnásfalui és a csíkmadarasi –, továbbá a valamikori vármegyéket idéző hatvannégy, jobb állapotban lévő kopjafa maradhat a hegycsúcson.

Utóbbiakat, a veszekedések elkerülése érdekében, egy ebből a célból létrehozott bizottság fogja kiválasztani, amelybe a korábban felsorolt érintettek mindegyikét bevonják. A hegycsúcson maradó jelképek köré ugyanakkor a csíkmadarasi katolikus templom alaprajzát szeretné felépíteni a terület tulajdonosa – természetesen a lehető legkörnyezetbarátabb elemeket használva.

Négy keresztet és hatvannégy kopjafát hagynának csak a hegycsúcson

Fotó: Erdély Bálint Előd

A helyszínen esetleg idővel ki is cserélnék a kopjafákat, ha azok leromlott állapotba kerülnek és esetleg az egykori vármegyék önkormányzatai saját jelképüket helyeznék el.

Így a mostani helyzet megváltozhatna és a magyar összetartozást megerősítő helyszínné válna a hegycsúcs.
Egyébként az onnan eltávolítandó szimbólumokat a közeli önkormányzatok felé vezető Mária utak mentén helyeznék el, az ezeket kijelölő egyesület elnökének, Molnár Sándornak a tanácsára. Természetesen, itt újabb jelképeknek is lenne hely. Imre Lajos Lóránd arra is kitért, hogy

Hargita Megye Tanácsa egy turisztikai rendezési tervet szeretne készíteni a Madarasi Hargitán és ők saját elképzeléseiket ehhez igazítanák.

Éppen ezért jelenleg a tervek elkészítésére várnak, azelőtt ugyanis nem szeretnének cselekedni.

Tanösvények, sípálya

Imre Lajos Lóránd azt is elmondta lapunknak, hogy tanösvényeket szeretnének felújítani az elkövetkezőkben a Madarasi Hargita hozzájuk tartozó részén. Ezeket használhatnák a csendre és nyugalomra vágyó túrázók. Hozzátette ugyanakkor, egy sípálya létrehozásán is gondolkodnak a hegy keleti részén.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Támogatja az elképzelést

Bíró László, csíkmadarasi polgármester üdvözölte a kezdeményezést, hiszen szerinte sem megfelelő a jelenlegi rendezetlen helyzet. Úgy véli, hogy

a szimbólumok fontosak, ugyanakkor a helyszín nem megfelelő.

Ő ugyanakkor jobb megoldásnak látta volna azt, ha a hegycsúcs közelében kijelölnek egy látogatható területet, ahová áthelyezik a szimbólumokat. Ott pedig törvényes módon helyezhettek volna el új jelképeket is, akik szerettek volna. Ettől függetlenül támogatja a közbirtokosság elképzelését.

Gondokat okozó hószánok

Noha a szervezetten, hószánokkal túrázók nem okoznak problémákat, van néhány nem csoportokkal érkező egyén, akik motoros terepjárműveikkel zavarnak másokat, hiszen sokszor letérnek a kijelölt útvonalakról és nem csak zajonganak, de szemetet is hagynak maguk után – fejtette ki a hozzájuk beérkező panaszokat Imre Lajos Lóránd. Mint mondta, a hasonló gondok elkerülése érdekében ki kellene dolgozni egy rendszert, ami alapján engedélyt lehet kérni a terepjárművekkel való közlekedésre.