
Imre Lajos Lóránd. Minden érintett féllel egyeztetnek a tereprendezést illetően
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyházi szimbólumok üldöztetése idején helyezték el az első keresztet a Madarasi Hargita csúcsán, azóta azonban már szinte zavaró módon elszaporodtak a spontán módon otthagyott jelképek. A helyzet rendezését szeretné a terület tulajdonosa, a csíkmadarasi közbirtokosság, amely a többi érintettel egyeztetve határozta el, hogy csak néhány jelkép maradhat a hegycsúcson, a többi a Mária utak mentére kerülne.
2020. július 19., 21:392020. július 19., 21:39
Az első keresztet egy csíkmadarasi baráti társaság helyezte el a Madarasi Hargita csúcsán még az 1980-as évek második felében, amikor az elmúlt rendszer hatóságai különösen nagy erőfeszítéssel üldözték és rongálták az egyházi szimbólumokat – tudtuk meg Imre Lajos Lórándtól, a csíkmadarasi közbirtokosság elnökétől.
A helyszín nagyon hamar egyházi jellegű zarándokhelyé vált, már a kilencvenes évek óta tartanak ott szentmiséket minden szeptember harmadik szombatján.
Idővel azonban – a közbirtokossági elnök szerint – sokan „átestek a ló másik oldalára”, hiszen rengeteg új lebetonozott vagy csak kövekkel kitámasztott szimbólum jelent meg.
– magyarázta Imre Lajos Lóránd.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hegycsúcson elhelyezett szimbólumok elszaporodása után jelezték a környezetvédők, hogy meg kellene tisztítani teljesen a Natura 2000-es környezetvédelmi területet, amivel nem mindenki értett egyet. Az ellentétek feloldása érdekében több gyűlést is szervezetek egy kompromisszumos megoldás megtalálása érdekében, amelyre mások mellett a területtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a civileket, a környezetvédőket, valamint az érintett önkormányzatokat is elhívták.
Utóbbiakat, a veszekedések elkerülése érdekében, egy ebből a célból létrehozott bizottság fogja kiválasztani, amelybe a korábban felsorolt érintettek mindegyikét bevonják. A hegycsúcson maradó jelképek köré ugyanakkor a csíkmadarasi katolikus templom alaprajzát szeretné felépíteni a terület tulajdonosa – természetesen a lehető legkörnyezetbarátabb elemeket használva.
Négy keresztet és hatvannégy kopjafát hagynának csak a hegycsúcson
Fotó: Erdély Bálint Előd
Így a mostani helyzet megváltozhatna és a magyar összetartozást megerősítő helyszínné válna a hegycsúcs.
Egyébként az onnan eltávolítandó szimbólumokat a közeli önkormányzatok felé vezető Mária utak mentén helyeznék el, az ezeket kijelölő egyesület elnökének, Molnár Sándornak a tanácsára. Természetesen, itt újabb jelképeknek is lenne hely. Imre Lajos Lóránd arra is kitért, hogy
Éppen ezért jelenleg a tervek elkészítésére várnak, azelőtt ugyanis nem szeretnének cselekedni.
Tanösvények, sípálya
Imre Lajos Lóránd azt is elmondta lapunknak, hogy tanösvényeket szeretnének felújítani az elkövetkezőkben a Madarasi Hargita hozzájuk tartozó részén. Ezeket használhatnák a csendre és nyugalomra vágyó túrázók. Hozzátette ugyanakkor, egy sípálya létrehozásán is gondolkodnak a hegy keleti részén.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bíró László, csíkmadarasi polgármester üdvözölte a kezdeményezést, hiszen szerinte sem megfelelő a jelenlegi rendezetlen helyzet. Úgy véli, hogy
Ő ugyanakkor jobb megoldásnak látta volna azt, ha a hegycsúcs közelében kijelölnek egy látogatható területet, ahová áthelyezik a szimbólumokat. Ott pedig törvényes módon helyezhettek volna el új jelképeket is, akik szerettek volna. Ettől függetlenül támogatja a közbirtokosság elképzelését.
Gondokat okozó hószánok
Noha a szervezetten, hószánokkal túrázók nem okoznak problémákat, van néhány nem csoportokkal érkező egyén, akik motoros terepjárműveikkel zavarnak másokat, hiszen sokszor letérnek a kijelölt útvonalakról és nem csak zajonganak, de szemetet is hagynak maguk után – fejtette ki a hozzájuk beérkező panaszokat Imre Lajos Lóránd. Mint mondta, a hasonló gondok elkerülése érdekében ki kellene dolgozni egy rendszert, ami alapján engedélyt lehet kérni a terepjárművekkel való közlekedésre.
Székelyföld-szerte őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, Székelyföld Autonómiájának Napján, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára és egy esetleges közigazgatási reform esetén egy régióba kíván tartozni.
Szeptemberben 12 003-an részesültek különnyugdíjban Romániában. A legtöbben bíróként és ügyészként vonultak nyugdíjba, ebben a kategóriában az átlagos juttatás meghaladta a 25 ezer lejt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból.
Airsoft fegyvert és egy ilyen játékokban használt gránátot vitt magával a gyulafehérvári rendőrségre egy 43 éves férfi, aki arra kérte az éppen szolgálatban lévő rendőrt, hogy lője le. A férfit 24 órára őrizetbe vették.
Holnaptól áttérünk a téli időszámításra, október 25-én hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Vizsgálatot indított a Brassó megyei rendőség, miután nyilvánosságra került egy videó, amelyen az látható, hogy valakik két kölyökkutyát dobnak át egy állatmenhely kerítésén.
Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter egyik fiát és a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát előzetes letartóztatásba helyezték szombaton.
Huszonnégy éves fiatalember vesztette életét a szombat hajnali Brassó megyei balesetben – közölte a rendőrség.
Egy kamion és egy személyautó ütközött össze frontálisan a 11-es országúton, Brassó megyében szombaton reggel. A személyautó vezetője életét vesztette. A közúti forgalmat Prázsmár közelében leállították, a járműveket pedig elkerülőútra irányították.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
szóljon hozzá!