Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:54

Nicușor Dan: a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak

22:53

A Petrolul először nyert otthon, épp a Kolozsvári CFR ellen (videóval)

22:35

Bolojan: a bírák és ügyészek nyugdíjának reformja továbbra is a kormány határozott célkitűzése

21:45

Nem bírta ledolgozni a korai hátrányt a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Égett szagot éreztek a rendőrautóban, megdöbbentő, hogy mi volt az ajtóba rejtve – videóval

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Hatalmas robbanás történt egy bukaresti tömbházban – videóval

Felfoghatatlan kegyetlenséggel öltek meg egy nőt 14 éves lánya biztatására

1500 lejt kapnak családonként a bukaresti tömbházrobbanás károsultjai

Szondy Zoltán: a székely és magyar zászló be van tiltva Romániában?

Eldőlt: körforgalmat alakítanak ki Csíkszentkirályon

A fenntartható városfejlesztésről cserélnek tapasztalatokat Csíkszeredában

A háromszéki Pro Silva vadásztársaság nyerte a vadászfesztivál főzőversenyét

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Kézműves napok Sepsiszentgyörgyön

Szőcs Zsolt standján a kerámiák új formákban, színekben, funkciókban szerepelnek

Fotó: Bodor Tünde

Bár Sepsiszentgyörgyön már hagyományosak a havi kézműves- és termékvásárok, az e hétvégén megrendezett esemény, függetlenül azoktól, kicsit másképp zajlott: az érdeklődők ezúttal nemcsak a kész portékákat láthatták a standokon, hanem a szemük előtt formálódtak a használati- és dísztárgyak, cserépedények, bőrtáskák, szalmakalapok, szőnyegek.

Bodor Tünde

2023. július 30., 19:072023. július 30., 19:07

A mesterségbemutatóval egybekötött termékvásár Veres Ferencnek, a Háromszéki Népművészeti és Kézműves Egyesület elnökének volt az ötlete, és a tagoknak az a panasza vezette rá, hogy őket – degradáló módon – sok vásárban kereskedőknek nézik, akik innen-onnan összevásárolják a portékájukat. Ezért aztán a vevők sokallják a termékek árát is, hiszen nem látják benne az egyediség és a kézműves munka adta értéket.

Meg szeretnénk mutatni a nagyközönségnek, hogy valóban mi készítjük a termékeket, és ahhoz milyen alapanyagokat használunk, milyen technikákat alkalmazunk. Egyrészt tehát ez volt a rendezvény megszületésének motivációja, másrészt az, hogy az elnökség a tagdíjért cserébe adni is szeretett volna a tagoknak valamit

– mondták a kézművesek.

Egymás mellett a legújabb trendek és hét generáció öröksége

Négy megye több mint tizenöt településéről 28 kézműves és mesterember költözött két napra a város főterére: volt – többek között – bőrdíszműves Sepsiszentkirályból és Szentgyörgyről, viseletkészítő Oltszemről és Bodosról, korondi fazekas, barátosi szövő, szentgyörgyi fafaragó, budapesti pénzverő. Voltak, akik újszerűbb formavilággal kísérleteztek vagy modernebb anyagokhoz nyúltak: ilyen Szőcs Zsolt csíkmindszenti keramikus, a virágszirmokkal díszített műgyanta-ékszereket készítő Mircea Otilia, vagy az erdőfülei Márton Tamás, aki cinkelt drótból készített bonsaiokat.

Új színt jelentenek a szentgyörgyi kézműves vásárban az erdővidéki Márton Tamás által készített drót-bonsaiok

Fotó: Bodor Tünde

Utóbbihoz hasonlót még nem láttunk a helyi vásárokon, mint a fiatalember elmondta, az bátorította fel, hogy céget alapítson és jelentkezzen a vásárra, hogy az eddig hobbiból, a maga számára készített alkotásait mind elvitték a barátok, ismerősök. Az internetes videók ihlette bonsai-formákat magyarosítani is próbálta, így egy szomorúfűz képviseli a hazai fákat. Márton Tamás azon kevesek közé tartozik egyébként a vásárban, akik csak mellékes bevételt szeretnének a kézműveskedésből, hiszen legtöbbeknek ez a kenyérkereső, egész napos foglalkozásuk, és bejegyzett vállalkozási formával vannak jelen.

Másik véglet a korondi Máthé Imre Levente, aki az 1700-as évekig visszavezeti fazekaskodó felmenőit, ez hét generációt jelent. Apáról fiúra szállt a tudás, a fazekasmesternek viszont csak lányai vannak, de a nőknek nem való ez a foglalkozás – mondja –, hiszen egy lábas formázásához emelgetni kell a nehéz anyagot, és a korongon megformázni is erőt kívánó feladat.

A korondi Máthé Imre Levente mögött hét fazekasgeneráció van

Fotó: Bodor Tünde

Talán nem is éri már meg, vonja le a következtetést, hiszen a portéka ára ugyanaz, míg a festékek, de a pala, az agyag ára is háromszorosa a két évvel ezelőttinek.

Erő kell a pénzveréshez is, még akkor is, ha a munka nehezét maga a prés végzi el.

Ez a fiatalember, aki most Mák Istvánnak segédkezik, szintén hozzáadta az erejét a szerencsepénze préseléséhez

Fotó: Bodor Tünde

Mint a Budapestre kiköltözött, de nagybányai származású Mák István mondja, az érmék ón-alumínium és kis részben más fémek keverékéből vannak, aminek az a jellemzője, hogy alacsony hőfokon olvad és formázható, de törékeny ötvözet. Drága is, kis befőttesüvegnyi leendő érme, jelenleg még csak korongocska, 100 ezer forint.

A vásárló saját keze munkáját is belefektetheti az érmenyomásba, ha segít a mesternek meghúzni a prés karjait, így csodálatos módon az 50 és 100 tonna nyomásnak köszönhetően kirajzolódik a korongon a magyar címer vagy egyéb motívum.

Sárgarézhez már közel 200 tonna nyomóerőre képes prés kell, az nem könnyen szállítható, tehát nincs itt, mondja Mák István, aki tulajdonképpen zászlók gyártására szakosodott, de az még bonyolultabb technika és nem mutatható itt be.

Párban dolgozik a szentkirályi bőrdíszműves házaspár, akik bőrtáskáikat főleg matyó- és kalocsai hímzéssel díszítik, de mint Páll Kinga elmondta, a honfoglalás kori magyar motívumokat is szeretnék a mai viseletkultúrába becsempészni, nem mellőzve az általuk hordozott szimbolikus jelentést sem.

Páll Kinga (Barkada Manufaktúra) a honfoglalás kori motívumokat és azok töltetét is szeretné továbbéltetni az általuk készített bőrtarsolyokon, míg a női táskákon főleg matyó és kalocsai népi hímzésmotívumok vannak

Fotó: Bodor Tünde

Ezek főleg a tarsolyokon jelennek meg, melyek a lovas rendezvényeken fogynak a leginkább.

Jönnek a vevők is, különösen vasárnap élénkül meg a forgalom, Babos Zsuzsa megmutatta a vásárfiát is. Mint a hölgy elmondta, nagy pártolója a helyi kistermelőknek, kézműveseknek. Most születésnapra keresett ajándékot és kihasználva a lehetőséget, a vásárból vett egy szalmakalapot az ünnepeltnek.

Minden nagyon szép, minden nagyon jó, de...

Az idő kedvezett a rendezvénynek, a látogatók nem maradtak el, az árusok elégedettek a forgalommal – egy szeplő esett a vásár arculatán, hogy

tolvajok okoztak kárt a kézműveseknek.

Talán nem kellett volna éjszakára a sátorban hagyniuk a portékát, de valahol érthető, hogy a reggeli-esti, minimum egy órás pakolást szeretnék megspórolni. Érthető, de úgy néz ki, nem kifizetődő, hiszen többnapi munkájuk úszik el. Sajnos ez már nem először fordul elő Sepsiszentgyörgyön, és igencsak rossz fényt vet a városra. Vagy lehet, hogy Máthé Leventének van igaza, aki szerint az a mondás járja Korondon, hogy az a vásár nem is jó, ahonnan nem lopnak?

Sepsiszentgyörgy