
Már dolgoznak a különböző szintek kialakításán a Hajdú-bástyánál
Fotó: Székelyhon
A falak megőrzésére irányuló teendőkkel jól haladtak, jelenleg pedig két bástyánál zajlik a felújítási munkálatok dandárja a székelyudvarhelyi Székelytámadt-várban. Bizonyos, a támogatott projekttel nem összefüggő, ám lényeges tanulmányok elkészítése azonban jövőre tolódik.
2023. szeptember 17., 09:192023. szeptember 17., 09:19
Ötmillió euróra pályázott sikeresen 2019-ben az Európai Uniónál Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, amelyből a Székelytámadt-vár restaurálását finanszírozhatják. Két évvel később készültek el a konkrét felújítási tervek, idén tavasszal pedig már a kivitelezés is elkezdődhetett.
Mostanra szinte teljesen befejeződött a hátsó várfal megerősítése, illetve a hiányzó elemek pótlása, ugyanakkor a többi várfal esetében is jól haladnak a munkálatokkal, a nagy részét már elvégezték – tudtuk meg Zörgő Noémitől, az intézmény szóvivőjétől.
Utóbbi helyszínen 80 centiméter mélységben távolították el a járófelületet, ott most régészek dolgoznak. A leletek függvényében fogják meghatározni az új járószintet. A Hajdú-bástyánál – ahol kulturális és turisztikai központot szeretnének létrehozni – jelenleg a fémszerkezetű elválasztó szintek elhelyezése van folyamatban. Ezzel párhuzamosan a lőréseket is restaurálják a szakemberek, azok ugyanis nagyon rossz állapotban vannak.
A legutóbbi tanácsülésen
ezért erről is bővebben érdeklődtünk. Zörgő Noémi kifejtette, az említett költségvetési tételnek nem volt közvetlen köze az európai uniós támogatású beruházás megvalósításához, valójában egy tanulmányt kell készítsenek arról, hogy rendbetétele után miként üzemeltetik (látogatók bevonzása, minél jobb bemutatása stb.) a várat. Ezen dokumentumokat viszont csak akkor lehet majd összeállítani, ha elkészült a városközpontra vonatkozó zonális területrendezési terv (PUZ). Utóbbira egyébként az országos helyreállítási programban (PNRR) nyert támogatást nemrég a város, ám a megvalósításhoz idő kell.
A szóvivő hangsúlyozta, a helyzettől függetlenül közbeszerzési eljárást fog indítani a város az említett tanulmány elkészíttetésére, ám arra csak akkor tudnak pénz fordítani, ha az említett PUZ-t is összeállították már.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!