
Tíz éve várnak az elmaradás törlesztésére az oktatásban dolgozók. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Összesen több mint három és fél millió lejt utal át – várhatóan már kedden – a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a megyében működő tanintézetek mintegy 2500 alkalmazottjának, akik az oktatásban dolgozók szakszervezete által évekkel korábban bírósági pereket nyertek a visszamenőleges béremelésekre. A nagyobb összegek elérik a 10–20 ezer lejes nagyságrendet.
2019. április 16., 14:112019. április 16., 14:11
2019. április 16., 16:152019. április 16., 16:15
Az ortodox húsvét előtt megkapják az oktatásban dolgozók a bírósági perekben számukra megítélt visszamenőleges béremeléseket – jelentette be múlt hét végén Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Azokról az 50 százalékos béremelésekről van szó, amelyeket a parlament által még 2008-ban elfogadott 221-es törvény garantált számukra, ám nem kapták meg. Az összegeket később a tanügyben dolgozók szakszervezete által indított bírósági perekben megítélték az érintetteknek, a tartozások kifizetését azonban az állam öt évre felosztotta, de nem tudta tartani a határidőket. Ezeket
országosan mintegy 700 millió lejt. A bejelentés szerint az összegeket már átutalták a megyei tanfelügyelőségeknek.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség 3 millió 567 ezer lejt kapott e célra, és ezt mintegy 2500 oktatásban dolgozó alkalmazottnak utalják ki, többségükben pedagógusoknak, illetve a kisegítő didaktikai személyzet tagjainak – tájékoztatott megkeresésünkre Csukás Levente, az intézmény gazdasági igazgatója. A tanfelügyelőség hétfőre kérte be a tanintézetek vezetőségétől a frissített kimutatásokat arról, hogy az ott dolgozóknak egyénenként mennyi pénz jár, és a nyilvántartások ellenőrzése után várhatóan kedden megtörténik az összegek kiutalása – tudtuk meg Csukás Leventétől. Átlagolva ugyan fejenként mintegy 1500 lej jut a pénzkeretből a pedagógusoknak, valójában azonban egyénenként is nagy eltérést mutatnak az összegek, a nagyobbak elérik a 10–20 ezer lejt is. Egyebek közt
Vannak olyan iskolák is, amelyek alkalmazottai nem kapnak semmit, ők ugyanis korábban nem vettek részt a bírósági perekben – tudtuk meg a tanfelügyelőség gazdasági igazgatójától. Most egyébként csak az alapösszegből hátramaradt elmaradásokat kapják meg az érintettek, hallani ugyan híreket az összegek kamatainak májusi kifizetéséről, de erről hivatalosan még semmilyen értesítést nem kapott a szaktárcától a tanfelügyelőség – közölte Csukás Levente.
A kamatok is jelentős értékre duzzadtak
A késedelmi kamatok, illetve büntetőkamatok szintén tekintélyes értékre rúgnak, esetenként elérik a 18–20 ezer lejt is – tudtuk meg Kocs Ilonától, az oktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének, a Tanügyi Szabad Szakszervezetnek a Hargita megyei területi vezetőjétől. Ő egyébként az oktatási miniszter bejelentését véleményezve azt mondta, a kormány illetékesei már annyiszor megszegték ígéreteiket, hogy ő
Korábban az elsők között volt, aki mintegy 2500 Hargita megyei szakszervezeti tag felhatalmazásával bírósági eljárást kezdeményezett a kamatok kifizetése érdekében, majd egyre több megyében cselekedtek hasonlóan a szakszervezeti vezetők, és meglátása szerint az újabb perektől tartva döntött a szaktárca az elmaradások mihamarabbi kifizetése mellett.
Már tíz évnél hosszabb ideje „folyik ez a cirkusz”, valószínűleg azért döntöttek az elmaradás mihamarabbi teljes törlesztése mellett, hogy a kamatok összege ne nőjön – véli a szakszervezet képviselője. Példaként elmondta, nem kis összegekről van szó, hiszen egy pedagógus, aki az 50 százalékos béremelésről szóló 2008-as törvény megjelenése idején igazgatóként dolgozott 3000–4000 lejes fizetésért, a peres időszak egy évére vonatkozó visszamenőleges béremelés mellett 18–20 ezer lejes kamatra is jogosult. A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb, hiszen – mint azt Kocs Ilona elmagyarázta – az állam alapesetben csak késedelmi kamatot számol ezekre az összegekre,
Ezért azokban a megyékben is elkezdtek perelni a büntetőkamatokért, amelyekben korábban ezt nem tették meg, és sorra nyerik a pereket ezek is – magyarázta az elmaradások gyors átutalásának általa feltételezett okát a szakszervezet képviselője, aki egyébként úgy értesült, hogy április második felében a kamatelmaradások törlesztésére is pénzt utal ki a tanügyi tárca.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!