
Tíz éve várnak az elmaradás törlesztésére az oktatásban dolgozók. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Összesen több mint három és fél millió lejt utal át – várhatóan már kedden – a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a megyében működő tanintézetek mintegy 2500 alkalmazottjának, akik az oktatásban dolgozók szakszervezete által évekkel korábban bírósági pereket nyertek a visszamenőleges béremelésekre. A nagyobb összegek elérik a 10–20 ezer lejes nagyságrendet.
2019. április 16., 14:112019. április 16., 14:11
2019. április 16., 16:152019. április 16., 16:15
Az ortodox húsvét előtt megkapják az oktatásban dolgozók a bírósági perekben számukra megítélt visszamenőleges béremeléseket – jelentette be múlt hét végén Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Azokról az 50 százalékos béremelésekről van szó, amelyeket a parlament által még 2008-ban elfogadott 221-es törvény garantált számukra, ám nem kapták meg. Az összegeket később a tanügyben dolgozók szakszervezete által indított bírósági perekben megítélték az érintetteknek, a tartozások kifizetését azonban az állam öt évre felosztotta, de nem tudta tartani a határidőket. Ezeket
országosan mintegy 700 millió lejt. A bejelentés szerint az összegeket már átutalták a megyei tanfelügyelőségeknek.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség 3 millió 567 ezer lejt kapott e célra, és ezt mintegy 2500 oktatásban dolgozó alkalmazottnak utalják ki, többségükben pedagógusoknak, illetve a kisegítő didaktikai személyzet tagjainak – tájékoztatott megkeresésünkre Csukás Levente, az intézmény gazdasági igazgatója. A tanfelügyelőség hétfőre kérte be a tanintézetek vezetőségétől a frissített kimutatásokat arról, hogy az ott dolgozóknak egyénenként mennyi pénz jár, és a nyilvántartások ellenőrzése után várhatóan kedden megtörténik az összegek kiutalása – tudtuk meg Csukás Leventétől. Átlagolva ugyan fejenként mintegy 1500 lej jut a pénzkeretből a pedagógusoknak, valójában azonban egyénenként is nagy eltérést mutatnak az összegek, a nagyobbak elérik a 10–20 ezer lejt is. Egyebek közt
Vannak olyan iskolák is, amelyek alkalmazottai nem kapnak semmit, ők ugyanis korábban nem vettek részt a bírósági perekben – tudtuk meg a tanfelügyelőség gazdasági igazgatójától. Most egyébként csak az alapösszegből hátramaradt elmaradásokat kapják meg az érintettek, hallani ugyan híreket az összegek kamatainak májusi kifizetéséről, de erről hivatalosan még semmilyen értesítést nem kapott a szaktárcától a tanfelügyelőség – közölte Csukás Levente.
A kamatok is jelentős értékre duzzadtak
A késedelmi kamatok, illetve büntetőkamatok szintén tekintélyes értékre rúgnak, esetenként elérik a 18–20 ezer lejt is – tudtuk meg Kocs Ilonától, az oktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének, a Tanügyi Szabad Szakszervezetnek a Hargita megyei területi vezetőjétől. Ő egyébként az oktatási miniszter bejelentését véleményezve azt mondta, a kormány illetékesei már annyiszor megszegték ígéreteiket, hogy ő
Korábban az elsők között volt, aki mintegy 2500 Hargita megyei szakszervezeti tag felhatalmazásával bírósági eljárást kezdeményezett a kamatok kifizetése érdekében, majd egyre több megyében cselekedtek hasonlóan a szakszervezeti vezetők, és meglátása szerint az újabb perektől tartva döntött a szaktárca az elmaradások mihamarabbi kifizetése mellett.
Már tíz évnél hosszabb ideje „folyik ez a cirkusz”, valószínűleg azért döntöttek az elmaradás mihamarabbi teljes törlesztése mellett, hogy a kamatok összege ne nőjön – véli a szakszervezet képviselője. Példaként elmondta, nem kis összegekről van szó, hiszen egy pedagógus, aki az 50 százalékos béremelésről szóló 2008-as törvény megjelenése idején igazgatóként dolgozott 3000–4000 lejes fizetésért, a peres időszak egy évére vonatkozó visszamenőleges béremelés mellett 18–20 ezer lejes kamatra is jogosult. A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb, hiszen – mint azt Kocs Ilona elmagyarázta – az állam alapesetben csak késedelmi kamatot számol ezekre az összegekre,
Ezért azokban a megyékben is elkezdtek perelni a büntetőkamatokért, amelyekben korábban ezt nem tették meg, és sorra nyerik a pereket ezek is – magyarázta az elmaradások gyors átutalásának általa feltételezett okát a szakszervezet képviselője, aki egyébként úgy értesült, hogy április második felében a kamatelmaradások törlesztésére is pénzt utal ki a tanügyi tárca.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
szóljon hozzá!