
Tíz éve várnak az elmaradás törlesztésére az oktatásban dolgozók. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Összesen több mint három és fél millió lejt utal át – várhatóan már kedden – a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a megyében működő tanintézetek mintegy 2500 alkalmazottjának, akik az oktatásban dolgozók szakszervezete által évekkel korábban bírósági pereket nyertek a visszamenőleges béremelésekre. A nagyobb összegek elérik a 10–20 ezer lejes nagyságrendet.
2019. április 16., 14:112019. április 16., 14:11
2019. április 16., 16:152019. április 16., 16:15
Az ortodox húsvét előtt megkapják az oktatásban dolgozók a bírósági perekben számukra megítélt visszamenőleges béremeléseket – jelentette be múlt hét végén Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Azokról az 50 százalékos béremelésekről van szó, amelyeket a parlament által még 2008-ban elfogadott 221-es törvény garantált számukra, ám nem kapták meg. Az összegeket később a tanügyben dolgozók szakszervezete által indított bírósági perekben megítélték az érintetteknek, a tartozások kifizetését azonban az állam öt évre felosztotta, de nem tudta tartani a határidőket. Ezeket
országosan mintegy 700 millió lejt. A bejelentés szerint az összegeket már átutalták a megyei tanfelügyelőségeknek.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség 3 millió 567 ezer lejt kapott e célra, és ezt mintegy 2500 oktatásban dolgozó alkalmazottnak utalják ki, többségükben pedagógusoknak, illetve a kisegítő didaktikai személyzet tagjainak – tájékoztatott megkeresésünkre Csukás Levente, az intézmény gazdasági igazgatója. A tanfelügyelőség hétfőre kérte be a tanintézetek vezetőségétől a frissített kimutatásokat arról, hogy az ott dolgozóknak egyénenként mennyi pénz jár, és a nyilvántartások ellenőrzése után várhatóan kedden megtörténik az összegek kiutalása – tudtuk meg Csukás Leventétől. Átlagolva ugyan fejenként mintegy 1500 lej jut a pénzkeretből a pedagógusoknak, valójában azonban egyénenként is nagy eltérést mutatnak az összegek, a nagyobbak elérik a 10–20 ezer lejt is. Egyebek közt
Vannak olyan iskolák is, amelyek alkalmazottai nem kapnak semmit, ők ugyanis korábban nem vettek részt a bírósági perekben – tudtuk meg a tanfelügyelőség gazdasági igazgatójától. Most egyébként csak az alapösszegből hátramaradt elmaradásokat kapják meg az érintettek, hallani ugyan híreket az összegek kamatainak májusi kifizetéséről, de erről hivatalosan még semmilyen értesítést nem kapott a szaktárcától a tanfelügyelőség – közölte Csukás Levente.
A kamatok is jelentős értékre duzzadtak
A késedelmi kamatok, illetve büntetőkamatok szintén tekintélyes értékre rúgnak, esetenként elérik a 18–20 ezer lejt is – tudtuk meg Kocs Ilonától, az oktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének, a Tanügyi Szabad Szakszervezetnek a Hargita megyei területi vezetőjétől. Ő egyébként az oktatási miniszter bejelentését véleményezve azt mondta, a kormány illetékesei már annyiszor megszegték ígéreteiket, hogy ő
Korábban az elsők között volt, aki mintegy 2500 Hargita megyei szakszervezeti tag felhatalmazásával bírósági eljárást kezdeményezett a kamatok kifizetése érdekében, majd egyre több megyében cselekedtek hasonlóan a szakszervezeti vezetők, és meglátása szerint az újabb perektől tartva döntött a szaktárca az elmaradások mihamarabbi kifizetése mellett.
Már tíz évnél hosszabb ideje „folyik ez a cirkusz”, valószínűleg azért döntöttek az elmaradás mihamarabbi teljes törlesztése mellett, hogy a kamatok összege ne nőjön – véli a szakszervezet képviselője. Példaként elmondta, nem kis összegekről van szó, hiszen egy pedagógus, aki az 50 százalékos béremelésről szóló 2008-as törvény megjelenése idején igazgatóként dolgozott 3000–4000 lejes fizetésért, a peres időszak egy évére vonatkozó visszamenőleges béremelés mellett 18–20 ezer lejes kamatra is jogosult. A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb, hiszen – mint azt Kocs Ilona elmagyarázta – az állam alapesetben csak késedelmi kamatot számol ezekre az összegekre,
Ezért azokban a megyékben is elkezdtek perelni a büntetőkamatokért, amelyekben korábban ezt nem tették meg, és sorra nyerik a pereket ezek is – magyarázta az elmaradások gyors átutalásának általa feltételezett okát a szakszervezet képviselője, aki egyébként úgy értesült, hogy április második felében a kamatelmaradások törlesztésére is pénzt utal ki a tanügyi tárca.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, és elelárasztotta az 1-es országutat.
Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.
Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.
Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania – ismertette Magyar Péter.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Egy hosszabb időszak után, amely alatt az üzemanyagok ára viszonylag stabil maradt, a piacvezető OMV Petrom is megemelte szombaton az árait, ám a többi nagy hálózattal ellentétben nemcsak a gázolajat, hanem a benzint is drágította.
Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!