Kerék- és bokapróbáló a buszállomás

Fotó: Boda L. Gergely

Ráférne egy alapos felújítás a marosvásárhelyi Voiajor buszállomásra, ahol naponta több százan megfordulnak a városból, Maros megyéből, de más megyékből is. Akár városkapunak is tekinthető, akárcsak a nem messze, már jó állapotban levő vonatállomás.

Simon Virág

2017. július 12., 20:012017. július 12., 20:01

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szálloda nőtt az egykori távolsági buszállomás épülete mellé-fölé, az évek során nevet is cserélt, de a buszokat és utasokat fogadó tér alig változott.

Tévednénk, ha azt írnánk, hogy az elmúlt években semmi fejlődés, változás nem történt a marosvásárhelyi távolsági buszmegállóban, de mindenképp van még mit tenni. Igaz, hogy elfogadhatóvá tették a belső várótermet, s kis büfé is van, ahol egy kávét, üdítőt meg lehet inni, de

kívül ugyanolyan, mint a nyolcvanas években,

amikor még csak innen indultak a buszok szerte a megyébe, sőt az ország számos más településére.

Jelenleg főként más megyékbe és Magyarországra indulnak innen a járatok, menetrend szerinti autóbuszok mennek Kolozsvárra, Medgyesre, Karácsonkőre. Valamikor innen indultak a kisbuszok Bukarestbe is, de most már a Siletina udvaráról lehet azokra felülni.

A külső tér azonban kerék- és bokapróbáló terep. A szerdaihoz hasonló időben pocsolyákon keresztül lehet megközelíteni az autóbuszokat, s ha épp a közelben vagyunk amikor parkolnak, akkor egy ingyen sáros félzuhanyt is kapunk felszállás előtt. A műanyag székek és az egész külső tér ócska és kopott, a fedelet tartó oszlopokra már rég ráférne egy alapos csiszolás és festés, a farészek cseréje is már évek óta esedékes.

Az utasok egykedvűen várakoznak, inkább kint, mert ott jobb a levegő, cigarettázni is lehet. Az egyik, Kolozsvárra utazó egyetemista elmondta, hogy neki

már fel sem tűnik, hogy milyen lehangoló ez a vásárhelyi buszállomás,

inkább azt nehezményezi, hogy nincs rendszeresen frissülő honlapja, így soha nem lehet tudni, hogy mikor indulnak a járatok és honnan. A szomszéd padon ülő idős asszony azt tette szóvá, hogy sötétedéskor egy kicsit félelmetes a hely, jobban ki kellene világítani.

Az ügyeletes diszpécser elzárkózott a beszélgetéstől, azt mondta, ha a menetrenddel kapcsolatos információkat szeretnék, akkor azok ki vannak függesztve, a felújításokkal kapcsolatos kérdések pedig nem hozzá tartoznak.