Kapufelmérések Farkaslaka községben

Váralján a munkacsoport

Kovács Piroska tanárnő készítette el az első nagyobb felmérést a méltán híres és impozáns méretű, tetszetős megformálású, faragású székely kapukról. Előbb máréfalvi, majd udvarhelyszéki adatokat összegzett, bejárva az egész vidéket. Jelenleg újabb adatgyűjtést kezdtek el, hogy a székely kapukra vonatkozó adatsort megyeivé teljesíthessék ki. Mi haszna van ennek az adatgyűjtésnek? – kérdezheti bárki. Legelsőbben azzal indokolhatjuk a választ, hogy a székely kapu – mint neve is mutatja – egy nagyobb régió sajátossága, jellemzője még akkor is, ha más-más típusai alakultak ki vidékenként.

Tehát jelkép, ezáltal érték, és tudnunk kell arról, hogy a történelem során ez miként alakult, változott. Emellett a felmérések azt is szolgálják, hogy áttekinthető, összehasonlításra alkalmas adatokat nyerjünk. A régi kapuk karbantartása, feljavítása azt eredményezte, hogy Máréfalva továbbra is Erdély egyik olyan települése, ahol a nagy méretű, szépen faragott kapuk meghatározzák a településképet.

Az elmúlt 3-4 évtizedben a települések képe egészen megváltozott, a hagyományos székely falukép nemcsak átalakult, hanem mintha megszűnne, eltűnne. Ennélfogva veszélybe kerültek a 100-150 esztendős faragott kapuk is. Mindemellett a szakirodalomban eléggé szűkszavú adatokat találunk a 200 vagy több évvel ezelőtt faragott kapukról, úgyhogy indokolt volt egy átfogó gyűjtőmunka elvégzése, a kapukataszter elkészítése. Kovács Piroska, az udvarhelyszéki régi kapuk felleltározója olyan mozgalmat indított el több évvel ezelőtt, amely egész Hargita megyére kiterjedt időközben.

A székely kapuk udvarhelyszéki kataszterét összeállította, a régi kapuk megmentését, helyreállítását szorgalmazta és ennek hatására megyei program indult be. Pénzt fordítottak több olyan kapunak a megmentésére, amelyeket anyagi segítség hiányában a tulajdonos nem tudott volna feljavítani, és rövid időn belül az enyészetnek indult volna egy-egy régi kapu. Időközben több közlésben, kiadványban jelentette meg munkája eredményeit. Első volt a Székelykapuk Máréfalván (Marosvásárhely, 2000) kötet, a máréfalvi kapuk leltára. Összesen kb. 200-ra tehető a székely kapuk száma a településen.

A legöregebb 1858-ból való és huszonhárom olyan kapu van, amely az 1800-as évektől 1914-ig terjedő időben épült. A Fába rótt oklevél (Csíkszereda, 2001) a Máréfalván található 11 műemlék kaput mutatja be. A kiadó felkérésére írta Örökségünk, a székelykapu. Útravaló kapunézéshez (Székelyudvarhely, 2003, Székely Útkereső kiadványok) című ismeretterjesztő kiadványát. Orbán Balázs kapui (Székelyudvarhely–Máréfalva, 2003) címmel a Székelyudvarhely melletti szejkefürdői kapusort ismerteti, ez a régióba látogató turisták számára egyfajta útikalauzzá is vált.

Köztudott, hogy a Székelyföld leírása… című, 1868-ban kiadott részletes munka szerzője itt kapott végső nyughelyet, és oda az egykori otthonának eredeti kapuját állították fel legelsőnek. Őseink hagyatéka – udvarhelyszéki öreg székelykapuk katasztere 2001–2006 (CD film- és hanganyaggal, Csíkszereda, 2006) című munkájában összesen 244 kaput örökített meg leltárszerűen, mindenikről adatlap, 3-4 fotó is készült.

Mivel a korábban történt leltározás 1952-ig vette számba az öreg kapukat, és az egykori Gyergyó-, meg Csíkszékben még a régi kapukról sem közöltek átfogó ismeretanyagot, a megyei program hiánypótló jellegű. A napokban Udvarhelyszéken egy munkacsoport a Farkaslakához tartozó településeken kezdte el az adatgyűjtést, amit következő évben egész Udvarhelyszéken folytatnak. Bejárják a falvak minden kis utcáját, kérdőíveket töltenek ki, fényképfelvételeket készítenek, dokumentálják az elődeink, a szépérzékkel megáldott gazdák megrendelésére készített faragott kapukat.