
Egyre több kanyarós megbetegedést regisztrálnak a háromszéki egészségügyi intézményekben
Fotó: Tuchiluș Alex
A legfrissebb hivatalos egészségügyi adatközlés alapján Kovászna megye a nem kívánatos második helyre került Romániában a kanyarós fertőződések, megbetegedések számarányát illetően. Ezt a helyet korábban Maros megye foglalta el. Aggodalomra adhat okot az is, hogy a listavezető a szomszédos Brassó megye, ahol meghaladta az 1880-at a kanyarós betegek száma (341,41 minden százezer lakosra).
2024. április 26., 13:052024. április 26., 13:05
Április 21-ig – az illetékesek által figyelembe vett időszaktól kezdődően – Háromszéken 453 kanyarós megbetegedés került orvosi nyilvántartásokba, illetve a közegészségügyi intézet statisztikai adattárába, ez matematikailag 227,56 eset 100 ezer lakosra számítva.
Az utóbbi helyszínen sajnos most is fertőző góc észlelhető, sorozatos megbetegedésekkel.
A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság tájékoztatója szerint a háromszéki kanyarós fertőzöttek 90 százaléka kórházi kezelésben részesült. A nyilvántartásokban szerepel 79 olyan gyermek is, akik a védőoltásra előírt életkort még nem érték el.
Igaz viszont – jelzi az igazgatóság tájékoztatója –, hogy a 453 fertőzöttből 30 részesült korábban kanyaró elleni védőoltásban, sőt, egyikük többször is. Öröm az ürömben, hogy
Az Országos Közegészségügyi Intézet járványtani ügyosztályának adatai szerint április 21-ig (a viszonyítási alapként szolgáló időponttól kezdődően) Romániában 13 113 kanyarós megbetegedést jegyzetek hivatalosan, a kórtérképen minden megye rajta van. Sajnos, a több mint 13 ezer beteg közül 14 életét vesztette (4 Brassó megyében, 2-2 Argeș és Giurgiu megyében, 1-1 Maros és Szeben megyében, 4 Bukarest fővárosban).
Az egyik Giurgiu megyei áldozat 34 éves nő volt, halálát közvetett módon okozta a kanyaró, ugyanis eleve tébécés, krónikus májgyulladásos és HIV-fertőzött SIDA-beteg páciensként szerepelt az orvosi nyilvántartásban.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!