Jelöltvita a csíki küldöttgyűlésen

Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is részt vett a küldöttgyűlésen

Mielőtt a küldöttek szavaztak, hogy melyik jelöltet támogatják, mindkét politikus húsz percet kapott, hogy ismertesse elképzeléseit, módosító javaslatait megválasztása esetén.

Elsőként a „kolozsvári vendég”, Eckstein-Kovács Péter beszélt a változás szükségességéről.
„Én úgy értékelem, hogy a közhangulat változást akar, és nem úgy, ahogy Caragiale mondta, hogy változtassunk, de ne módosuljon semmi, vagy módosítsunk, de ne változzon semmi, hanem egy mélyebb változást szeretnék, mind személyi téren, mind elképzelésben és hozzáállásban” – indította beszédét Eckstein.

„Szeretjük, nem szeretjük, lezárult egy időszak. Jómagam Markó elnök úrnak tisztelője vagyok, mind emberként, mind politikusként. De most új kihívások vannak. Ezek a kihívások sokrétűek: szembe kell néznünk elsősorban a gazdasági jellegű kihívásokkal. Megváltozott a helyzet a decentralizációval is, ami egy nagyon jó folyamat, és ezt tovább kell folytatni, a Székelyföld csak kedvezményezettje lehet. Ennek eredményeképpen felértékelődött a helyi és a regionális politika” – fogalmazott Eckstein.

Eckstein-Kovács Péter ellentmondásra hívta fel a figyelmet

„Én csillagot az égről nem tudok ígérni, mert nem tudok adni, viszont napot és holdat tudok ígérni – hogyha a székelyföldi régiónak a szervezetei azt akarják, hogy legyen egy székelyföldi RMDSZ: támogatni fogom. Míg az RMDSZ azt mondja, hogy székelyföldi autonómiát akar, akkor ő miért nem adja meg az autonómiát a székelyföldieknek ilyen téren. Nincs itt ellentmondás?” – vetette fel a kérdést az elnöki tanácsos.

„Az RMDSZ az utóbbi időben nagyon Bukarest felé fordult, de a problémák helyben vannak, itt kell megoldani őket.” A politizálás súlya a helyi közösségekre kell essen. Kelemen Hunor úgy fogalmazott arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén meg kívánja-e tartani a miniszteri posztot, hogy, abban az esetben, ha kilépnek a koalícióból, akkor ő is kilép. Eckstein erre reagálva úgy fogalmazott, hogy ha az RMDSZ kilép a koalícióból, akkor Kelemen nem kilép, hanem „kirúgják”. Majd hozzáfűzte: „Nem tartom egészséges dolognak a tisztségek halmozását, képviselő is, miniszter is, RMDSZ-elnök is, még mi a Jóisten nem akar lenni Kelemen Hunor?” – kérdezte Eckstein. „Én elnöki tanácsos vagyok, de aznap, amikor megválasztottak RMDSZ-elnöknek, lemondok, és semmilyen más funkciót nem vállalok el, csak kizárólag az RMDSZ szervezésére, a szervezeten belüli kommunikációra és politikai kommunikációra összpontosítok” – tett ígéretet.

„Kampányolhatott az RMDSZ ernyővel, az szépen mutatott, de az ernyő alól egyre többen szorulnak  és nyomulnak kifelé. A szatmári kongresszuson is rossz fiú voltam, mert mondtam, hogy hiba Tőkés Lászlótól megvonni azt a kicsi tiszteletbeli elnöki funkciót – miért kell nekünk ellenséget csinálni Temesvár hőséből?! Most pártot akarnak csinálni... Rosszul teszik!” – emlékeztetett Eckstein-Kovács Péter.

„Az RMDSZ „politikája” nem egy sündisznóállás kéne legyen, nem az, hogy akinek más a véleménye, azt félrenyomni és ellehetetleníteni. Az ernyő alá vissza kell hozni azokat az embereket, akik megundorodtak, megcsömöröltek a politikától, akiknek már elegük van a választásokból, akik kiábrándultak” – jegyezte meg az RMDSZ-elnökjelölt. A politikai pártokhoz való viszonyról megjegyezte: „a demokratikus román pártokkal jó kapcsolatot kell tartani, nem szabad eltávolítani őket magunktól, értéknek tartom a koalíciókötő képességünket. Azt mondják, hogy az RMDSZ, olyan mint a rossz lány, lefekszik mindenkivel... de vannak, akik nagyon szívesen lefeküdnének, mással is, csak a másik nem akarja! Ez a képesség az egyik előnyünk.” A magyországi viszonyról így fogalmazott: „a kormánypárttal is kell rendezni a viszonyt, akikkel nem kellőképpen ápoltuk az elmúlt években, és ezt a továbbiakban nem engedhetjük meg magunknak, mert a mi kárunk lesz.” „Amikor nem, hogy nem volt divat, hanem meg volt tiltva elmenni Tusványosra, én akkor is elmentem” – fűzte hozzá Eckstein. Végül megjegyezte: „a következő választáson a parlamentbe jutást az segítené elő, ha az RMDSZ kilépne a kormánykoalícióból”.

A csíki küldöttek

„Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy kiszámítható változást akar” – emlékeztetett Eckstein, majd hozzátette: „hogyha a kiszámítható változáson azt érti, hogy Markó elnök úr visszavonul ,és lesz egy helycsere, az nem nagy változás. Ha Kelemen Hunor megőrzi miniszteri tisztségét, és Markó Béla miniszterelnök-helyettes, akkor értelemszerűen főnöke Kelemennek, majd csinálnak az RMDSZ-ben egy politikai alelnököt, aki minden jel szerint Borbély László lesz, ő majd kézbe tartja azért a csapatot” – így nem látok nagy változást, véli Eckstein.

Befejezésül hozzátette: „mivel Kelemen Hunor csíki képviselő, biztosan most meg fogja kapni az Önök támogatását, én ebben nem is kételkedem, viszont  a februári kongresszuson várom az Önök szavazatait is, mert én elnök akarok lenni, és hiszem hogy RMDSZ-elnök leszek. Várom mindazoknak a szavazatát, akik valós változást akarnak” – mondta zárszóként Eckstein-Kovács Péter.

Kelemen Hunor a csíki emberek vendégszeretetéről beszélt

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, mint csíki ember szólt a csíki emberekhez: „büszke vagyok arra, hogy csíki ember vagyok, hogy a csíki emberek háromszor megválasztottak képviselőjüknek. A csíki emberek szívesen fogadják az idegenből jötteket. Viszont nekem a kolozsvári küldöttgyűlésen nem volt lehetőségem szólani, mert meg sem hívtak! Mi, csíkiak vendégszerető emberként szívesen látjuk az idegent, a kolozsvári vendéget, meghallgatjuk – vicces kedvébe jött az idegen, így jókat nevetünk a viccein –, majd Isten hírével hazaküldjük. Mondja el a kolozsváriaknak, ha hazamegy, hogy semmi baj nem lett volna, ha meghívják a csíki embert oda, és meghallgatják.”
„Miért gondolom úgy, hogy 2011-ben alkalmas vagyok a szövetségi elnöki tisztséget betölteni?” – tette fel a „költői” kérdést Kelemen Hunor. „Van tizennégy év tapasztalatom a szövetségbe. Én újságíróként kezdtem, egyetemistaként már dolgoztam, feladatokat vállaltam, és ezután is feladatokat fogok vállalni, annyit amennyit elbírok” – mondotta.

„Eckstein-Kovács Péter azt kérdezte: minek kell egy újabb költő a szervezet élére? Azt is kérdezhette volna, hogy miért kell egy állatorvos, vagy miért kell egy filozófia szakos tanár az szervezet élére? Úgy gondolom, hogy a szervezet élére nem jogász kell, nem költő, nem filozófus, nem állatorvos kell, hanem egy olyan ember, akiben a szövetség megbízik, aki képes lesz vezetni olyan időszakban, amikor nehéz kihívások elé néz” – fogalmazott Kelemen Hunor.

„Eckstein-Kovács Péter is elismeri, hogy Markó Béla a Kárpát-medence egyik legsikeresebb politikusa minden hibájával és erényével. Én tőle sokat tanultam! De,én nem vagyok Markó Béla. Mint ahogy Markó Béla sem volt Domokos Géza. Mint ahogy Eckstein-Kovács Péter sem Traian Basescu. Az én döntéseim, az én döntéseim! Én tudok önállóan dönteni, nekem van vízióm, hogyan kell ezt a szövetséget vezetni, hogy a romániai magyarságnak mire van szüksége, ahhoz, hogy szülőföldjén boldogulni tudjon, hogy jobban éljen és gyarapodjon. Azt gondolom, hogy generációváltásra van szükség. A 30-asok,és a 40-esek kell átvegyék a stafétát. Változásra van szükség! Azt mondtam, hogy kiszámítható változást akarok. Olyan vált(oz)ásra van szükség, ami a szövetségben megőrzi azt, ami jó, és megváltoztatja, ami rossz. Egy nyitott szövetségre van szükség, egy befogadó szövetségre” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A változás nem üres beszéd kell legyen - véli Kelemen

„Aki változást akar, az fogja a tollát, veszi a papírt, és a változás tervét papírra teszi. Én leírtam, hogy milyen szövetséget akarok, és hogy milyen struktúrákat. Aki változásról beszél, de egyetlen módosító javaslatot sem tett le a változást illetően papírra, hát kérem, azt mifelénk úgy mondják, hogy „üres beszéd” – mondta a miniszter.

„Jómagam a következő javaslatokat tettem le címszavakban: egyensúly, barátiság és szolidaritás. Azt javasoltam, hogy a regionális szervezetek létrehozásának lehetőségét vegyük be az alapszabályzatba, így, ha Székelyföldön regionális szervezetet akarnak létrehozni, legyen lehetséges. Erről nem csak beszélek, hanem papírra is tettem, mert úgy hiteles. Azt javasoltam még, hogy a politikai alelnöki tisztséget vezessük be, mert meg kell osztani a munkát, és kell egy ember, aki a politikai munkában segíti a szövetségi elnököt, és kell egy ember, aki a társadalomszervezéssel foglalkozik. Olyan változásokról beszélek, amelyek kiszámíthatóak, le vannak írva. A szervezet vezetését nem árt olyan emberre bízni, aki tudja, hogy hogyan működik” – mondta Kelemen, és egy példát hozott fel: „szívesebben ülök fel arra a repülőre, amelyet egy olyan pilóta vezet, aki néhány esztendeig segédpilóta volt, és megtanulta, hogyan kell a repülővel felszállni és leszállni, mert akkor biztosabban ülök a székben felszálláskor és leszálláskor, ugyanakkor kevésbe szívesen ülnék egy olyan pilóta mögé, aki a könyveket ugyan elolvasta, tudja hogyan működik elméletileg a repülőgép, de még nem vezette, és akkor akarja megtanulni, amikor kifutó pályára helyezik.” Erre Eckstein viccesen megjegyezte, hogy „a baj akkor van, ha a segédpilóta és a pilóta egyszerre kapkodja ide-oda a kormányt, mert akkor az a repülőgép le fog zuhanni!”

Arra a kérdésre, hogy megőrzi-e miniszteri tisztségét, Kelemen így fogalmazott: „egy olyan koalícióban, ahol a miniszterelnök pártelnök, jó, ha a másik koalíciós partner is ott van. De ha a csapat úgy fogja gondolni, és a szükség megkívánja, hogy a szövetségi elnöknek nagyobb mozgástérre van szüksége, akkor le fogok mondani. Ha viszont úgy fogunk dönteni, hogy a kabinetben legyek, maradok. Én a többlet-munkát vállalom!”

Beszédében megjegyezte: „egyetlen szövetségesünk van, és az a romániai magyarság. A többi csak adódik ekkor vagy akkor, és ahhoz igazítjuk magunkat, amit az érdekeink kivánnak, de állandó szövetségesünk csak a romániai magyarság.”

Politikai prioritásának a régiók átszervezését tekinti, bízik benne, hogy megvalósul a Hargita, Kovászna, Maros – közös régió, vagy  esetleg a Hargita, Kovászna megyéből álló régió. A másik, amit fontosnak tart, a kulturális autonómia ügye. „Ehhez kérem a csíki emberek, a szervezet és a küldöttek támogatását” – zárta beszédét Kelemen.

Végül viccesen megjegyezte: „Nekünk továbbra is szükségünk van államelnöki tanácsosra, örülünk, hogy ott van Eckstein-Kovács Péter, meg kell őt tartani, ott kell tartani!”

Kelemen Hunornak adtak bizalmat a csíkiak

A beszédek után a két elnökjelölt válaszolt a feltett kérdésekre, majd a küldöttek egyhangúan Kelemen Hunor támogatásáról döntöttek.