A kézdiszentkereszti iskola a falu egyik nagy szülöttjének, Trefán Leonárd (1873-1945) ferencesrendi szerzetesnek, írónak, a kolozsvári Szent Bonaventura Nyomda alapítójának, a Katolikus Világ és a Keresztény Hírnök szerkesztőjének a nevét vette fel a november 30-i ünnepség alkalmával.
2010. december 01., 21:342010. december 01., 21:34
2010. december 01., 21:362010. december 01., 21:36
A szentmisét követően az ünneplő tömeg az iskola új névtáblájához vonult, melyet ft. Orbán Szabolcs, az erdélyi Ferences-rend tartományfőnöke áldott meg. Ezt követően az ünnepség a tornateremben folytatódott, ahol András Teréz iskolaigazgató (fotó) köszöntötte a vendégeket és méltatta a névadást.
A megyei tanfelügyelőség üdvözletét Kőmíves Noémi magyar szakos szakfelügyelő tolmácsolta. Fekete Vince, József Attila-díjas költő, az iskola egykori tanulója az általa szerkesztett és nemrégiben bemutatott Kézdiszentkereszt című könyv előszavát olvasta fel.
Az iskola tanulói az alkalomhoz illő zenés-verses műsort adtak elő, részleteket olvastak fel a névadó írásaiból. Az ünnepi műsor után a résztvevők megtekintették a római katolikus egyházközség tulajdonába visszakerült és felújított Trefán Leonárd Közösségi Házban létesített kis egyháztörténeti múzeumot, mely a neves ferencesrendi szerzetes életét és munkásságát tárja az érdeklődő közönség elé.
Trefán Leonárd élete, munkássága oly gazdag, hogy nehéz átfogó képet rajzolni róla. Halála után az akkori tartományfőnök P. Boros Fortunát a rendtagoknak küldött körlevelében erre mégis vállalkozott. Felvázolta életútját az újoncévtől kezdtve, melyet Vajdahunyadon két társával 1891. augusztus 15-én, P. Csiszér Elek noviciusmester vezetésével kezdett el, pályájának közbeeső állomásain keresztül, egészen az utolsó, kolozsvári évekig.
1903–1905 között, marosvásárhelyi házfőnöksége idején fogalmazódik meg Leonárd atya lelkében, hogy lapot indít annak érdekében, hogy a hívek lelkét felrázza, öntudatukat felébressze, valamint a ferences Harmadik Rend felkarolását elősegítse. Így indul el 1903-ban a Szent Ferenc Hírnöke című havi katolikus folyóirat, amely nemsokára országos jellegű lappá nőtte ki magát és a Harmadik rendi kereteken túl a vallásos lelkülető hívek családi lapja lett. Az első világháború zűrzavara rövid időre megszüntette, majd 1945-ben a hatalom teljesen felszámolta a nyomdát.
A romániaiak hetven százaléka szerint rossz irányba halad jelenleg az ország – derül ki a CURS felmérésének vasárnap közzétett eredményeiből.
Meghalt a nagyszebeni kórházban az a 13 éves fiú, aki a hónap elején elesett egy elektromos rollerrel és súlyosan megérült.
Az elmúlt 24 órában 13 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 14 személynek nyújtottak segítséget – számolt be vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
607 olyan személyt azonosítottak Európában, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), közülük 458-at Románia területén.
Egy 20 éves fiatalembert vettek őrizetbe a rendőrök, miután halálra gázolt egy gyalogost, majd elhagyta a baleset helyszínét – tájékoztatta vasárnap az Agerpres hírügynökséget a Neamț Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ).
Vasárnap négy felnőtt és egy gyermek sérült meg, miután egy autóbusz sofőrje figyelmetlenségből belehajtott egy körforgalomba a Bacău megyei Nicolae Bălcescu településen.
A Csernátoni Burrogtató egyike azoknak a háromszéki rendezvényeknek, amelyeket képtelenség megunni.
Három jármű balesetezett a marosvásárhelyi Decebal utcában szombat este. Egy nőt az autóból kellett kiszabadítani – tájékoztatott a Maros megyei tűzoltóság.
Székelyföldön a 19. század második felétől nagyjából a 20. század közepéig élte fénykorát a legősibb mesterség művelése. A székelyudvarhelyi bordélyvilágról sokat tudnának mesélni az egykori Fecske utca régi lakói, no meg akik ismerték Gálffy Annát!
Kéthektáros kerttel büszkélkedhet a Haszmann Pál Múzeum, de szombaton még ez is kicsinek tűnt. A 13. Csernátoni Burrogtatón hömpölygött a tömeg, pöfögtek a traktorok, életre keltek a múzeum évszázados gépei.
szóljon hozzá!