Iskolakeresztelő Kézdiszentkereszten

Tekintse meg galériánkat!

A szentmisét követően az ünneplő tömeg az iskola új névtáblájához vonult, melyet ft. Orbán Szabolcs, az erdélyi Ferences-rend tartományfőnöke áldott meg. Ezt követően az ünnepség a tornateremben folytatódott, ahol András Teréz iskolaigazgató  (fotó) köszöntötte a vendégeket és méltatta a névadást.

A megyei tanfelügyelőség üdvözletét Kőmíves Noémi magyar szakos szakfelügyelő tolmácsolta. Fekete Vince, József Attila-díjas költő, az iskola egykori tanulója az általa szerkesztett és nemrégiben bemutatott Kézdiszentkereszt című könyv előszavát olvasta fel.

Az iskola tanulói az alkalomhoz illő zenés-verses műsort adtak elő, részleteket olvastak fel a névadó írásaiból. Az ünnepi műsor után a résztvevők megtekintették a római katolikus egyházközség tulajdonába visszakerült és felújított  Trefán Leonárd Közösségi Házban létesített kis egyháztörténeti múzeumot, mely a neves ferencesrendi szerzetes életét és munkásságát tárja az érdeklődő közönség elé.

Trefán Leonárd élete, munkássága oly gazdag, hogy nehéz átfogó képet rajzolni róla. Halála után az akkori tartományfőnök P. Boros Fortunát a rendtagoknak küldött körlevelében erre mégis vállalkozott. Felvázolta életútját az újoncévtől kezdtve, melyet Vajdahunyadon két társával 1891. augusztus 15-én, P. Csiszér Elek noviciusmester vezetésével kezdett el, pályájának közbeeső állomásain keresztül, egészen az utolsó, kolozsvári évekig.

1903–1905 között, marosvásárhelyi házfőnöksége idején fogalmazódik meg Leonárd atya lelkében, hogy lapot indít annak érdekében, hogy a hívek lelkét felrázza, öntudatukat felébressze, valamint a ferences Harmadik Rend felkarolását elősegítse. Így indul el 1903-ban a Szent Ferenc Hírnöke című havi katolikus folyóirat, amely nemsokára országos jellegű lappá nőtte ki magát és a Harmadik rendi kereteken túl a vallásos lelkülető hívek családi lapja lett. Az első világháború zűrzavara rövid időre megszüntette, majd 1945-ben a hatalom teljesen felszámolta a nyomdát.