
Mára már csak az emléke maradt meg a régi hídnak
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha korábban még hasznosítani szerették volna a 137-es megyei úton, Décsfalva határában, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült, majd szétbontott híd elemeit, mostanra kérdéssé vált, hogy hová tűnt a több tonnányi vasszerkezet. Mint kiderült: ócskavasként értékesítették.
2020. december 21., 17:322020. december 21., 17:32
2020. december 21., 19:372020. december 21., 19:37
Néhány hete használhatják már az autósok a Décsfalva határában megépült, Nagy-Küküllőn átívelő új hidat, viszont meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a tavaly év végén elbontott régi átkelő fémszerkezetének elemei eltűntek a helyszínről.
Cikkünk publikálása után értesített Borboly Csaba, hogy miután Galambfalva községnek átadták a hídelemeket, ők a szakértői vélemények alapján kiderítették, a híd elemei nem használhatók, ezért azokat – más jelentkező hiányában – ócskavasként értékesítették.
A régi híd elemei. Nyomuk veszett. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
A régi híd elbontását – és az új megépítését – megrendelő Hargita Megye Tanácsánál érdeklődtünk az átkelő hasznosításával kapcsolatban, hiszen a tanácselnök, Borboly Csaba korábban a közösségi médiában felajánlotta, hogy bárkinek szívesen átadják a régi híd elemeit.
Azt ígérte, hogy erről a későbbiekben tájékoztatja olvasóinkat, ugyanis neki is tisztáznia kell az ügyet. Jelenleg egyébként tereprendezési munkálatok zajlanak a helyszínen, valamint az ideiglenes átkelő elbontásán is dolgozik a kivitelező.
A híd még a múlt század elején készült, erről is tanúskodik ez a jelzés a helyszínen
Fotó: Erdély Bálint Előd
Műemlék is lehetett volna az 1911-ben – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – épült fémszerkezetű híd, amelyet tavaly év végi elbontásáig használhattak a Décsfalva határában közlekedő autósok, ám végül senki nem nyújtott be ilyen igényt. Ez volt egyébként az egyetlen közúti átkelő Hargita megyében, amely az említett időszakból származik.
Így nézett ki a híd a felújítás kezdetekor. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
– nyilatkozta korábban lapunknak György Béla Zsolt, út és hídtervező mérnök.
A hidat korábban Bögöz község szerette volna megtartani, ám lemondtak erről Galambfalva javára, ahol szintén hasznosították volna. Végül ez sem bizonyult jó megoldásnak, hiszen túl költséges lett volna újra összeállítani.
És ilyen volt még a felújítás előtt. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
12 hozzászólás