
Mára már csak az emléke maradt meg a régi hídnak
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha korábban még hasznosítani szerették volna a 137-es megyei úton, Décsfalva határában, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült, majd szétbontott híd elemeit, mostanra kérdéssé vált, hogy hová tűnt a több tonnányi vasszerkezet. Mint kiderült: ócskavasként értékesítették.
2020. december 21., 17:322020. december 21., 17:32
2020. december 21., 19:372020. december 21., 19:37
Néhány hete használhatják már az autósok a Décsfalva határában megépült, Nagy-Küküllőn átívelő új hidat, viszont meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a tavaly év végén elbontott régi átkelő fémszerkezetének elemei eltűntek a helyszínről.
Cikkünk publikálása után értesített Borboly Csaba, hogy miután Galambfalva községnek átadták a hídelemeket, ők a szakértői vélemények alapján kiderítették, a híd elemei nem használhatók, ezért azokat – más jelentkező hiányában – ócskavasként értékesítették.
A régi híd elemei. Nyomuk veszett. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
A régi híd elbontását – és az új megépítését – megrendelő Hargita Megye Tanácsánál érdeklődtünk az átkelő hasznosításával kapcsolatban, hiszen a tanácselnök, Borboly Csaba korábban a közösségi médiában felajánlotta, hogy bárkinek szívesen átadják a régi híd elemeit.
Azt ígérte, hogy erről a későbbiekben tájékoztatja olvasóinkat, ugyanis neki is tisztáznia kell az ügyet. Jelenleg egyébként tereprendezési munkálatok zajlanak a helyszínen, valamint az ideiglenes átkelő elbontásán is dolgozik a kivitelező.
A híd még a múlt század elején készült, erről is tanúskodik ez a jelzés a helyszínen
Fotó: Erdély Bálint Előd
Műemlék is lehetett volna az 1911-ben – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – épült fémszerkezetű híd, amelyet tavaly év végi elbontásáig használhattak a Décsfalva határában közlekedő autósok, ám végül senki nem nyújtott be ilyen igényt. Ez volt egyébként az egyetlen közúti átkelő Hargita megyében, amely az említett időszakból származik.
Így nézett ki a híd a felújítás kezdetekor. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
– nyilatkozta korábban lapunknak György Béla Zsolt, út és hídtervező mérnök.
A hidat korábban Bögöz község szerette volna megtartani, ám lemondtak erről Galambfalva javára, ahol szintén hasznosították volna. Végül ez sem bizonyult jó megoldásnak, hiszen túl költséges lett volna újra összeállítani.
És ilyen volt még a felújítás előtt. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
12 hozzászólás