
Mára már csak az emléke maradt meg a régi hídnak
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha korábban még hasznosítani szerették volna a 137-es megyei úton, Décsfalva határában, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült, majd szétbontott híd elemeit, mostanra kérdéssé vált, hogy hová tűnt a több tonnányi vasszerkezet. Mint kiderült: ócskavasként értékesítették.
2020. december 21., 17:322020. december 21., 17:32
2020. december 21., 19:372020. december 21., 19:37
Néhány hete használhatják már az autósok a Décsfalva határában megépült, Nagy-Küküllőn átívelő új hidat, viszont meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a tavaly év végén elbontott régi átkelő fémszerkezetének elemei eltűntek a helyszínről.
Cikkünk publikálása után értesített Borboly Csaba, hogy miután Galambfalva községnek átadták a hídelemeket, ők a szakértői vélemények alapján kiderítették, a híd elemei nem használhatók, ezért azokat – más jelentkező hiányában – ócskavasként értékesítették.
A régi híd elemei. Nyomuk veszett. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
A régi híd elbontását – és az új megépítését – megrendelő Hargita Megye Tanácsánál érdeklődtünk az átkelő hasznosításával kapcsolatban, hiszen a tanácselnök, Borboly Csaba korábban a közösségi médiában felajánlotta, hogy bárkinek szívesen átadják a régi híd elemeit.
Azt ígérte, hogy erről a későbbiekben tájékoztatja olvasóinkat, ugyanis neki is tisztáznia kell az ügyet. Jelenleg egyébként tereprendezési munkálatok zajlanak a helyszínen, valamint az ideiglenes átkelő elbontásán is dolgozik a kivitelező.
A híd még a múlt század elején készült, erről is tanúskodik ez a jelzés a helyszínen
Fotó: Erdély Bálint Előd
Műemlék is lehetett volna az 1911-ben – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – épült fémszerkezetű híd, amelyet tavaly év végi elbontásáig használhattak a Décsfalva határában közlekedő autósok, ám végül senki nem nyújtott be ilyen igényt. Ez volt egyébként az egyetlen közúti átkelő Hargita megyében, amely az említett időszakból származik.
Így nézett ki a híd a felújítás kezdetekor. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
– nyilatkozta korábban lapunknak György Béla Zsolt, út és hídtervező mérnök.
A hidat korábban Bögöz község szerette volna megtartani, ám lemondtak erről Galambfalva javára, ahol szintén hasznosították volna. Végül ez sem bizonyult jó megoldásnak, hiszen túl költséges lett volna újra összeállítani.
És ilyen volt még a felújítás előtt. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Bizottság (EB) az ősszel becsült 1,1 százalékról 0,1 százalékra módosította csütörtökön közzétett tavaszi prognózisában a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
12 hozzászólás