Mára már csak az emléke maradt meg a régi hídnak
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha korábban még hasznosítani szerették volna a 137-es megyei úton, Décsfalva határában, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült, majd szétbontott híd elemeit, mostanra kérdéssé vált, hogy hová tűnt a több tonnányi vasszerkezet. Mint kiderült: ócskavasként értékesítették.
2020. december 21., 17:322020. december 21., 17:32
2020. december 21., 19:372020. december 21., 19:37
Néhány hete használhatják már az autósok a Décsfalva határában megépült, Nagy-Küküllőn átívelő új hidat, viszont meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a tavaly év végén elbontott régi átkelő fémszerkezetének elemei eltűntek a helyszínről.
Cikkünk publikálása után értesített Borboly Csaba, hogy miután Galambfalva községnek átadták a hídelemeket, ők a szakértői vélemények alapján kiderítették, a híd elemei nem használhatók, ezért azokat – más jelentkező hiányában – ócskavasként értékesítették.
A régi híd elemei. Nyomuk veszett. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
A régi híd elbontását – és az új megépítését – megrendelő Hargita Megye Tanácsánál érdeklődtünk az átkelő hasznosításával kapcsolatban, hiszen a tanácselnök, Borboly Csaba korábban a közösségi médiában felajánlotta, hogy bárkinek szívesen átadják a régi híd elemeit.
Azt ígérte, hogy erről a későbbiekben tájékoztatja olvasóinkat, ugyanis neki is tisztáznia kell az ügyet. Jelenleg egyébként tereprendezési munkálatok zajlanak a helyszínen, valamint az ideiglenes átkelő elbontásán is dolgozik a kivitelező.
A híd még a múlt század elején készült, erről is tanúskodik ez a jelzés a helyszínen
Fotó: Erdély Bálint Előd
Műemlék is lehetett volna az 1911-ben – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – épült fémszerkezetű híd, amelyet tavaly év végi elbontásáig használhattak a Décsfalva határában közlekedő autósok, ám végül senki nem nyújtott be ilyen igényt. Ez volt egyébként az egyetlen közúti átkelő Hargita megyében, amely az említett időszakból származik.
Így nézett ki a híd a felújítás kezdetekor. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
– nyilatkozta korábban lapunknak György Béla Zsolt, út és hídtervező mérnök.
A hidat korábban Bögöz község szerette volna megtartani, ám lemondtak erről Galambfalva javára, ahol szintén hasznosították volna. Végül ez sem bizonyult jó megoldásnak, hiszen túl költséges lett volna újra összeállítani.
És ilyen volt még a felújítás előtt. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A Maros Megyei Tanács konzultációra hívja a megye területén működő ifjúsági és ifjúságért tevékenykedő civil szervezeteket, valamint ifjúsági alapítványokat.
A Brassó, Kézdivásárhely, Csíkszereda felől Sepsiszentgyörgy felé irányuló teherforgalmat az elkerülőútra terelik, a kamionok csak alapos indokkal közlekedhetnek a városban.
Nagyszabású ingyenes koncertre készül a Bagossy Brothers Company: a népdalokkal fűszerezett dalaikat június 14-én a csíksomlyói nyeregben adják elő. Gyakorlatilag egy egybefüggő szerelmi történetet hallhatunk. Mindezt néptáncprodukcióval színesítik.
Fél napra lezárják a csíkszeredai Venczel József utca egy szakaszát április 4-én, pénteken – tájékoztatja az érintetteket a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal.
Ismét színpadra léphetnek Erdély tehetséges zenészei a Siculus fesztiválon. A verseny kiugrási lehetőséget kínál magyar nyelven alkotó együtteseknek, megemelt értékű főnyereménnyel, értékes díjakkal, stúdiófelvétellel és fesztiválfellépésekkel.
A magyar Indotek Group befektetési csoport tulajdonában lévő Plaza M bevásárlóközpont újabb lépést tesz a látogatók vásárlási és szabadidős élményének további javítása érdekében. A mai nap ugyanis a Plaza M megnyitotta az új Kidopolis játszóteret.
Litvániát és kultúráját ismerhetik meg az érdeklődők áprilisban a Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár interkulturális estjén. Ūla Čiočytė litván önkéntes mesél hazájáról, nyelvéről, szokásairól.
Pénteken éjfélkor kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya.
A tanárokat évente fogják értékelni egy online platformon a diákok teljesítménye alapján – jelentette be a miniszterelnök. Ám a tanárok teljesítményalapú bérezése az egyik legnagyobb dilemma, amellyel egy oktatási rendszer szembesülhet.
Sokan elégedetlenek azzal a döntéssel, hogy a Környezetvédelmi Alap kályhacserékre vonatkozó roncsprogramjában a városlakók nem vehetnek részt. A jogosultsági feltételek azonban egyértelműek: csak meghatározott községek élhetnek a lehetőséggel.
12 hozzászólás