Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről beszélgettek Tusványoson
Fotó: Pinti Attila
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Nagy Lilla
2026. július 23., 13:562026. július 23., 13:56
2026. július 23., 13:562026. július 23., 13:56
A 35. Tusványos csütörtöki programjának egyik érdekes előadása A Magyar autonómia esélyei a Kárpát-medencében című panelbeszélgetés volt. A beszélgetésen Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke és a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős egykori miniszterelnöki főtanácsadó, Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusa, Fodor Gábor volt magyarországi miniszter, valamint Sobor Dávid ügyvéd vett részt.
Csóti György nemzetpolitikai tanácsadó
Fotó: Pinti Attila
A moderátori feladatokat Csóti György nemzetpolitikai tanácsadó látta el.
Autonómia nélkül nincs garancia
A beszélgetést megnyitó Csóti György szerint az autonómiáért folytatott küzdelem immár több mint három évtizede tart, és bár áttörő eredményeket csak részben sikerült elérni, a cél továbbra sem változott. Úgy fogalmazott: az őshonos nemzeti közösségek szülőföldön való megmaradásának alapfeltétele
Véleménye szerint mindezek legbiztosabb intézményi garanciája az autonómia.
Magyar autonómia esélyei a Kárpát-medencében című panelbeszélgetés
Fotó: Pinti Attila
Csóti három alapvető feltételt nevezett meg: az érintett közösség elszánt és egységes akaratát, a megfelelő jogi környezetet, valamint a sikeres nemzetközi példák jelenlétét. Utóbbi kapcsán Dél-Tirolt és más európai autonómiamodelleket említett követendő mintaként.
Szili Katalin: Európa hallgat
A panel egyik legátfogóbb előadását Szili Katalin tartotta, aki szerint az autonómia kérdését csak szélesebb európai összefüggésekben lehet vizsgálni. Hangsúlyozta: az autonómiatörekvések sikeréhez három tényező szükséges. Egyrészt
másrészt a többségi társadalom politikai nyitottsága, harmadrészt pedig olyan nemzetközi környezet, amely támogatja a kisebbségi jogok érvényesítését.
Szili Katalin szerint éppen ez utóbbi hiányzik ma leginkább. Bár az Európa Tanács három évtizede létrehozta a kisebbségvédelmi keretegyezményt és a Nyelvi Chartát, ezek szerinte nem rendelkeznek valódi kényszerítő erővel. Az Európai Unió pedig következetesen belügyként kezeli a kisebbségi kérdéseket.
Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke és a kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős egykori miniszterelnöki főtanácsadó
Fotó: Pinti Attila
A politikus külön kitért a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezésre és a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésére is, amelyek szerinte jól mutatják az uniós intézmények tartózkodását.
Ezt a kérdést Európa nem söpörheti örökké a szőnyeg alá" – fogalmazott. Hangsúlyozta: az őshonos nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként kellene kezelni, mert a kisebbségi jogok ügye nem kizárólag magyar, hanem egész Európát érintő kérdés.
Vajdasági tapasztalatok
A gyakorlati példát Kovács Elvira hozta a beszélgetésbe. A szerb parlament alelnöke a vajdasági magyar közösség elmúlt évtizedeinek tapasztalatait ismertette.
Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusa
Fotó: Pinti Attila
Felidézte, hogy a délszláv háborúk időszakában a magyar közösség számára az autonómia még távoli célként jelent meg, ám a politikai változások után fokozatosan sikerült kiépíteni a kisebbségi önkormányzatiság intézményeit.
Kovács Elvira szerint
amely lehetővé tette a nemzeti tanácsok rendszerének kialakítását. A kulturális autonómia ma is ezeken az intézményeken keresztül működik Vajdaságban. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az eredmények mögött hosszú és következetes közösségi munka áll.
Szerinte a kisebbségi jogok bővítéséhez egyszerre szükséges a közösség akarata, a politikai képviselet ereje és a megfelelő jogi háttér.
Maraton, nem sprint
Fodor Gábor történelmi és politikai perspektívából közelítette meg a kérdést. Felidézte, hogy pályafutása elején maga is részt vett a magyar kisebbségi törvény kidolgozásában, amelyet a magyar országgyűlés teljes konszenzussal fogadott el.
A volt miniszter hangsúlyozta: továbbra is támogatja az autonómia ügyét, ugyanakkor
„Ez egy hosszú küzdelem" – mondta, utalva arra, hogy még a legsikeresebb európai autonómiamodellek mögött is évtizedes politikai és társadalmi folyamatok állnak.
Sobor Dávid ügyvéd
Fotó: Pinti Attila
Fodor Gábor szerint a siker három szereplő viszonyán múlik: az adott állam hozzáállásán, az Európai Unió magatartásán és a mindenkori magyar kormány támogatásán. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a magyar közösségek politikai képviselete része legyen az adott ország kormányzati rendszerének, mert ez
Az elmúlt másfél évtized változásai
A beszélgetés zárásaként Sobor Dávid ügyvéd, a Székely Nemzeti Tanács jogi ügyeinek egyik ismerője, az elmúlt másfél évtized változásait értékelte. Szerinte jelentős előrelépés történt abban, ahogyan a magyar nemzetpolitika a határon túli közösségekre tekint.
Míg korábban az anyaország inkább kívülről figyelte az autonómiaküzdelmeket, ma egy egységes magyar politikai nemzet részeként zajlik a párbeszéd.
Fodor Gábor volt miniszter
Fotó: Pinti Attila
Sobor Dávid hangsúlyozta azt is, hogy
amelyben a jogi lehetőségeket következetesen ki kell használni. Megfogalmazása szerint az eredmények nem egyik napról a másikra születnek, de a kitartó munka hosszú távon képes előrelépést hozni.
A tusványosi beszélgetés nem adott választ arra, mikor és milyen formában valósulhat meg a magyar autonómia a Kárpát-medencében. Abban azonban a résztvevők egyetértettek, hogy a
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
A Természettudományi Osztály bemutatja: Vakáció a múzeumban
A Természettudományi Osztály bemutatja: Vakáció a múzeumban
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!