Hirdetés
Hirdetés

Hatodszor tartottak világtalálkozót a marosvásárhelyi magyarok

Tizenkét marosvásárhelyi személyiség portréjából nyílt kiállítás a Kultúrpalota előcsarnokában •  Fotó: Haáz Vince

Tizenkét marosvásárhelyi személyiség portréjából nyílt kiállítás a Kultúrpalota előcsarnokában

Fotó: Haáz Vince

Mit jelent marosvásárhelyinek lenni, mit adott ez a város, miért érdemes itt élni, illetve ide visszajönni? – ezekre a kérdésekre adtak választ vallomásaikkal azok az ismert, vagy kevésbé ismert személyiségek, akik részt vettek a hétvégén megszervezett Marosvásárhelyiek 6. Világtalálkozóján. Ahogy Kirsch Attila szervező elmondta, az esemény a Vásárhelyi Forgatag előrendezvénye, amelyet ezután minden évben június utolsó hétvégéjén tartanak.

Antal Erika

2018. július 01., 20:112018. július 01., 20:11

2018. július 02., 19:132018. július 02., 19:13

Kerekasztal-beszélgetés, fotókiállítás, gálaműsor, közös imádkozás, majd búcsúreggeli szerepelt a Marosvásárhelyiek 6. Világtalálkozójának programjában. Szombat délelőtt a Kultúrpalota előcsarnokában megnyílt Szigeti Szenner Szilárd fotóportrékiállítása, azt követően a kisteremben tartottak kerekasztal-beszélgetést a „vásárhelyiségről”.

Hirdetés

A város, amiért érdemes felkelni

A tizenkét ismert marosvásárhelyi személyiség hosszabb-rövidebb gondolatát is megosztja portréja alatt. Pál-Antal Sándor akadémikus, történész például így vall:

Idézet
A múltunkat nem elég ismerni, ápolnunk is kell a jövő érdekében. Csakis így alapozhatjuk meg terveinket.

Demény Péter író számára Marosvásárhely az a város, ahol megtalálta „a boldogság Senki szigetét”. Márton Krisztina, a Teleki Téka restaurátora, akit családjával együtt kapott lencsevégre a fotós, úgy fogalmaz, hogy

Idézet
lehet, hogy nincs minden jól itt, de ideköt minden: a családunk, közösségünk, múltunk, s jövőt is ide álmodunk.

Jeremiás László optikust saját vallomása szerint, azok az emberek tartották itthon, akik nem látnak. „Ma is értük dolgozom, becsületes és kitartó munkával” – olvasható a fotó alatt. Ötvös József református lelkipásztor számára az állandó visszatérést jelenti, míg Czirjék Lajos festőművésznek „falusi gyerekként Marosvásárhely álomvilágnak tűnt, és ez sokat nem változott negyvenöt év itt élés után sem”. Sebestyén Mihály szerint

ez az a város, „amiért érdemes felkelni”.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Gróf Bethlen Anikó így vall: „Úgy érzem őseimtől kaptam ezt a biológiai csomagot, melynek köszönhetően még így, nyomorékon is tevékeny vagyok. Mindig azt szoktam mondogatni, hogy a Bethlenek az évszázadok során több hibát is elkövettek, de mégiscsak érződik, hogy manapság nem az afféle emberek vezetik az országot!” Tamási Zsolt történész, tanár, a megszüntetett katolikus iskola volt igazgatója úgy látja, hogy

Idézet
Marosvásárhely az a város, ahol mindenért küzdeni kell,

míg Nagy Miklós Kund írónak ez a „Múzsák fellegvára”, Krón Ernő könyvkötő szerint azonban „a városnak már nincs meg az a varázsa”, ahogyan ő megismerte. Soós Zoltán régészt, múzeumigazgatót családjával, öt gyerekével és feleségével örökítette meg a fotós, illetve portré készült még András Lórántról, a táncszínházi társulat alapítójáról, Gáspár Sándor rádió-szerkesztőről, Kovács Levente rendezőről, Dóczi Tamásról, a Talentum Alapítvány létesítőjéről, Kerekes Ibolya és Péter természetjáró és fotóművész házaspárról, Szabó János Szilárdról, Káli Király Istvánról, Cseh Gáborról és Zsuzsikáról, akiért a város „összefogott egy bicikliért”.

Vásárhelytől Brüsszelig

A Kultúrpalota kistermében Puskás Dávid, a holdbázist tervező bolyais diák, Demeter Ágota-Dorottya, Brüsszelben élő európai parlamenti asszisztens, Buksa Ferenc református lelkész, Nagy-György Borbála, a magyarországi Glamour divat- és életmód magazin újságírója, Palatka Károly gasztroenterológus, Szabadi Ernő Lóránd szociális munkás, Adorjáni Imre István mérnök vallott arról, hogy mit jelent marosvásárhelyinek lenni, hogy járult hozzá a személyes sikerekhez a marosvásárhelyiség. Bemutatkozott Demeter Ágota-Dorottya, aki irodavezetőként dolgozik az Európai Parlamentben, ahol részt vesz az EP kisebbségi munkacsoport munkájának a szervezésében.

A gasztroenterológus Palatka Károly a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzettje, aki most Debrecenben él és dolgozik, tagja a Magyar Gasztroenterológia Társaság vezetőségének és a vastagbél-betegségekkel foglalkozó szakmai társaság elnöke.

A kisteremben sikereik titkáról, a marosvásárhelyiségről vallottak a világtalálkozó kerekasztal-beszélgetésén a meghívottak •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A kisteremben sikereik titkáról, a marosvásárhelyiségről vallottak a világtalálkozó kerekasztal-beszélgetésén a meghívottak

Fotó: Haáz Vince

Szombat délután 5-kor kezdődött a világtalálkozó gálája a Kultúrpalota nagytermében ahol a Trinitatis Kórus, a Kökényes Néptáncegyüttes, Kovács Levente rendező és az Eztán Együttes lépett közönség elé. Elsőnek Kirsch Attila főszervező köszöntötte a jelenlevőket, a találkozások és újratalálkozások jelentőségét hangsúlyozva, azt, hogy

Idézet
Marosvásárhelyen itthon vagyunk, Marosvásárhely mindig a mi otthonunk.

Elmondta, a Vásárhelyi Forgatag gazdag programkínálatára való tekintettel döntött a szervezőcsapat úgy, hogy június végére teszi a világtalálkozót, mint a Forgatag elő rendezvényeként.

Zsigmond Barna Pál, magyarországi országgyűlési képviselő, volt csíkszeredai főkonzul üzenetét Kányádi Orsolya olvasta fel, majd Portik Vilmos, mint a Vásárhelyi Forgatag egyik főszervezője osztotta meg gondolatait. A másik főszervező, Soós Zoltán ugyanis múzeumigazgató minőségében volt jelen az eseményen, ahol

bemutatta azt a frissen restaurált 17. századi utazóládát, amely a Református Kollégium tulajdona volt és Sárospatakról kerül Marosvásárhelyre.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Ahogy Soós Ismertette: a láda a hagyomány szerint a sárospataki kollégium 1718-as részleges ideköltözése során került Vásárhelyre. „A restaurálás során konzerváltuk a láda faszerkezetét, megtisztították és rozsdamentesítették az egykori fémpántokat, újrabéleltük lenszövettel a láda belsejét, illetve kiegészítettük a láda sérült bőrborítását. Köszönet a munkatársaknak, Dumitrescu Raluca, Pop Călin, András Tihamér, Eugenia Boca és Pascu Annamária restaurátoroknak” – mondta a múzeumigazgató.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
2026. április 29., szerda

Az elnök szerint Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi nyugatbarát irányvonalát

Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.

Az elnök szerint Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi nyugatbarát irányvonalát
2026. április 29., szerda

Nicușor Dan: Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben

Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan: Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Felolvasták a bizalmatlansági indítvány szövegét a parlamentben

A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.

Felolvasták a bizalmatlansági indítvány szövegét a parlamentben
2026. április 29., szerda

Kelemen Hunor: a PSD és az AUR nem mutatott fel életképes alternatívát a Bolojan-kormányra

Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.

Kelemen Hunor: a PSD és az AUR nem mutatott fel életképes alternatívát a Bolojan-kormányra
2026. április 29., szerda

Most sem teljesen tiszta a Kis-Küküllő vize, de a sótalanítók legalább jól működnek

A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.

Most sem teljesen tiszta a Kis-Küküllő vize, de a sótalanítók legalább jól működnek
Hirdetés