
A hatékony öntözéssel még jobb termésátlag érhető el. Képünk illusztráció
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Kovászna megyében az Országos Talajfeljavító Ügynökség (ANIF) megyei kirendeltsége összesen 37 700 hektár termőföldön tud eső- vagy talajvíz elvezetésével foglalkozni, ekkora területen vannak a kezelésében az esővíz-elvezető árkok, amelyek hossza összesen 175 kilométert tesz ki.
2023. december 04., 08:032023. december 04., 08:03
2023. november 29., 10:562023. november 29., 10:56
Mihai Ioan Moraru, az Országos Talajfeljavító Ügynökség (ANIF) Kovászna megyei kirendeltségének igazgatója arról számolt be, hogy hatáskörükbe tartozik a mezőgazdasági területeken felgyűlő fölösleges víz elvezetésére, illetve a különböző növényi kultúrák öntözésére koncentrálnak, de a talajerózió megelőzésére is odafigyelnek. Szerinte nagy lehetőségekkel élhetnének a mezőgazdászok, ha további vízfelhasználói egyesületeket alakítanánk – hívta fel a figyelmet Moraru.
Ami az öntözést illeti, 4087 hektár lefödésére van kapacitása a hivatalnak:
Ott a felhasználói egyesület a vízügyi hivatallal kötött közvetlen szerződés alapján saját szivattyúival biztosította az öntözést közel 1300 hektáron, viszont előkészített pályázata van a másodlagos infrastruktúra – a nagynyomású vezetékektől a végfelhasználókig kiépített rendszer – felújítására 650 hektáron.
A locsolás lehetőségével jelenleg három vízfelhasználói egyesület élhet: a gidófalvi egyesület tulajdonában 987, a sepsiszentgyörgyiében 986 hektár termőföld van, 1015 hektár pedig az uzoni gazdák tulajdona, ők viszont nem használják az öntözőrendszert, mivel ahhoz még egy nyomóállomást kellene építeniük, és a másodlagos vezetékrendszert felújítani a területükön. Ehhez adott a pályázati finanszírozási lehetőség, ám senki nem vállalja a felelősséget és a projekt kivitelezésével járó munkát – mondta Moraru.
A Sepsiszentgyörgy környéki öntözési infrastruktúra azonban rendkívül hatékonyan működik annak köszönhetően, hogy főleg föld alatti vezetékeken jut el a víz a megfelelő területekre, így
Szépmezőn jelenleg is 600 hektáron dolgoznak a vezetékek földbehelyezésén. Miután korábban (2020-ban) a gidófalvi szivattyúházat európai uniós finanszírozással felújították, a sepsiszentgyörgyi vízfelhasználók egyesülete is finanszírozást nyert a másodlagos öntözőredszerek felújítására.
Az öntözővíz ingyenes a gazdák számára, amennyiben az ANIF által kiépített infrastruktúrán keresztül történik és az igényelt vízmennyiséget leszerződik a vízügyi hivatallal (SGA).
Új infrastuktúra kiépítésére lehet a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségnél (AFIR) vissza nem térítendő pályázati támogatást igényelni – önrész nélkül –, de ezt csak vízfelhasználói egyesületek hívhatják le, és összefüggő földfelületek kellenek hozzá. Az ANIF vezetője arra biztatja a mezőgazdászokat, hogy
Mihai Moraru szerint a cél az, hogy Kovászna megyében az öntözhető földfelületet 24 ezer hektárra növeljék, főleg a Feketeügy mellékén bővítve az infrastruktúrát, ilyenformán a megyében a termelékenység az országos élvonalba kerülne. Azonban ahhoz, hogy minél hatékonyabban használhassák a vizet – ezt a fontos erőforrást – felkészültség és vízió kell, fejtette ki a hivatalvezető, hozzátéve, hogy két-három generációnak biztosítva lenne a termés.
Idén október közepéig Kovászna megyében közel 718 ezer köbméter vizet használtak fel a termőföldeken, elsődlegesen a krumpli vízigényét kielégítve – szép is lett az idei termés.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!