Egymilliárd eurót fordítanának Kovászna megye fejlesztésére 2020-ig. Tamás Sándor a háromszéki megyei tanács elnöke és Klárik László korábbi megyemenedzser szerdán mutatták be a Potsa József megyefejlesztési és közösségépítő elnevezésű programot.
2012. október 31., 18:542012. október 31., 18:54
2012. október 31., 20:452012. október 31., 20:45
Kovászna és Hargita megyék az Európai Unió Szociális Alapjából 816 ezer lejt hívtak le a megyeközi fejlesztési stratégia elkészítésére. Hargita Megye Tanácsa kedden fogadta el a Biztos jövő elnevezésű fejlesztési programját, Háromszéken pedig szerdán mutatták be a Potsa József fejlesztési tervet.
Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke hangsúlyozta, tulajdonképpen cselekvési tervet készítettek lebontva célokra, határidőkre,meghatározták 2020-ig miként és milyen költségvetésből fejlesztik a megyét. A stratégiát a kidolgozója, Klárik László korábbi megyemenedzser mutatta be, elmondta, azért nevezték el Potsa József főispánról, mert az ő irányítása alatt következett be Háromszék vármegye polgárosodása.
A fejlesztési stratégia nyolc kitörési pontra épít, az egészségügy, a gazdaság, a beruházások, a tudomány, a kultúra, a szociális háló és a sport ágazatokat bontja ki. Klárik László elmondta, az önkormányzati költségvetés kétharmada EU-pénzekből származik, ezért építenek az EU 2014–2020 közötti költségvetési ciklusára. Ebben az időszakban uniós, kormányzati és helyi erőforrásokból egymilliárd eurót költenének fejlesztésekre.
A háromszéki mezőgazdaságot nyolc év alatt lehet versenyképessé tenni, ehhez a jelenleg elsősorban területalapú támogatás formájában a megyébe évente érkező 30-40 millió eurós összeget kell megkétszerezni. Ötszázötven kilométer utat kell felújítani, ehhez 290 millió euróra van szükség. A városon élők vízminőségének javítására jelenleg folyamatban van egy százmillió eurós pályázat, további 150 millió euróra van szükség, hogy a vidéken élőket is ebből a szempontból felzárkóztassák. Az oktatás-egészségügy fejlesztésére 80 millió euró kell – mondta Klárik László. „Képesek vagyunk ezt a pénzt összerakni, hiszen lemodelleztük, hogy Kovászna megye a befizetett adók 48,15 százalékát kapja vissza” – mondta a megyemenedzser, aki szerint olyan intézményrendszert építenek ki, amely az autonóm Székelyföld alapja lehet.
Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
szóljon hozzá!