Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezetet március 25-éig kellett volna tárgyalja a képviselőház. Mivel a plénumban nem tűzték napirendre, hallgatólagosan elfogadták, a napokban átment a szenátusba, amely döntőházként szavaz majd – mondta el portálunknak Kulcsár-Terza József, a statútum egyik beterjesztője.
2020. április 28., 16:572020. április 28., 16:57
2020. április 28., 17:082020. április 28., 17:08
Egyelőre a szenátusban még nem tűztek ki határidőt a statútum tárgyalására. A háromszéki politikus szerint nem jelent hátrányt, hogy a képviselőház plenáris ülésén nem volt vita az autonómiáról, hiszen a szenátus bizottságaiban és a plénumban erre majd sor kerül, a viták során érvelni kell, fenntartani a tervezetet, és partnereket keresni, akik megszavazzák.
Áttörésként értékelte, hogy az év elején a képviselőház emberjogi bizottságában annak elnöke, a török kisebbséget képviselő Ibram Iusein megszavazta a tervezetet. Ez az első alkalom, hogy a tervezet kapott egy „nem-magyar” szavazatot, eddig legfeljebb csak tartózkodás volt – mondta a politikus. Hozzátette, a járványhelyzetben az egészség, az emberélet védelme a legfontosabb, de a nemzeti ügyekről sem szabad megfeledkezni.
„Ez egy hosszabb folyamat, de Európában van példa arra, hogy az autonómiatervezetet több alkalommal benyújtották, amíg elkezdtek tárgyalni róla, majd még további előterjesztésekre volt szükség, amíg el is fogadták. Ha nem fecséreltük volna el az éveket, akkor most lehet előbb tartanánk” – mondta Kulcsár-Terza József. „Engem kimondottan bánt, hogy plenáris ülésen nem tudtunk érvelni Székelyföld autonómiája mellett, hiszen ez lett volna a tervezet benyújtásának a lényege, nevezetesen, hogy bontsuk az előítéleteket, tévhiteket és félelmeket ezzel kapcsolatosan!” – írta Facebook-bejegyzésben Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ-képviselő annak kapcsán, hogy a plénumban nem volt vita és szavazás a statútumról.
Mint ismeretes, tavaly december 18-án a nemzeti kisebbségek napján Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők törvénykezdeményezésként iktatták a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát. Akkor Kulcsár-Terza úgy nyilatkozott, erről egyeztettek az RMDSZ-el, és közös döntés született. Kulcsár-Terza József 2017 decemberében egyéni kezdeményezésként nyújtotta be az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumot, amit a bizottságokban és a két ház plénumában is leszavaztak.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
2 hozzászólás