
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezetet március 25-éig kellett volna tárgyalja a képviselőház. Mivel a plénumban nem tűzték napirendre, hallgatólagosan elfogadták, a napokban átment a szenátusba, amely döntőházként szavaz majd – mondta el portálunknak Kulcsár-Terza József, a statútum egyik beterjesztője.
2020. április 28., 16:572020. április 28., 16:57
2020. április 28., 17:082020. április 28., 17:08
Egyelőre a szenátusban még nem tűztek ki határidőt a statútum tárgyalására. A háromszéki politikus szerint nem jelent hátrányt, hogy a képviselőház plenáris ülésén nem volt vita az autonómiáról, hiszen a szenátus bizottságaiban és a plénumban erre majd sor kerül, a viták során érvelni kell, fenntartani a tervezetet, és partnereket keresni, akik megszavazzák.
Áttörésként értékelte, hogy az év elején a képviselőház emberjogi bizottságában annak elnöke, a török kisebbséget képviselő Ibram Iusein megszavazta a tervezetet. Ez az első alkalom, hogy a tervezet kapott egy „nem-magyar” szavazatot, eddig legfeljebb csak tartózkodás volt – mondta a politikus. Hozzátette, a járványhelyzetben az egészség, az emberélet védelme a legfontosabb, de a nemzeti ügyekről sem szabad megfeledkezni.
„Ez egy hosszabb folyamat, de Európában van példa arra, hogy az autonómiatervezetet több alkalommal benyújtották, amíg elkezdtek tárgyalni róla, majd még további előterjesztésekre volt szükség, amíg el is fogadták. Ha nem fecséreltük volna el az éveket, akkor most lehet előbb tartanánk” – mondta Kulcsár-Terza József. „Engem kimondottan bánt, hogy plenáris ülésen nem tudtunk érvelni Székelyföld autonómiája mellett, hiszen ez lett volna a tervezet benyújtásának a lényege, nevezetesen, hogy bontsuk az előítéleteket, tévhiteket és félelmeket ezzel kapcsolatosan!” – írta Facebook-bejegyzésben Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ-képviselő annak kapcsán, hogy a plénumban nem volt vita és szavazás a statútumról.
Mint ismeretes, tavaly december 18-án a nemzeti kisebbségek napján Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők törvénykezdeményezésként iktatták a parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát. Akkor Kulcsár-Terza úgy nyilatkozott, erről egyeztettek az RMDSZ-el, és közös döntés született. Kulcsár-Terza József 2017 decemberében egyéni kezdeményezésként nyújtotta be az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumot, amit a bizottságokban és a két ház plénumában is leszavaztak.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
2 hozzászólás