
A Marosvásárhelyi Karon ötven százalék körüli az átoltottsági arány
Fotó: Haáz Vince
Több mint ötszáz egyetemista és egyetemi alkalmazott írta alá nagyjából egy nap alatt, csütörtök délutánig azt a tiltakozó levelet, amelyben követelik, hogy biztosítson egyenlő jogokat a Sapientia EMTE a hallgatói számára az oktatás terén.
2021. november 04., 17:292021. november 04., 17:29
2021. november 04., 18:162021. november 04., 18:16
„Mindenkit megillet az oktatáshoz való jog. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem október 29-én (...) egy olyan rendelkezést fogadott el, amely az oktatás fizikai jelenlétét zöldigazolványhoz vagy teszteléshez köti, emellett pedig nem jelenik meg semmilyen alternatív intézkedési forma azon személyek számára, akik a járványügyi szabályozások miatt karanténba kerülnek, vagy nem rendelkeznek zöldigazolvánnyal (és nem is kívánják igényelni), avagy nem tudják anyagilag megengedni a tesztelést” – olvasható a Marosvásárhelyi Karon tanuló hallgatók által indított petícióban.
A tiltakozó levél kezdeményezői ezért arra kérik a Sapientia vezetőségét, hogy „vegyen fontolóra több lehetőséget is annak érdekében, hogy továbbra is mindenki számára biztosítani tudja az egyetem a tanuláshoz és a szabad akarathoz való alkotmányos jogait”. A kezdeményezők
Elsőként az egyetem által biztosított ingyenes tesztelési lehetőséget a zöldigazolvánnyal nem rendelkező hallgatók számára,
másodsorban online csatlakozási lehetőséget az órákra azok számára, akik nem tudnak fizikailag megjelenni a korlátozások miatt,
harmadsorban pedig azt, hogy egyetem törölje a határozatát, és ne kösse az oktatást, illetve a bentlakási helyek elfoglalását zöldigazolványhoz.
„Különösen fontos, hogy ezekben a nehéz időkben, amelyet a járványhelyzet okoz, kitartsunk, támogassuk és megértsük egymást, közös kompromisszumokra törekedjünk, tiszteletben tartva mindenki saját szabad akaratát, döntését, lehetőségeit és véleményét” – mondták érdeklődésünkre a petíciót kezdeményező hallgatók. Fontosnak tartották kiemelni, hogy elsőként az egyetemhez kapcsolódó Facebook-csoportokban tették közzé a petíciót, azonban mind a marosvásárhelyi, mind a csíkszeredai fórumokról az adminisztrátorok törölték a posztjaikat, illetve
A kérvény egyébként a felsőoktatási intézmény mindhárom karának a hallgatóit hivatott képviselni – tudtuk meg.
Csütörtök délelőtti beszélgetésünkkor a kezdeményezők elmondták, noha próbáltak egyeztetni a Marosvásárhelyi Kar Hallgatói Önkormányzatával (HÖK) az ügyben, azt a választ kapták, hogy a hallgatói érdekképviselet nem segít nekik a kezdeményezésük népszerűsítésében, viszont végül arra jutottak, hogy a petíciót csütörtök délután a HÖK-kel közösen juttatják el az egyetem szenátusához.
A Marosvásárhelyen tanuló egyetemisták úgy fogalmaztak, hogy a petíció aláírói nem oltásellenesek és járványtagadók, csupán azt szeretnék elérni, hogy az egyetem egyenlő feltételeket biztosítson az oktatás terén minden hallgatója számára, az ő céljuk is a fizikai jelenléti oktatás folytatása, semmiképp nem szeretnének átmenni teljes online oktatásba. Ráadásul – tették hozzá – tudomásuk szerint
Váradi Csaba, a Marosvásárhelyi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke érdeklődésünkre úgy fogalmazott, noha hallgatói érdekképviselet szintjén is nehezen értenek egyet a petíció kezdeményezőivel, közösen juttatják el azt az egyetem szenátusához. Elmondta, a kérvényt indító hallgatók eleinte nem egyeztettek a HÖK-kel az ügyben.
– mondta.
Véleménye szerint a kérvénnyel a hallgatók kissé átestek a ló túloldalára, hiszen nincsen szó diszkriminációról az oktatás terén, ugyanis az egyetem biztosít alternatív lehetőségeket a zöldigazolvánnyal nem rendelkező hallgatók számára, mint például a 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszteredmény, illetve a 48 óránál nem régebbi negatív antigénteszt-eredmény. A HÖK-elnök szerint
A Marosvásárhelyi Karon egyébként ötven százalék körüli az átoltottsági arány, mintegy ezer hallgatói létszámból. A Kolozsvári Karon a legmagasabb az átoltottsági arány a hallgatók körében, kilencven százalék fölötti, a Csíkszeredai Karon pedig körülbelül ötvenszázalékos, mindez nyolcszáz fölötti hallgatói létszámból.
Zöldigazolványhoz köti a jelenléti oktatáson való részvételt a Sapientia EMTE szenátusa által elfogadott október 29-i határozat az egyetem mindhárom – csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári – karán november 8-tól. Noha a tanszékek rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy online vagy más alternatív módokon biztosítsák az oktatást az oltatlan vagy zöldigazolvánnyal nem rendelkező hallgatók számára, ez nem kötelező érvényű, magyarán megeshet, hogy az igazolvánnyal nem rendelkező hallgatók nem tudnak részt venni egyes egyetemi órákon.

Zöldigazolványhoz kötik a jelenléti oktatáson való részvételt a Sapientia egyetem mindhárom – csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári – karán jövő hétfőtől. A tanszékek pedig maguk dönthetnek arról, hogy tartanak-e online is órákat. Nem kötelező.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
15 hozzászólás