
A marosvásárhelyi Kandaké szociális kávézóban beszélgettek a politikusok a női érdekképviseletről
Fotó: Haáz Vince
A gyermektartási díjjal kapcsolatos kérdésekben, a gyereknevelésről visszatérő nők munkaszerződésének felbontása ügyében, illetve a családon belüli erőszak kapcsán fordultak a leggyakrabban az RMDSZ Nőszervezetének Női Jogvédő Ügyeletéhez.
2024. július 18., 15:422024. július 18., 15:42
Egyre több nő vállal közéleti szerepet, de még mindig nem elegen, hiszen sok az előítélet és még kevés a követendő példa. A helyhatósági választások után kialakult női érdekképviseletről beszélt csütörtökön Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője és Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
Tíz éve létezik az RMDSZ Nőszövetsége, amelynek egyik legfontosabb célja épp az volt, hogy minél több nőt bátorítsanak arra, hogy közéleti szerepet vállaljon, és ne csak a „második sorból” támogassák a helyi közösségépítést. Ez részben sikerült is, hiszen egyre több női polgármestere van az RMDSZ-nek országszerte – vont párhuzamot a múlttal és a jelennel Csép Éva Andrea.
A helyi önkormányzati testületek összetételében is érződik a változás, hiszen 2016-ban 41 hölgy ült a helyi tanácsokban, idéntől pedig 73 női tanácsos képviseli majd a helyi közösségeket.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke, és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten 2020-ban hat női polgármestere volt az RMDSZ-nek, és két független, akiket a szervezet támogatott, 2024-ben pedig kilenc, plusz két független női polgármestert választottak a helyi közösségek.
Vannak még ilyen helyzetek, de azt látom, hogy egyre jobban felszámolódnak ezek az előítéletek, és ennek érdekében mindannyian tudunk tenni” – fejtette ki a képviselő, aki hiszi, hogy a férfiak és nők közösen tudják az érdekképviseletet ellátni.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy Erdőszentgyörgyön, ahol tizenkét éve polgármester, szinte fele-fele arányban ülnek nők és a férfiak a helyi tanácsban. Hét nő és nyolc férfi, utóbbiból kettő a Szociáldemokrata Párt képviseletében.
– osztotta meg tapasztalatait Csibi Attila Zoltán.
Szerinte még mindig kevés hölgy akar megjelenni a helyi vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Példaként hozta fel Csiszér Izabellát, aki ettől az évtől Havad község polgármestere. Mint mondta, Csiszér Izabella sikere csak azon múlt, hogy akarta ezt a tisztséget, így tudott legyőzni két férfi polgármesterjelöltet az előválasztáson.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nehezebb nőként polgármesternek lenni, hiszen másképp kezelik a támadásokat, zaklatásokat is, ezekből viszont nincs hiány a polgármesteri tisztségben.
Csép Éva Andrea kitért egy olyan felmérésre is, amely 2024 januárjában készült, és arra irányult, hogy a női választók milyen személyekre adnák le a voksukat. Ebből az derült ki, hogy a válaszadóknak 31 százaléka sokkal nagyobb előnyben részesíti azokat a listákat, ahol befutó helyeken nők is vannak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy vállalkozói szférában dolgozók szinte teljes mértékben azt válaszolták, hogy a döntéshozóknak legalább felének nőnek kell lennie.
Saját tapasztalataira reflektálva továbbá elmondta, a nők sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a női érdekképviselethez, legyen szó egy munkaszerződés részleteiről vagy a családon belüli erőszakról.
Kiemelte, nemrég létrehozták a Női Jogvédő Ügyeletet is, amellyel az erdélyi magyar nőknek szeretnének segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.
Fotó: Haáz Vince
A Női Jogvédő Ügyelet elérhető a noijogvedougyelet@rmdsz.ro e-mail-címen, vagy a 0725-109757-es telefonszámon. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem sürgősségi esetekben hívható (azokra az 112-es telefonszámot kell tárcsázni), hanem akkor, ha magyarul szeretnének tájékoztatást kapni jogi kérdésekben.
Az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a gyerektartási díjjal kapcsolatban hívták őket. Erről a képviselő elmondta, egy idei törvénymódosításnak köszönhetően,
A másik fontos kérdés – amiért sok esetben keresik őket – a gyereknevelésről visszatérő nő munkaszerződésének a felbontása. A családon belüli erőszak kapcsán is többször fordultak már a szervezet Női Jogvédő Ügyeletéhez – sorolta Csép Éva Andrea.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!