
A marosvásárhelyi Kandaké szociális kávézóban beszélgettek a politikusok a női érdekképviseletről
Fotó: Haáz Vince
A gyermektartási díjjal kapcsolatos kérdésekben, a gyereknevelésről visszatérő nők munkaszerződésének felbontása ügyében, illetve a családon belüli erőszak kapcsán fordultak a leggyakrabban az RMDSZ Nőszervezetének Női Jogvédő Ügyeletéhez.
2024. július 18., 15:422024. július 18., 15:42
Egyre több nő vállal közéleti szerepet, de még mindig nem elegen, hiszen sok az előítélet és még kevés a követendő példa. A helyhatósági választások után kialakult női érdekképviseletről beszélt csütörtökön Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője és Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
Tíz éve létezik az RMDSZ Nőszövetsége, amelynek egyik legfontosabb célja épp az volt, hogy minél több nőt bátorítsanak arra, hogy közéleti szerepet vállaljon, és ne csak a „második sorból” támogassák a helyi közösségépítést. Ez részben sikerült is, hiszen egyre több női polgármestere van az RMDSZ-nek országszerte – vont párhuzamot a múlttal és a jelennel Csép Éva Andrea.
A helyi önkormányzati testületek összetételében is érződik a változás, hiszen 2016-ban 41 hölgy ült a helyi tanácsokban, idéntől pedig 73 női tanácsos képviseli majd a helyi közösségeket.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke, és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten 2020-ban hat női polgármestere volt az RMDSZ-nek, és két független, akiket a szervezet támogatott, 2024-ben pedig kilenc, plusz két független női polgármestert választottak a helyi közösségek.
Vannak még ilyen helyzetek, de azt látom, hogy egyre jobban felszámolódnak ezek az előítéletek, és ennek érdekében mindannyian tudunk tenni” – fejtette ki a képviselő, aki hiszi, hogy a férfiak és nők közösen tudják az érdekképviseletet ellátni.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy Erdőszentgyörgyön, ahol tizenkét éve polgármester, szinte fele-fele arányban ülnek nők és a férfiak a helyi tanácsban. Hét nő és nyolc férfi, utóbbiból kettő a Szociáldemokrata Párt képviseletében.
– osztotta meg tapasztalatait Csibi Attila Zoltán.
Szerinte még mindig kevés hölgy akar megjelenni a helyi vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Példaként hozta fel Csiszér Izabellát, aki ettől az évtől Havad község polgármestere. Mint mondta, Csiszér Izabella sikere csak azon múlt, hogy akarta ezt a tisztséget, így tudott legyőzni két férfi polgármesterjelöltet az előválasztáson.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nehezebb nőként polgármesternek lenni, hiszen másképp kezelik a támadásokat, zaklatásokat is, ezekből viszont nincs hiány a polgármesteri tisztségben.
Csép Éva Andrea kitért egy olyan felmérésre is, amely 2024 januárjában készült, és arra irányult, hogy a női választók milyen személyekre adnák le a voksukat. Ebből az derült ki, hogy a válaszadóknak 31 százaléka sokkal nagyobb előnyben részesíti azokat a listákat, ahol befutó helyeken nők is vannak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy vállalkozói szférában dolgozók szinte teljes mértékben azt válaszolták, hogy a döntéshozóknak legalább felének nőnek kell lennie.
Saját tapasztalataira reflektálva továbbá elmondta, a nők sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a női érdekképviselethez, legyen szó egy munkaszerződés részleteiről vagy a családon belüli erőszakról.
Kiemelte, nemrég létrehozták a Női Jogvédő Ügyeletet is, amellyel az erdélyi magyar nőknek szeretnének segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.
Fotó: Haáz Vince
A Női Jogvédő Ügyelet elérhető a noijogvedougyelet@rmdsz.ro e-mail-címen, vagy a 0725-109757-es telefonszámon. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem sürgősségi esetekben hívható (azokra az 112-es telefonszámot kell tárcsázni), hanem akkor, ha magyarul szeretnének tájékoztatást kapni jogi kérdésekben.
Az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a gyerektartási díjjal kapcsolatban hívták őket. Erről a képviselő elmondta, egy idei törvénymódosításnak köszönhetően,
A másik fontos kérdés – amiért sok esetben keresik őket – a gyereknevelésről visszatérő nő munkaszerződésének a felbontása. A családon belüli erőszak kapcsán is többször fordultak már a szervezet Női Jogvédő Ügyeletéhez – sorolta Csép Éva Andrea.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
szóljon hozzá!