
A marosvásárhelyi Kandaké szociális kávézóban beszélgettek a politikusok a női érdekképviseletről
Fotó: Haáz Vince
A gyermektartási díjjal kapcsolatos kérdésekben, a gyereknevelésről visszatérő nők munkaszerződésének felbontása ügyében, illetve a családon belüli erőszak kapcsán fordultak a leggyakrabban az RMDSZ Nőszervezetének Női Jogvédő Ügyeletéhez.
2024. július 18., 15:422024. július 18., 15:42
Egyre több nő vállal közéleti szerepet, de még mindig nem elegen, hiszen sok az előítélet és még kevés a követendő példa. A helyhatósági választások után kialakult női érdekképviseletről beszélt csütörtökön Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője és Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
Tíz éve létezik az RMDSZ Nőszövetsége, amelynek egyik legfontosabb célja épp az volt, hogy minél több nőt bátorítsanak arra, hogy közéleti szerepet vállaljon, és ne csak a „második sorból” támogassák a helyi közösségépítést. Ez részben sikerült is, hiszen egyre több női polgármestere van az RMDSZ-nek országszerte – vont párhuzamot a múlttal és a jelennel Csép Éva Andrea.
A helyi önkormányzati testületek összetételében is érződik a változás, hiszen 2016-ban 41 hölgy ült a helyi tanácsokban, idéntől pedig 73 női tanácsos képviseli majd a helyi közösségeket.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke, és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten 2020-ban hat női polgármestere volt az RMDSZ-nek, és két független, akiket a szervezet támogatott, 2024-ben pedig kilenc, plusz két független női polgármestert választottak a helyi közösségek.
Vannak még ilyen helyzetek, de azt látom, hogy egyre jobban felszámolódnak ezek az előítéletek, és ennek érdekében mindannyian tudunk tenni” – fejtette ki a képviselő, aki hiszi, hogy a férfiak és nők közösen tudják az érdekképviseletet ellátni.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy Erdőszentgyörgyön, ahol tizenkét éve polgármester, szinte fele-fele arányban ülnek nők és a férfiak a helyi tanácsban. Hét nő és nyolc férfi, utóbbiból kettő a Szociáldemokrata Párt képviseletében.
– osztotta meg tapasztalatait Csibi Attila Zoltán.
Szerinte még mindig kevés hölgy akar megjelenni a helyi vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Példaként hozta fel Csiszér Izabellát, aki ettől az évtől Havad község polgármestere. Mint mondta, Csiszér Izabella sikere csak azon múlt, hogy akarta ezt a tisztséget, így tudott legyőzni két férfi polgármesterjelöltet az előválasztáson.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nehezebb nőként polgármesternek lenni, hiszen másképp kezelik a támadásokat, zaklatásokat is, ezekből viszont nincs hiány a polgármesteri tisztségben.
Csép Éva Andrea kitért egy olyan felmérésre is, amely 2024 januárjában készült, és arra irányult, hogy a női választók milyen személyekre adnák le a voksukat. Ebből az derült ki, hogy a válaszadóknak 31 százaléka sokkal nagyobb előnyben részesíti azokat a listákat, ahol befutó helyeken nők is vannak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy vállalkozói szférában dolgozók szinte teljes mértékben azt válaszolták, hogy a döntéshozóknak legalább felének nőnek kell lennie.
Saját tapasztalataira reflektálva továbbá elmondta, a nők sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a női érdekképviselethez, legyen szó egy munkaszerződés részleteiről vagy a családon belüli erőszakról.
Kiemelte, nemrég létrehozták a Női Jogvédő Ügyeletet is, amellyel az erdélyi magyar nőknek szeretnének segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.
Fotó: Haáz Vince
A Női Jogvédő Ügyelet elérhető a noijogvedougyelet@rmdsz.ro e-mail-címen, vagy a 0725-109757-es telefonszámon. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem sürgősségi esetekben hívható (azokra az 112-es telefonszámot kell tárcsázni), hanem akkor, ha magyarul szeretnének tájékoztatást kapni jogi kérdésekben.
Az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a gyerektartási díjjal kapcsolatban hívták őket. Erről a képviselő elmondta, egy idei törvénymódosításnak köszönhetően,
A másik fontos kérdés – amiért sok esetben keresik őket – a gyereknevelésről visszatérő nő munkaszerződésének a felbontása. A családon belüli erőszak kapcsán is többször fordultak már a szervezet Női Jogvédő Ügyeletéhez – sorolta Csép Éva Andrea.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!