Ha egy nő elmondja a véleményét, azt mondják, hogy hisztizik

A helyi önkormányzati testületek összetételében is érződik a változás, hiszen 2016-ban 41 hölgy ült a helyi tanácsokban, idéntől pedig 73 női tanácsos képviseli majd a helyi közösségeket.

Vannak még ilyen helyzetek, de azt látom, hogy egyre jobban felszámolódnak ezek az előítéletek, és ennek érdekében mindannyian tudunk tenni” – fejtette ki a képviselő, aki hiszi, hogy a férfiak és nők közösen tudják az érdekképviseletet ellátni.

Kevés az a nő, aki közéleti szerepet vállalna

Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy Erdőszentgyörgyön, ahol tizenkét éve polgármester, szinte fele-fele arányban ülnek nők és a férfiak a helyi tanácsban. Hét nő és nyolc férfi, utóbbiból kettő a Szociáldemokrata Párt képviseletében.

– osztotta meg tapasztalatait Csibi Attila Zoltán.

Szerinte még mindig kevés hölgy akar megjelenni a helyi vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Példaként hozta fel Csiszér Izabellát, aki ettől az évtől Havad község polgármestere. Mint mondta, Csiszér Izabella sikere csak azon múlt, hogy akarta ezt a tisztséget, így tudott legyőzni két férfi polgármesterjelöltet az előválasztáson.

Saját tapasztalataira reflektálva továbbá elmondta, a nők sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a női érdekképviselethez, legyen szó egy munkaszerződés részleteiről vagy a családon belüli erőszakról.

Forró téma a gyerektartási díj

Kiemelte, nemrég létrehozták a Női Jogvédő Ügyeletet is, amellyel az erdélyi magyar nőknek szeretnének segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.

A másik fontos kérdés – amiért sok esetben keresik őket – a gyereknevelésről visszatérő nő munkaszerződésének a felbontása. A családon belüli erőszak kapcsán is többször fordultak már a szervezet Női Jogvédő Ügyeletéhez – sorolta Csép Éva Andrea.