
A marosvásárhelyi Kandaké szociális kávézóban beszélgettek a politikusok a női érdekképviseletről
Fotó: Haáz Vince
A gyermektartási díjjal kapcsolatos kérdésekben, a gyereknevelésről visszatérő nők munkaszerződésének felbontása ügyében, illetve a családon belüli erőszak kapcsán fordultak a leggyakrabban az RMDSZ Nőszervezetének Női Jogvédő Ügyeletéhez.
2024. július 18., 15:422024. július 18., 15:42
Egyre több nő vállal közéleti szerepet, de még mindig nem elegen, hiszen sok az előítélet és még kevés a követendő példa. A helyhatósági választások után kialakult női érdekképviseletről beszélt csütörtökön Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője és Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
Tíz éve létezik az RMDSZ Nőszövetsége, amelynek egyik legfontosabb célja épp az volt, hogy minél több nőt bátorítsanak arra, hogy közéleti szerepet vállaljon, és ne csak a „második sorból” támogassák a helyi közösségépítést. Ez részben sikerült is, hiszen egyre több női polgármestere van az RMDSZ-nek országszerte – vont párhuzamot a múlttal és a jelennel Csép Éva Andrea.
A helyi önkormányzati testületek összetételében is érződik a változás, hiszen 2016-ban 41 hölgy ült a helyi tanácsokban, idéntől pedig 73 női tanácsos képviseli majd a helyi közösségeket.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke, és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten 2020-ban hat női polgármestere volt az RMDSZ-nek, és két független, akiket a szervezet támogatott, 2024-ben pedig kilenc, plusz két független női polgármestert választottak a helyi közösségek.
Vannak még ilyen helyzetek, de azt látom, hogy egyre jobban felszámolódnak ezek az előítéletek, és ennek érdekében mindannyian tudunk tenni” – fejtette ki a képviselő, aki hiszi, hogy a férfiak és nők közösen tudják az érdekképviseletet ellátni.
Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke büszkén számolt be arról, hogy Erdőszentgyörgyön, ahol tizenkét éve polgármester, szinte fele-fele arányban ülnek nők és a férfiak a helyi tanácsban. Hét nő és nyolc férfi, utóbbiból kettő a Szociáldemokrata Párt képviseletében.
– osztotta meg tapasztalatait Csibi Attila Zoltán.
Szerinte még mindig kevés hölgy akar megjelenni a helyi vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Példaként hozta fel Csiszér Izabellát, aki ettől az évtől Havad község polgármestere. Mint mondta, Csiszér Izabella sikere csak azon múlt, hogy akarta ezt a tisztséget, így tudott legyőzni két férfi polgármesterjelöltet az előválasztáson.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nehezebb nőként polgármesternek lenni, hiszen másképp kezelik a támadásokat, zaklatásokat is, ezekből viszont nincs hiány a polgármesteri tisztségben.
Csép Éva Andrea kitért egy olyan felmérésre is, amely 2024 januárjában készült, és arra irányult, hogy a női választók milyen személyekre adnák le a voksukat. Ebből az derült ki, hogy a válaszadóknak 31 százaléka sokkal nagyobb előnyben részesíti azokat a listákat, ahol befutó helyeken nők is vannak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy vállalkozói szférában dolgozók szinte teljes mértékben azt válaszolták, hogy a döntéshozóknak legalább felének nőnek kell lennie.
Saját tapasztalataira reflektálva továbbá elmondta, a nők sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a női érdekképviselethez, legyen szó egy munkaszerződés részleteiről vagy a családon belüli erőszakról.
Kiemelte, nemrég létrehozták a Női Jogvédő Ügyeletet is, amellyel az erdélyi magyar nőknek szeretnének segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.
Fotó: Haáz Vince
A Női Jogvédő Ügyelet elérhető a noijogvedougyelet@rmdsz.ro e-mail-címen, vagy a 0725-109757-es telefonszámon. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem sürgősségi esetekben hívható (azokra az 112-es telefonszámot kell tárcsázni), hanem akkor, ha magyarul szeretnének tájékoztatást kapni jogi kérdésekben.
Az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a gyerektartási díjjal kapcsolatban hívták őket. Erről a képviselő elmondta, egy idei törvénymódosításnak köszönhetően,
A másik fontos kérdés – amiért sok esetben keresik őket – a gyereknevelésről visszatérő nő munkaszerződésének a felbontása. A családon belüli erőszak kapcsán is többször fordultak már a szervezet Női Jogvédő Ügyeletéhez – sorolta Csép Éva Andrea.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
szóljon hozzá!