Minden növény- és talajtani, környezeti kutatást elvégezhetnek a modern központban

A gyergyószentmiklósi központ amellett, hogy segítséget nyújthat erdőgazdáknak és a mezőgazdaságban dolgozóknak, lehetőséget nyújt a magánerdőkben a szén mennyiségének a felmérésére is, a szénkvóta esetleges értékesítési lehetősége pedig az erdőtulajdonosok számára plusz bevételi forrást jelenthet. Ez az első magánkézben lévő erdészeti kutatóközpont Romániában.

A talajösszetételtől kezdve a tápanyagtartalon, a magok csírázóképességén át a különböző betegségekig minden kimutatható a korszerű felszerelésekkel. A Kossuth Lajos utcai magánerdészet alegységeként működő központ épületének felújítását, valamint a hét részlegének modern eszközökkel való felszerelését pályázat útján EU-s alapokból, illetve a román kormány és a nevelési minisztérium által is támogatott projekt eredményeként valósíthatta meg a gyergyószentmiklósi magánerdészet. A projekt összértéke 7,9 millió lej.

Munteanu Ion, a Brassói Erdészeti Felügyelőség főfelügyelője, Dorel Fechete, az országos erdőkezelők egyesületének igazgatója, közbirtokosságok, erdészeti társulások vezetői, a környező települések elöljárói valamint szakemberek jelenlétében nyitották meg a kutatóközpontot,  mutatták be a felszereléseket. Az épületre és a benne dolgozókra Ferencz Antal gyergyócsomafalvi plébános kérte Isten áldását.

A fenntartható erdőgazdálkodást segítő Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Központ a székelyföldi kutatások központja lehet. Melles Előd, a kutatóközpontot létrehozó magánerdészet vezetője hangsúlyozta, mindenfajta növénytani, talajtani, környezeti kutatást elvégezhetnek a központban, amely elsősorban erdőtulajdonosokat, magánerdészeteket szolgál ki, de ugyanúgy mezőgazdasági területekkel rendelkező gazdák is igényelhetik a vizsgálatokat.

Elhangzott az is, hogy felkészült szakemberek dolgoznak a központban, és külföldön élő, tudományos munkát végző tehetséges szakmabeliek is jelezték, hogy hazajönnének, szívesen dolgoznának a felszerelt laboratóriumokban.

A hosszú távú tervek további bővítésről szólnak, berendezések beszerzéséről, amelyek lehetővé teszik, hogy ez az intézmény akár bioremediációs központként is működhessen. „A legfontosabb cél a magánkézben lévő, FSC tanúsított erdők esetében, a szénkvótának, az elraktározott szén mennyiségének a felmérése, ami a biomasszában és a talajban található. Az erdőtulajdonosok számára ez azt jelentené, hogy értékesíteni tudnák a szénkvótát, ami jelentős bevételi forrás lehetne számukra, és amelyre törvényes keretet biztosít az Erdészeti Alaptörvény” – fogalmazott Melles Előd.