Két szülésre egy abortusz

Míg a skandináv államokban száz szülésre 25–30 terhességmegszakítás jut, addig Udvarhelyszéken ennek kétszerese. Szabó Sándor székelyudvarhelyi szülész-nőgyógyász főorvos véleménye szerint az ideális itt is a skandináv minta lenne, azonban az országos statisztikai adatokat figyelembe véve az udvarhelyszéki abortuszok száma átlagosnak mondható.

A születések száma meghaladja az országos átlagot
Hargita megyében az országos átlag feletti a születések száma. Egy 2013-as adat szerint ezer 14–49 év közötti nőre közel 41 élve szülés jut. Ez Bukarestben 38, Hunyad megyében alig 29, Kovászna megyében azonban közel 44.

Szövődmények kísérhetik

A statisztika szerint minden századik beavatkozás után előfordul egy fertőzés vagy gyulladás, ugyanakkor az első abortuszok tíz százalékánál fordul elő szövődményként a sterilitás. Bármennyire jó az orvos, statisztikailag minden ezredik abortusz méhlyukasztással végződik, tudta meg a lap Szabó Sándor szülész-nőgyógyász főorvostól. A hagyományos műtéti beavatkozás mellett pár éve húsznál több európai országban alkalmazzák a gyógyszeres terhességmegszakítást is, amely a spontán vetéléshez hasonló állapotot idéz elő. Magyarországon a terhesség nyolcadik hetéig kórházi körülmények között, szigorúan orvosi felügyelet mellett alkalmazható, nálunk azonban az országos orvoskollégium nem ajánlja a gyógyszeres módszert, annak magas kockázati tényezőire hivatkozva.

A statisztikai adatok megbízhatatlanok

Az országos statisztika szerint 2013-ban Hargita megyében 1785 abortuszt végeztek. A főváros után (14 959) a legtöbb terhességmegszakítást Temes (3810) és Konstanca (3654) megyékben végezték. 2015-re országos adat még nincs, a megyei összesítés szerint tavaly 934 művi beavatkozást hajtottak végre, melyek közül tizenhármat 16 év alattiaknál. Leggyakrabban a 25–29 év közötti nők kértek abortuszt, míg például 2012-ben a 30–34 évesek körében volt gyakoribb a beavatkozás.

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője nem bízik a statisztikai adatokban, mivel – bár a magánpraxisokban elvégzett terhességmegszakítási műtéteket is kötelező lejelenteni – a magánrendelők jó részétől nem kapnak erre vonatkozó adatokat.

A székelyudvarhelyi kórházban a magánrendelők adatait is összesítik, eszerint az abortuszok közel egyharmadát a magánrendelőkben végzik. A beavatkozások száma az utóbbi években folyamatosan csökkent, így a 2010-ben elvégzett 761 terhességmegszakítást 2014-ben 564 követte, míg tavaly a kórházi körülmények között végzett abortuszok száma 348 volt. A helyi statisztikában az érintettek többsége háztartásbeliként szerepel.

A szociológusok véleménye néhol eltér

Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint országunkban sajátos története van a művi vetéléseknek. Az 1966-os abortusztilalom után a fogamzásgátlási módszerek hiányos ismerete vagy hozzáférhetetlensége a rendszerváltás utáni Románia örökségévé vált. Az 1990-es években kelet-európai szinten is magas volt a romániai abortuszok száma: egy születésre körülbelül négy küret jutott. Hargita megyében az országosnál alacsonyabb volt a művi beavatkozások száma, mivel itt, főként a magyarországi kapcsolatoknak köszönhetően, ismertebbek voltak a fogamzásgátlási módszerek. Véleménye szerint a vidéken élők, a tapasztalatlan fiatalok, valamint az alacsony iskolázottsággal rendelkezők között gyakoribb a nemkívánt terhesség.

Nem állítható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében alacsonyabb vagy magasabb lenne az abortuszok száma, mondja Gergely Orsolya csíkszeredai szociológus. Fontos tényezőnek tartja, hogy bár a rendszerváltás után sokat változott a család intézménye, a nemkívánt terhességek felvállalása – főleg az egyedülálló nők, fiatal lányok számára – még mindig közösségi megbélyegzést és egy sor negatív következményt eredményez. A gyermeküket egyedül nevelő anyák gazdaságilag kockázati csoportba tartoznak. Ugyanakkor a tradicionális vidéki környezetben a nemkívánt terhesség problémájának megoldása a szülők és a közösség részéről elsősorban a gyors összeházasításban merül ki, holott nem biztos, hogy a teherbe esett fiatal lány éppen erre vágyott.

Legfontosabb a megelőzés lenne. Romániában a fiatalok megelőző jellegű felvilágosítása mellett a generációk közti tabumentes kommunikáción is sokat kellene csiszolni. Azokban a nyugati országokban, ahol nagy hangsúlyt fektetnek erre, sokkal alacsonyabb a tizenévesek körében végzett terhességmegszakítások száma – magyarázta a szociológus. Véleménye szerint ez az oktatási rendszer, az egyház és a család összehangolt feladata kellene legyen. Úgy gondolja, az is problémát jelent, hogy Romániában fejletlenek a törvényes örökbefogadást segítő intézmények.

A terhességmegszakításról
Napjainkban a világ lakosságának több mint negyede él olyan országokban, ahol a művi terhességmegszakítást törvény tiltja. Románia azon országok közé tartozik, ahol a nemkívánt terhesség megszakításáról a páciens és szakorvosa dönthet, mivel jog szerint ezt a döntést kizárólag az érintett nőnek és nem az államnak kell meghoznia. Romániában a tizenhatodik életévét betöltött terhes kérheti a 12. hetet meg nem haladó terhesség megszakítását. A 16 év alattiak csak szülői hozzájárulással részesülhetnek a beavatkozásban. A nőgyógyászok két fő módszert alkalmaznak a magzat eltávolítására: a küretet és a vákuum-aspirációt. Mindkét típusú terhességmegszakítás altatásban vagy helyi érzéstelenítésben zajlik.