Illegális gyergyószentmiklósi építkezések, nem kívánt következmények

Cserepeket cseréltek az örmény templom egyik bástyáján. Felszólítást kaptak, s ha büntetést nem is eredményez a cselekmény, új engedélyezésre, majd munkálatra lesz szükség. Lefestették a Szilágyi vendéglőt. Színe bár zöld, más árnyalatú, mint a korábbi. Útban van a felszólítás az eredeti állapot visszaállítására. Sétálóutcai ingatlan frontján végzett munkálatot a tulajdonos úgy, hogy az engedély még nem volt kezében. Büntetést kapott, most újrakezdi a jóváhagyások folyamatát, hogy megint munkához láthasson. Három eset a városban, melyek megoldásra várnak. Ezekről érdeklődtünk az érintettektől, illetve Köllő Miklós építésztől is, akinek neve mindhárom eset kapcsán szóba került.

„Az örmény egyháztól kerestek meg, hogy egy-két cserepet ki szeretnének cserélni a bástyán. Látszott is, hogy a fedélzeten le vannak csúszva, meg vannak rongálódva cserepek” – részletezte a történteket Kosután Attila főépítész. Hozzátette: „Megengedett a műemlékeknél is, hogy ugyanolyan régi cserépre kicseréljék a tönkrementeket, hogy az építmény állaga ne károsodjon. Szóban jóvá is hagytam. De amikor hozzáértek, a többiről is kiderült, nagyon rossz állapotban vannak, így kicserélték ugyanolyan, csak új agyagcserepekre. Nem kézzel vetettekre, amilyen száz évvel ezelőtt volt, hanem a ma kapható ipariakra. Mi május 21-én, meglátva a teljes cserét, felszólítottuk, hogy állítsák le a munkát, szerezzék be a szükséges engedélyeket, egyébként A kategóriás műemlék lévén ez bűncselekménynek minősül. Szerencse, hogy ez egy olyan beavatkozás volt, ami nem károsította a műemléket, a folyamat visszafordítható.”

A megyei műemlékvédelmi igazgatóság vezetője, Mihály Zita is a helyszínen járt. Azt kérte, a fedést fejezzék be, és indítsák el a törvényes eljárást. A folyamat mára odáig ért, hogy az örmény egyház kiváltotta az urbanisztikai bizonylatot, most tervezés alatt van a munkálat, hiszen javításra szorul a másik bástya és a Szűz Mária-kápolna tetőzete is. Hogy milyen cserép kerül véglegesen a tetőre, arról a műemlékvédelmi bizottság fog rendelkezni. Jelenleg négyfajta cserép van a különböző korok különböző beavatkozásai folytán.

„Ha mihamarabb nem tudjuk kicserélni a cserepeket, tönkremegy a műemlék, beáznak a falak. Hála Istennek, nem kaptunk büntetés amiatt, hogy új cserepet raktunk a bástyára. Nem is tudnánk régire cserélni. Honnan szedjünk elé 200 éves cserepeket?” – teszi fel a kérdést Buslig Gyula, az örmény egyház gondnoka. Hozzátette, szívesen fedik régi, kézműves cseréppel, ha a műemlékvédelem tud javasolni megvásárolhatót valahol.

Árnyalatában jelentősen eltér a korábbitól a Szilágyi vendéglő színe. Nemrég festették át a jövőre százéves épületet. „A vendéglő tulajdonosa megkeresett, hogy újrafestené az épületet, ugyanolyanra, amilyenre 2004-ben már engedélyt kapott. Az épület homlokzata műemlék, ha nem történik változás, a régi dokumentáció érvényes. Az eredmény az lett, ami látható. Felszólítást kapnak a műemlékvédelemtől, hogy eredeti állapotra állítsák vissza. Ehhez urbanisztikai engedélyt kell váltsanak, és mindent a törvényes keretek között végezzenek” – szögezte le Kosután Attila.

Bartalis István Tibor, a vendéglátó egyik tulajdonosa nyilatkozott szerkesztőségünknek, a beszélgetésre elhívva a kivitelezőt, Fórika Tibort is. Közölték, a műemlékvédelem által korábban jóváhagyott színkódú festéket sehonnan nem sikerült beszerezni. Ez az oka, hogy más színt használtak egy hozzáértő javaslata nyomán. „Ha valaki előveszi azt a festéket, mi átfestjük” – közölte a kivitelező.

„Hamarabb fogtak munkához, mint ahogy az engedélyt rá megkapták volna” – röviden ez a históriája az egykori Piros bár homlokzatán végzett munkálatnak, aminek büntetés lett a következménye. Kosután tájékoztatott: „Az épület nem műemlék, de műemlékzónában van. Februárban kérték ki felújításához az urbanisztikai bizonylatot, kész volt a tervdokumentáció, a műemlékes engedély is elkészült Brassóban, így bátorkodtak hozzákezdeni, annak ellenére, hogy nem volt a kezükben érvényes építkezési engedély. Többek között eltávolítottak az épületről olyan faragott köveket is, amelyek az ingatlan jellegét megváltoztatták. Ezer lejes büntetést kaptak, a munkálattal leálltak, most pedig ott tartunk, hogy kiadtuk az új urbanisztikai bizonylatot, folyamatban van a műemlékes engedélyeztetés. Bizottság fog dönteni arról, mire kaphatnak jóváhagyást, a kövek vissza kell-e kerüljenek helyükre.”

Az ingatlan Keresztes Attila tulajdonát képezi. „Hibáztunk, hogy idő előtt hozzáláttunk a munkához. Szép idő volt, gondoltuk, haladunk bár egy fázissal. Valami szépet szeretnénk csinálni itt a város szívében. Azokat a köveket is azért távolítottuk el, mert az esővizet rávezették az épület falára, károsították. Statikájában nem tettünk kárt, külleme is szép lesz. A büntetést kifizetjük, az engedélyezés útját újra kijárjuk, utána folytatjuk a munkát” – nyilatkozta az ingatlan tulajdonosa.

Köllő Miklóst, a város egykori főépítészét, aki a jelenlegi urbanisztikai bizottság elnöke és a Larix Stúdió egyik építésze, szintén megkerestük. „A város stratégiájában az szerepel, hogy a főtéri épületek azon felül, hogy műemléki védettség alatt állnak, a város közös örökségét képezik. Védelmük nagyon fontos, hisz így értékes ez a város, ahogyan van. Hosszú évekig sem kivitelezők, sem szakemberek nem foglalkoztak ezzel kimondottan, mégis beindult egy pozitív folyamat. Egyrészt az önkormányzat saját épületeinek felújításával mutatott jó példát, másrészt központi ingatlantulajdonosok végeztettek olyan munkálatokat, amely az épületegyüttes javára vált. Az elmúlt egy évben olyan fordulat következett be, melyek ellentmondanak az önkormányzat által deklarált elveknek. Olyan beavatkozásokra került sor, sajnos, melyek nem felelnek meg az épített örökségmegőrzési szándéknak, a számonkérésnek, megőrzésnek” – nyilatkozta a szakember.

Azon kérdésre, mit szól ahhoz, hogy feljelentőként emlegetik, elmondta: „Manapság lehetséges műemlék épületen engedély nélkül munkákat végezni, lehetséges az, hogy a városi urbanisztikai bizottság egyik tagjának családja engedély nélkül kezd építkezéshez műemléki környezetben lévő ingatlan homlokzatán, lehetséges, hogy A kategóriás műemlékről engedély nélkül lekerüljenek régi cserepek. De lehetséges Gyergyószentmiklóson műanyag nyílászárókat tenni a központi kereskedelmi egységekre, lehetséges, hogy régészeti kutatások nélkül kerüljön sor csatornázási munkálatokra. Ezekre kérdeztünk rá elsősorban a város főépítészétől, másodsorban pedig az alpolgármestertől. Az urbanisztikai bizottság elnökeként annak tagjaitól is megkérdeztem, mindez hogyan lehetséges. Mint műemlékes szakember, mivel az építkezéseknél nem volt kifüggesztve az egyébként kötelező tábla részletes adatokkal, megkérdeztem a műemlékvédelmet, hogy a munkálatokra van-e engedély. Tehát nyilvánosan informálódtam. Ha az a vád ér, hogy feljelentettem, jelzem, megtehettem volna az építkezési felügyelőséghez, mely biztos büntetést vont volna maga után. Nem ez volt a célom. A kérdésem pedig az, hogy ki árt a közösségének? Aki nem tartja be a szabályokat, kárt tesz az épített örökségben, vagy pedig az, aki az értékőrzésre hívja fel a figyelmet?”

Mostanig nem voltak jellemzők nagy kihágások az építkezésben – mondja Kosután Attila, aki két éve főépítésze a városnak. Azt javasolja a lakosságnak, ha építkezésbe kezdenének, első útjuk a hivatalba vezessen, érdeklődjék meg, milyen engedélyekre van szükség. Fontos tudni azt is, hogy építkezési engedély kiváltásához a beruházás értékének magánszemélyek esetén 0,5 százalékát, jogi személyeknél egy százalékát kell befizetni. Ez a helyi költségvetésbe kerül. Ha elmulasztják az engedélyváltást, ezertől ötvenezer lejig terjedő büntetést kell befizessenek az államkasszába, és utána úgy is ki kell váltsák az engedélyt a vele járó összegekkel együtt. Nem éri meg azért sem, mert veszteség, ha késik a kivitelezés.

„Nem kell engedélyt kérni, ha ugyanolyan színre, az oromzatdíszeket sértetlenül hagyva újrafestik az épületet. De kérjük, hozzák be a színkódokat, hogy utólag problémák ne legyenek. Lehet ablakokat is cserélni, megtartva a régi formát és anyagot. Lehet belső munkálatokat végezni, víz- és fűtéscsöveket cserélni, csempekályhát újrarakni, javítani, padlóburkolatot, járdát cserélni, illetve lépcsőt építeni az eredetivel megegyező formában. Nem jár engedélyváltási kötelezettséggel az sem, ha a tetőt cserélik, megtartva formáját és a korábban rajta lévő fedőanyagot, és akkor sem, ha a kerítés néhány deszkáját ugyanolyanra cserélik. Kútfúrásoknál érdemes tudni, hogy erre bizonyos védőzónákban nincs lehetőség. Jobb tehát munkakezdés előtt érdeklődni” – szögezte le a főépítész.