Az autonómiáról szólt a vita

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának RMDSZ-es elnöke, két MPP-s polgármester, azaz Mezei János, Gyergyószentmiklós vezetője és Márton Zoltán, Makfalva első embere, valamint az EMNP-s Sorbán Attila, Hargita megyei tanácsos osztották meg gondolataikat.

A labdát Márton Zoltán vetette fel, szerinte vannak jogok, autonómiáink, de elmulasztjuk ezt érvényesíteni, sokkal többet is megengednének már a mostani törvények is, mint  amit kihasználunk. A hozzászólók egyike sem vitatta ennek a felvetésnek a jogosságát. 

Mezei János kifejtette, meglátása szerint nem másokban kellene a hibát keresni, s egymással vitatkozni az autonómia kapcsán, hanem le kellene ülni, és egy minimális, néhány pontos célkitűzést leszögezni, ami mellé minden magyar szervezet, és mindenki felsorakozik, s emellett kitart, még akkor is, ha ezen túlmenően nem azonosak a nézeteik, elképzeléseik.

Felvetődött, hogy mi is konkrétan az autonómia: a helyi közösségek határozzanak saját dolgaikról  néhány alapvető állami hatáskört leszámítva.

Borboly Csaba ennek kapcsán kifejtette, amellett, hogy lényeges, hogy saját dolgainkról mi döntsünk, ez csak akkor valósulhat meg, ha ennek a gazdasági háttere is megvan, azaz a forrásokról sem Bukarestből, hanem helyi szinten dönthetnek a közösségek. „Ne Bukarestben határozzanak arról, hogy melyik faluban milyen járda legyen.”

Elhangzott, hogy nem csak Székelyföld, de Erdély más megyéi is elégedetlenek azzal, hogy Bukarest már száz éve elviszi innen a pénzt, s éppen ezért kellene szövetségeseket keresni, közösen fellépni ahhoz, hogy gazdasági kérdésekben nagyobb hatásköre legyen az önkormányzatoknak.
Borboly Csaba meglátása szerint Hargita megyében nem a beolvadás fenyegeti a magyarságot, hanem az elvándorlás, éppen ezért kellene olyan intézkedéseket hozni, amelyek a fiatalok itthon maradását, szülőföldön boldogulását segítenék.

Mezei János elmondta: azt tapasztalja, nem minden esetben Bukarest az, aki gátolja fejlődésünket, törekvéseinket, hanem mi magunk, közösségünk tagjai: példaként hozta fel, hogy Székelyföldön a különböző hatóságok nem a rend  betartatását tartják a legfontosabbnak, hanem a törvények betűi mögé bújva sok esetben azon vannak, hogy minden apró előírást betartassanak, s amennyiben hibát találnak, akkor büntessenek, megnehezítve ezzel úgy az önkormányzatok, mint a vállalkozók életét. S ezek nem bukaresti ellenőrök, hanem székely, magyar emberek – mondta. Ugyanezeket a törvényeket azonban korántsem veszik ennyire szigorúan más megyékben. 

A fontosabb ügyeket kellene ellenőrizzék, s hagyják élni, haladni a vállalkozókat – mondja Gyergyószentmiklós polgármestere. Ugyancsak a közösségünkből valók sok esetben a feljelentgetők is, akik miatt a DNA-hoz, a rendőrséghez kell rendszeresen járjon, nyilatkozatokat írni a legkülönbözőbb ügyekben – tette hozzá.

Sorbán Attila rövidebben fogalmazott, szerinte nem elég a szavak szintjén emlegetni az autonómiát, dönteni kellene, hogy egyáltalán akarjuk-e, vagy úgy vagyunk mint a dohányos, aki mindig „holnap” szeretne leszokni a cigarettáról. Lépni kellene, mert az erdélyi magyarságnak nincs újabb 25 elvesztegethető éve – fejtette ki.

Csütörtöki EMI-tábor események

Csütörtökön 12 órától kerül sor az EMI tábor előadósátrának várhatóan legnagyobb érdeklődésre számot adó eseményére. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselője A magyarság jövője egy új világrend küszöbén címmel tart előadást.

14 órától az elcsatolt területek képviseletében Borbély Zsolt Attila közíró, politológus (Erdély), Délvidéki S. Atilla történész (Délvidék), Fehér István, szlovák állampolgárságától megfosztott tanár (Felvidék) és Kovács Miklós, az Ungvári Megyei Tanács képviselője (Kárpátalja) részvételével kerül sor a Jelentjük a Kárpát-medencéből kerekasztal-beszélgetésre. 16 órától Berecz András ének- és mesemondó mesél a táborozóknak.

Este 8-tól  a színpadon magyar rocklegendák: Varga Miklós, Kalapács József és Rudán Joe, 10   órától pedig Nagy Feró és a Beatrice lépnek fel.