
Most éppen Gyalakuta. Meddig marad?
Fotó: Haáz Vince
A helyiek, de főként az átutazók nagy meglepetésére az eddigi Gyulakuta megnevezés helyett az új helységnévtáblára Gyalakuta került fel. Az útügy egy érvényes kormányrendeletre hivatkozva íratta fel a régi elnevezést. A község vezetőségének most döntenie kell: marad a régies megnevezés, vagy a több mint száz éve használt Gyulakuta kerül vissza.
2020. február 05., 09:072020. február 05., 09:07
Varga József, a község polgármestere a Székelyhonnak elmondta, kötelező volt kicserélni az elavult helységnévtáblákat, és ezért kerültek fel az új településnév-jelző táblák. A hagyomány szerint a település első lakói a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen ered a falu neve. A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. Későbbi névváltozatok: 1337-ben Gulacuta, 1408-ban Gujulakutka, 1566-ban Gialakuta, 1694-től Gyalakuta. 1912-től viseli a mai névalakot, ekkortól már az egyházi és világi iratokban is Gyulakuta szerepel. A polgármester elismerte, hogy ő is csak az egy hete kihelyezett táblákról értesült, hogy azokon Gyalakuta név szerepel, múlt hét végén
„Az országos útügyi igazgatóság alkalmazottai rendelték meg a táblákat, és ők is szerelték fel. Amikor rákérdeztünk, kiderült, hogy 2001-ben az egyik kormányrendeletben úgy jelenik meg a település neve, hogy Gyalakuta. Nem tudjuk, hogy akkor kit kérdeztek meg erről, és hogyan került be a Gyalakuta a településnévsorba. Az akkori polgármester nem tud erről, helyi tanácsi határozat sem született erről a kérdésről. Az biztos, hogy
Lehet, hogy akkor valakit megkérdeztek, és azt mondta, hogy gyalakuti vagyok. Más magyarázatot nem tudunk arra, hogy miért van Gyalakuta a kormányhatározatban.”
A hűtőtornyairól is emlékezetes Gyulakuta. Vagy Gyalakuta?
Fotó: Haáz Vince
A községvezető szerint a héten fogják eldönteni, hogy mi legyen a névvel. Szerinte a Gyulakuta név mellett fognak maradni, mert mindenki így szokta meg. Az útügyi igazgatóság azt mondta, hogy
A helyi önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy az említett kormányrendeletben is cseréljék ki a település nevét, és legyen ismét Gyulakuta.
A Székelyhon megkeresésére Elekes Róbert, az út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) Brassó megyei szóvivője elmondta, az útügy alkalmazottai a 2001-es közigazgatási törvényt kiegészítő 1415-ös kormányrendeletben foglaltak alapján tették ki a Gyalakuta elnevezést. A szóban forgó jogszabályban Gyalakuta szerepel a román elnevezés, a Fântânele mellett.
„Az érvényben lévő törvények értelmében a polgármesteri hivatalok kötelesek lecserélni a régi, rozsdás, elavult helységnévtáblákat. De mivel ezt országszerte elmulasztják, tavaly az a döntés született, hogy biztonsági szempontokat is figyelembe véve az útügy kicseréli ezeket a táblákat. Megrendeltük azokat, Maros megyében jelenleg zajlik a felszerelésük. Így került fel a szóban forgó település be- és kijárataihoz az új helységnévtábla.
Ha a község vezetősége nem ért egyet ezzel az elnevezéssel, akkor saját költségén kell kicseréltetnie a táblákat, és kérnie a szóban forgó kormányrendelet megváltoztatását is” – összegzett Elekes Róbert.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
2 hozzászólás