Gyalakuta vagy Gyulakuta?
Most éppen Gyalakuta. Meddig marad?
Fotó: Haáz Vince
A helyiek, de főként az átutazók nagy meglepetésére az eddigi Gyulakuta megnevezés helyett az új helységnévtáblára Gyalakuta került fel. Az útügy egy érvényes kormányrendeletre hivatkozva íratta fel a régi elnevezést. A község vezetőségének most döntenie kell: marad a régies megnevezés, vagy a több mint száz éve használt Gyulakuta kerül vissza.
Simon Virág
2020. február 05., 09:072020. február 05., 09:07
Varga József, a község polgármestere a Székelyhonnak elmondta, kötelező volt kicserélni az elavult helységnévtáblákat, és ezért kerültek fel az új településnév-jelző táblák. A hagyomány szerint a település első lakói a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen ered a falu neve. A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. Későbbi névváltozatok: 1337-ben Gulacuta, 1408-ban Gujulakutka, 1566-ban Gialakuta, 1694-től Gyalakuta. 1912-től viseli a mai névalakot, ekkortól már az egyházi és világi iratokban is Gyulakuta szerepel. A polgármester elismerte, hogy ő is csak az egy hete kihelyezett táblákról értesült, hogy azokon Gyalakuta név szerepel, múlt hét végén
„Az országos útügyi igazgatóság alkalmazottai rendelték meg a táblákat, és ők is szerelték fel. Amikor rákérdeztünk, kiderült, hogy 2001-ben az egyik kormányrendeletben úgy jelenik meg a település neve, hogy Gyalakuta. Nem tudjuk, hogy akkor kit kérdeztek meg erről, és hogyan került be a Gyalakuta a településnévsorba. Az akkori polgármester nem tud erről, helyi tanácsi határozat sem született erről a kérdésről. Az biztos, hogy
Lehet, hogy akkor valakit megkérdeztek, és azt mondta, hogy gyalakuti vagyok. Más magyarázatot nem tudunk arra, hogy miért van Gyalakuta a kormányhatározatban.”
A hűtőtornyairól is emlékezetes Gyulakuta. Vagy Gyalakuta?
Fotó: Haáz Vince
A községvezető szerint a héten fogják eldönteni, hogy mi legyen a névvel. Szerinte a Gyulakuta név mellett fognak maradni, mert mindenki így szokta meg. Az útügyi igazgatóság azt mondta, hogy
A helyi önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy az említett kormányrendeletben is cseréljék ki a település nevét, és legyen ismét Gyulakuta.
A Székelyhon megkeresésére Elekes Róbert, az út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) Brassó megyei szóvivője elmondta, az útügy alkalmazottai a 2001-es közigazgatási törvényt kiegészítő 1415-ös kormányrendeletben foglaltak alapján tették ki a Gyalakuta elnevezést. A szóban forgó jogszabályban Gyalakuta szerepel a román elnevezés, a Fântânele mellett.
„Az érvényben lévő törvények értelmében a polgármesteri hivatalok kötelesek lecserélni a régi, rozsdás, elavult helységnévtáblákat. De mivel ezt országszerte elmulasztják, tavaly az a döntés született, hogy biztonsági szempontokat is figyelembe véve az útügy kicseréli ezeket a táblákat. Megrendeltük azokat, Maros megyében jelenleg zajlik a felszerelésük. Így került fel a szóban forgó település be- és kijárataihoz az új helységnévtábla.
Ha a község vezetősége nem ért egyet ezzel az elnevezéssel, akkor saját költségén kell kicseréltetnie a táblákat, és kérnie a szóban forgó kormányrendelet megváltoztatását is” – összegzett Elekes Róbert.
És Ön szerint melyik legyen?
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás