
Most éppen Gyalakuta. Meddig marad?
Fotó: Haáz Vince
A helyiek, de főként az átutazók nagy meglepetésére az eddigi Gyulakuta megnevezés helyett az új helységnévtáblára Gyalakuta került fel. Az útügy egy érvényes kormányrendeletre hivatkozva íratta fel a régi elnevezést. A község vezetőségének most döntenie kell: marad a régies megnevezés, vagy a több mint száz éve használt Gyulakuta kerül vissza.
2020. február 05., 09:072020. február 05., 09:07
Varga József, a község polgármestere a Székelyhonnak elmondta, kötelező volt kicserélni az elavult helységnévtáblákat, és ezért kerültek fel az új településnév-jelző táblák. A hagyomány szerint a település első lakói a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen ered a falu neve. A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. Későbbi névváltozatok: 1337-ben Gulacuta, 1408-ban Gujulakutka, 1566-ban Gialakuta, 1694-től Gyalakuta. 1912-től viseli a mai névalakot, ekkortól már az egyházi és világi iratokban is Gyulakuta szerepel. A polgármester elismerte, hogy ő is csak az egy hete kihelyezett táblákról értesült, hogy azokon Gyalakuta név szerepel, múlt hét végén
„Az országos útügyi igazgatóság alkalmazottai rendelték meg a táblákat, és ők is szerelték fel. Amikor rákérdeztünk, kiderült, hogy 2001-ben az egyik kormányrendeletben úgy jelenik meg a település neve, hogy Gyalakuta. Nem tudjuk, hogy akkor kit kérdeztek meg erről, és hogyan került be a Gyalakuta a településnévsorba. Az akkori polgármester nem tud erről, helyi tanácsi határozat sem született erről a kérdésről. Az biztos, hogy
Lehet, hogy akkor valakit megkérdeztek, és azt mondta, hogy gyalakuti vagyok. Más magyarázatot nem tudunk arra, hogy miért van Gyalakuta a kormányhatározatban.”
A hűtőtornyairól is emlékezetes Gyulakuta. Vagy Gyalakuta?
Fotó: Haáz Vince
A községvezető szerint a héten fogják eldönteni, hogy mi legyen a névvel. Szerinte a Gyulakuta név mellett fognak maradni, mert mindenki így szokta meg. Az útügyi igazgatóság azt mondta, hogy
A helyi önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy az említett kormányrendeletben is cseréljék ki a település nevét, és legyen ismét Gyulakuta.
A Székelyhon megkeresésére Elekes Róbert, az út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) Brassó megyei szóvivője elmondta, az útügy alkalmazottai a 2001-es közigazgatási törvényt kiegészítő 1415-ös kormányrendeletben foglaltak alapján tették ki a Gyalakuta elnevezést. A szóban forgó jogszabályban Gyalakuta szerepel a román elnevezés, a Fântânele mellett.
„Az érvényben lévő törvények értelmében a polgármesteri hivatalok kötelesek lecserélni a régi, rozsdás, elavult helységnévtáblákat. De mivel ezt országszerte elmulasztják, tavaly az a döntés született, hogy biztonsági szempontokat is figyelembe véve az útügy kicseréli ezeket a táblákat. Megrendeltük azokat, Maros megyében jelenleg zajlik a felszerelésük. Így került fel a szóban forgó település be- és kijárataihoz az új helységnévtábla.
Ha a község vezetősége nem ért egyet ezzel az elnevezéssel, akkor saját költségén kell kicseréltetnie a táblákat, és kérnie a szóban forgó kormányrendelet megváltoztatását is” – összegzett Elekes Róbert.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
2 hozzászólás