
Most éppen Gyalakuta. Meddig marad?
Fotó: Haáz Vince
A helyiek, de főként az átutazók nagy meglepetésére az eddigi Gyulakuta megnevezés helyett az új helységnévtáblára Gyalakuta került fel. Az útügy egy érvényes kormányrendeletre hivatkozva íratta fel a régi elnevezést. A község vezetőségének most döntenie kell: marad a régies megnevezés, vagy a több mint száz éve használt Gyulakuta kerül vissza.
2020. február 05., 09:072020. február 05., 09:07
Varga József, a község polgármestere a Székelyhonnak elmondta, kötelező volt kicserélni az elavult helységnévtáblákat, és ezért kerültek fel az új településnév-jelző táblák. A hagyomány szerint a település első lakói a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen ered a falu neve. A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. Későbbi névváltozatok: 1337-ben Gulacuta, 1408-ban Gujulakutka, 1566-ban Gialakuta, 1694-től Gyalakuta. 1912-től viseli a mai névalakot, ekkortól már az egyházi és világi iratokban is Gyulakuta szerepel. A polgármester elismerte, hogy ő is csak az egy hete kihelyezett táblákról értesült, hogy azokon Gyalakuta név szerepel, múlt hét végén
„Az országos útügyi igazgatóság alkalmazottai rendelték meg a táblákat, és ők is szerelték fel. Amikor rákérdeztünk, kiderült, hogy 2001-ben az egyik kormányrendeletben úgy jelenik meg a település neve, hogy Gyalakuta. Nem tudjuk, hogy akkor kit kérdeztek meg erről, és hogyan került be a Gyalakuta a településnévsorba. Az akkori polgármester nem tud erről, helyi tanácsi határozat sem született erről a kérdésről. Az biztos, hogy
Lehet, hogy akkor valakit megkérdeztek, és azt mondta, hogy gyalakuti vagyok. Más magyarázatot nem tudunk arra, hogy miért van Gyalakuta a kormányhatározatban.”
A hűtőtornyairól is emlékezetes Gyulakuta. Vagy Gyalakuta?
Fotó: Haáz Vince
A községvezető szerint a héten fogják eldönteni, hogy mi legyen a névvel. Szerinte a Gyulakuta név mellett fognak maradni, mert mindenki így szokta meg. Az útügyi igazgatóság azt mondta, hogy
A helyi önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy az említett kormányrendeletben is cseréljék ki a település nevét, és legyen ismét Gyulakuta.
A Székelyhon megkeresésére Elekes Róbert, az út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) Brassó megyei szóvivője elmondta, az útügy alkalmazottai a 2001-es közigazgatási törvényt kiegészítő 1415-ös kormányrendeletben foglaltak alapján tették ki a Gyalakuta elnevezést. A szóban forgó jogszabályban Gyalakuta szerepel a román elnevezés, a Fântânele mellett.
„Az érvényben lévő törvények értelmében a polgármesteri hivatalok kötelesek lecserélni a régi, rozsdás, elavult helységnévtáblákat. De mivel ezt országszerte elmulasztják, tavaly az a döntés született, hogy biztonsági szempontokat is figyelembe véve az útügy kicseréli ezeket a táblákat. Megrendeltük azokat, Maros megyében jelenleg zajlik a felszerelésük. Így került fel a szóban forgó település be- és kijárataihoz az új helységnévtábla.
Ha a község vezetősége nem ért egyet ezzel az elnevezéssel, akkor saját költségén kell kicseréltetnie a táblákat, és kérnie a szóban forgó kormányrendelet megváltoztatását is” – összegzett Elekes Róbert.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
2 hozzászólás