Gót kemencebokor Csíkszentimrén

Mivel a 2007-ben felbukkant fél kemence kerámiával volt tapasztva, Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze azt remélte, hogy az ásatás során további edényekre bukkan, de arra talán ő sem számított, hogy egy egész kemencebokrot sikerül találnia.

\"Feltártunk egy nagy munkagödröt, amelyből hét kemence nyílt – magyarázta a régész –. Amint megállapítottuk, egy gödörből több kemencét fűtöttek, de nem minden kemence volt kitapasztva edénnyel, mint ahogy azt reméltük. Az egyik kemence sütőfelületébe például egy malomkő széttört darabjait tették bele, és a hétből mindössze kettőbe volt edény betapasztva.\"

A régész szerint ezek a kemencék valószínűleg nem egy időben működtek, különbözők a méreteik, különböző szintről nyílnak, és a készítés technikájában is van eltérés. \"Nem arról van szó, hogy hét kemencében kisiparszerűen sütöttek – fejtegette Botár István –, hanem sokkal inkább egy gazdaságnak, egy háztartásnak volt ez a kemencéje, és mindig csak egyet használtak, de valami baja lett, nyitottak egy másikat a martba.\" A kemencékben valószínűleg gabonából készült lepényszerűségeket sütöttek a 4–5. században Csíkszentimrén élő gótok. A leletek ugyanis arra engednek következtetni, hogy a gótok itt éltek huzamosabb ideig, a Dacia Provincia bukását követő időszaktól egészen a hun betörésig.

Botár Istvánék a kutatást a következő években is folytatnák a lelőhely környékén, ugyanis ez a terasz, a Henter kúria környéke, nagy valószínűséggel a következő évszázadokban is lakott volt. Ezt az elképzelést, úgy tűnik, a helyi önkormányzat is támogatja, ez különben az idei ásatás támogatásában is részt vett a helyi közbirtokossággal egyetemben. Ugyanakkor Botár István nagyon fontosnak tartja, hogy a közelben lakók, az egykori gótok mai szomszédai is nagy érdeklődéssel követték a munkálatokat.

Az utóbbi időben egyébként egyre több 4–5. századi, a Marosszentanna–Černjachov kultúrához tartozó lelet került elő Csíkszentmihálytól Alcsíkig több településen.