Fotó: Keresztes Sándor
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján röntgen-felvélethez hasonlította, azt az általuk készített tanulmányt, melyben felmérték megyénk jelenlegi, pontosabban véve a 2009-es év első félének gazdasági helyzetét. Az eredményeket összehasonlították az elmúlt év ugyancsak első felének kimutatásaival.
2009. november 26., 21:192009. november 26., 21:19
Fotó: Keresztes Sándor
Az elemzés mindazon cégek tevékenységét vizsgálta, akik ez év június 30-ig a Hargita megyei Pénzügyi Főigazgatósághoz leadták könyvviteli mérlegüket. Nem kerültek elemzésre az egyszemélyes és a családi vállalakozások. A sajtótájékoztatón bemutatott tanulmányból kiderült, hogy a megyében bejegyzett összesen 12 210 cégből csak 9242 adta le a féléves mérleget, vagyis a bejegyzett vállalkozások 75,69 százaléka. A 9242 kereskedelmi társaságból 1804 nullára hozta ki egyenlegét, tehát csak 7438 cég mutatott fel valóságos aktivitást, lebonyolítva 2,84 milliárd lejes ügyletet ez év első felében, amely 8,65 százalékkal kevesebb mint 2008 ugyanazon periódusában. Az elemzésből többek között kitűnik az is, hogy csak 3428 vállalakozás ért el tényleges profitot az idei félévben, mely az elmúlt év ugyanezen periódusához viszonyítva 17,44 százalékkal kevesebb.
Az idei és a tavalyi év első felét az emberi tényező szempontjából elemezve megfigyelhető, hogy az alkalmazottak száma 7,27 százalékkal csökkent, vagyis 55 241 személyről 51 224-re.
Legszomorúbb helyzetben a mikro- és a kisvállalkozások vannak. A mikro-vállalkozásokból működik legtöbb a megyében. A számuk eléri a 8282-őt, mely az összes bejegyzett vállalkozásnak a 89,61 százaléka. Az idei év első felében ezek a vállalkozások 869 millió lejes ügyletet bonyolítottak le, mely 40,78 millió lejjel kevesebb mint a tavaly, de a profit terén is 18,46 százalékos a visszaesés. A mikro-vállalkozások által foglalkoztatott személyek száma 17 058-ról 15 797-re csökkent. Egyedüli növekedést ennél a csoportnál a veszteség terén lehetett észlelni. A kisvállalkozások száma 819.
Összehasonlítva a tavalyi első félév eredményeit az ideivel, ennél a csoportnál is 5,62 százalékos profit visszaesés tapasztalható. A középvállalkozások is veszteséges félévet zártak, náluk 33,45 százalékos profitveszteség volt kimutatható.
A Csíkszeredában székhellyel rendelkező cégek a megye lakosságának 25,89 százalékát foglalkoztatják, összesen 13 263 személyt. 2008 első félévéhez viszonyítva a megyeszékhelyen jelenleg 1168 alkalmazottal van kevesebb, ami 8,09 százalékos visszaesést jelent. A Szeredában működő cégek bruttó profitja 2009 első felében 42,13 millió lej volt, mely 13,10 százalékos visszaesés az elmúlt év hasonló periódusához.
A fentebbi szomorú eredményhez hozzájárult az év elején bevezetett elvárt adó, mely nagyon sok cég működését ellehetetlenítette.
Két díjat hozott el a brassói GastroPan sütőipari szakkiállításról a csíkszentmártoni Bocskor Pékség. Rozsos veknijüket az év kenyerének választották, erdőkerülő kenyerük pedig második helyezést ért el a kézműves kenyér kategóriában.
Befejezéshez közeledik Hargitafürdőn a tűzoltószertárnak szánt, de orvosi rendelőnek, gyógyszertárnak, irodáknak, közvécének is helyet biztosító épület elkészítése. Néhány hónap múlva már használatba is vehetik a helyiségeket az önkéntes tűzoltók.
Gyomorforgató látvány fogadta szombaton a csíkszeredai Tudor lakónegyedben élőket, hiszen valaki egy ottani szeméttárolónál szabadult meg egy bárány tetemétől és belsőségeitől. A maradványokat rövid időn belül begyűjtötte a helyi köztisztasági vállalat.
Ha rövidesen aláírják a finanszírozási szerződést, akkor ki lehet írni a közbeszerzési eljárást a piricskei víz- és szennyvízhálózat kiépítésére. A beruházásra korábban az Anghel Saligny programtól nyert támogatást Csíkcsicsó.
Megkezdte tevékenységét a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért március 28-án, a néhai államtitkár születésnapján – olvasható a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának közleményében.
Nem mindig konfliktusmentes az együttélés a lakótelepeken. Az egyik csíkszeredai lakóövezetben például amiatt alakult ki súlyos vita, mert az egyik lakó nem nézte jó szemmel, hogy a kutyatartó szomszédja egy elkerített területen sétáltatta kutyáját.
Kétmillió lejes, vissza nem térítendő európai uniós támogatásból szerelik fel a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház mikrobiológiai laboratóriumát. A finanszírozási szerződést szerdán írták alá Bukarestben.
Az elmúlt évek sikereire alapozva ismét elindítják Csíkszeredában a környezetszépítő mozgalmat, melynek célja – többek között – kulturált, vonzó lakókörnyezet kialakítása – olvasható Bors Béla alpolgármester bejegyzésében.
„Reméljük, jó évet fogunk magunk mögött hagyni 2025-ben” – fogalmazott Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a város idei, 438 millió lejes költségvetésével kapcsolatban, amelyet szerdai ülésén fogadott el az önkormányzati képviselő-testület.
Bár a csíkszeredai városvezetés szerint egyre kevesebb a visszaváltható palack, a „kincs” a szeméttárolókban, még mindig naponta látni guberálókat a város különböző pontjain. A legtöbb panasz a szétszórt szemét miatt fogalmazódik meg a lakókban.