Hirdetés
Hirdetés

Felélesztik a majdnem elfeledett karácsonyi hagyományt

A fiatal gyimesfelsőloki maszkurások egy része. Szerda esti próbájukra már elkészült pár maszk •  Fotó: Farkas Tibor

A fiatal gyimesfelsőloki maszkurások egy része. Szerda esti próbájukra már elkészült pár maszk

Fotó: Farkas Tibor

Régi hagyományt elevenít fel, illetve honosít vissza Gyimes-völgyében a gyimesfelsőloki hagyományőrzők egy része: nyolc ugrapataki fiatal megéneklés helyett idén maszkurázni megy karácsony estéjén.

Szabó Kamilla-Mária

2017. december 24., 22:092017. december 24., 22:09

A gyimesiek egy része – habár évről-évre egyre kevesebben – még jár karácsony estéjén megénekelni a rokonokat, ismerősöket, komákat. Ennek a hagyománynak viszont egy összetettebb előzménye a maszkurázás, amelyre még gyermekkorából emlékszik Farkas Tibor, most pedig szeretné, ha újra elterjedne a gyimesi patakvölgyekben. Ennek érdekében az ötletgazda először felkereste a helyi időseket, akik még jártak maszkurázni, s arra kérte őket, hogy elevenítsék fel, hogyan is zajlott valamikor ez a szokás. Mellettük a gyimesközéploki Tankó Gyula néprajzkutató segítségét is kikérte, hogy minél hitelesebben körvonalazhassa a valamikori szokást.

A megkérdezettek nemcsak az énekeket és verseket idézték fel számára, hanem a maszkokról, táncról és betartandó „illemszabályokról” is beszámoltak

Hirdetés

a fiatal ugrapataki férfinak. Mint tőle megtudtuk, a mintegy harminc éve abbamaradt hagyományra az adventi időszakban készültek fel az elsősorban fiatal férfiak alkotta, 5-10 tagú csapatok: megtanulták a dalokat, verseket – alkalomadtán személyre szabottakat –, elkészítették a vászon maszkokat, a csengős botokat.

Karácsony estéjén indultak a patakvölgyek csapatai beöltözve maszkurázni, de csak olyan házba kopogtak be, ahol fényt láttak, s nem kérezkedtek be olyan családhoz sem, ahol nagyon kicsi gyermek volt, vagy haláleset történt. Azt is tudták, ki veszi jó, illetve rossz néven a csipkelődéseket is tartalmazó szokást, illetve ki annyira fösvény gazda, hogy nem szívesen fogadná őket.

•  Fotó: Farkas Tibor Galéria

Fotó: Farkas Tibor

Ezek alapján alakult ki, hogy kikhez is kopognak be. A kopogás után a résnyire megnyitott ajtón át kérdezték meg, hogy Szabad-e az Istent dicsérni? A válasz többnyire igen volt, így például Ugrapatakán elénekelhették a hagyományos Paradicsom kőkertjében kezdetű éneket, majd minden résztvevő elmondott egy-egy verset, amelyekben nem voltak ritkák a halandzsa szavak sem – azok értelmezése a hallgatóság fantáziájára volt bízva – ismertette a hagyományőrző.

A beszámolók szerint csak ezután léptek be a házakba, ahol eltáncolták a zsukát, amely az óramutató járásával ellentétes irányba történő csoszogás szerű tánclépések együttese. Utána

megviccelték a házigazdát, meghúzták a nagyapó bajszát, megdicsérték a háziasszonyt, s megszámolták a gyermekek pityókáit, azaz megkopogtatták lábujjaikat.

Ilyenkor az élcelődés, csipkelődés került előtérbe, de vigyáztak arra, hogy senki ne vegye sértésnek azt. Elhangzott többek között a kopaszodó férfira, hogy milyen szép dús göndör a haja, vigyázzon, hogy ne lógjon a szemébe, mert „megkancsúlhat”, továbbá az idős asszonyokat megszeretgették, s az udvarlóik felől érdeklődtek. Miután a köszöntés véget ért, a háziasszony megkínálta a vendégeket, majd a búcsúvers után továbbálltak a beöltözöttek.

•  Fotó: Farkas Tibor Galéria

Fotó: Farkas Tibor

A maszkurások vigyáztak arra, hogy ne lehessen felismerni őket, a maszkok mellett kesztyűt is húztak, és a poharazásnál is óvatosan ittak. A háziak pedig az együttlét alatt igyekeztek ráismerni, hogy kivel is van dolguk. A patakvölgyek maszkurás csoportjainak volt egy-egy vezetője is, aki a szervezést vállalta: az ő feladata a próbák rendszeresítése mellett az is volt, hogy a néha hajnalig is eltartó maszkurázások az eredeti célnak megfelelően történjenek, általa az Urat dicsérjék. Emiatt

Idézet
arra is volt példa, hogy a csapat vezetője egy-egy becsípett legényt hazaküldött, hogy ne hozzon szégyent rájuk

– avatott be a férfi.

A kutatómunka után Farkas Tibor fiatal helyieket is megkeresett, hogy vegyenek részt idén a maszkurázásban. A héten zajlott próbákon már körvonalazódtak a szerepek, elkészültek a maszkok, így december 25-én furulyaszó kíséretében nyolcan útra indulnak, hogy Ugrapatakán felélesszék a fent röviden bemutatott, majdnem elfeledett karácsonyi hagyományt. Kiemelte, amiatt szerették volna megjelentetni a kezdeményezésüket, hogy a helyiek kedvet kapjanak, nyitottak legyenek az említett szokás iránt. Sőt, azt sem bánnák, ha cikkünk hatására a Gyimesek több falurészén is alakulnának maszkurás csoportok a következő években, hogy újra élő hagyományként beszélhessenek erről a szokásról.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 14., csütörtök

Románia volt elnökének is megvan a javaslata a politikai válságból való kilábalásra

Traian Băsescu volt államfő szerint az egyetlen megoldás a jelenlegi politikai válságból való kilábalásra a korábbi kormánykoalíció működésének helyreállítása.

Románia volt elnökének is megvan a javaslata a politikai válságból való kilábalásra
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Húsz helyszínen szervezik meg a Tájházak hetét Hargita megyében

Ismét megszervezik a Tájházak hetét, amely során húsz helyszínen várják programokkal az érdeklődőket Hargita megyében.

Húsz helyszínen szervezik meg a Tájházak hetét Hargita megyében
2026. május 14., csütörtök

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt
2026. május 14., csütörtök

Körtánccal és osztálymúzeumokkal ünnepelt a gyergyószentmiklósi gimnázium

Ünneplőbe öltözött ismét a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium: a 21. Hagyományőrző Napon népdal szólt a folyosókon, múzeummá váltak a tantermek, az iskola előtt pedig több száz diák táncolt együtt tanáraival, népviseletben.

Körtánccal és osztálymúzeumokkal ünnepelt a gyergyószentmiklósi gimnázium
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

A mai nappal, négy év után megszűnik az háborús veszélyhelyzet – közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon-oldalán.

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet
2026. május 14., csütörtök

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Miután a Pro Animalia Alapítvány közel harminc év működés után beszüntette a tevékenységét, a csíktaplocai menhely védencei háromszéki civilszervezethez kerülnek. A kutyákat hamarosan átköltöztetik egy új helyre, ahol gondjukat fogják viselni.

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit
2026. május 14., csütörtök

A számottevő amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke Románia elnöke szerint

A „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke – jelentette ki a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón Nicușor Dan.

A számottevő amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke Románia elnöke szerint
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

NATO-főtitkár Bukarestben: erősebb Európára van szükségünk egy erősebb NATO-n belül

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete mindig is erős szövetség volt és az is marad, és szükségünk van egy erősebb Európára egy erősebb NATO-n belül - jelentette ki szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának végén.

NATO-főtitkár Bukarestben: erősebb Európára van szükségünk egy erősebb NATO-n belül
2026. május 13., szerda

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja
2026. május 13., szerda

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?

Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?
Hirdetés