
A fiatal gyimesfelsőloki maszkurások egy része. Szerda esti próbájukra már elkészült pár maszk
Fotó: Farkas Tibor
Régi hagyományt elevenít fel, illetve honosít vissza Gyimes-völgyében a gyimesfelsőloki hagyományőrzők egy része: nyolc ugrapataki fiatal megéneklés helyett idén maszkurázni megy karácsony estéjén.
2017. december 24., 22:092017. december 24., 22:09
A gyimesiek egy része – habár évről-évre egyre kevesebben – még jár karácsony estéjén megénekelni a rokonokat, ismerősöket, komákat. Ennek a hagyománynak viszont egy összetettebb előzménye a maszkurázás, amelyre még gyermekkorából emlékszik Farkas Tibor, most pedig szeretné, ha újra elterjedne a gyimesi patakvölgyekben. Ennek érdekében az ötletgazda először felkereste a helyi időseket, akik még jártak maszkurázni, s arra kérte őket, hogy elevenítsék fel, hogyan is zajlott valamikor ez a szokás. Mellettük a gyimesközéploki Tankó Gyula néprajzkutató segítségét is kikérte, hogy minél hitelesebben körvonalazhassa a valamikori szokást.
a fiatal ugrapataki férfinak. Mint tőle megtudtuk, a mintegy harminc éve abbamaradt hagyományra az adventi időszakban készültek fel az elsősorban fiatal férfiak alkotta, 5-10 tagú csapatok: megtanulták a dalokat, verseket – alkalomadtán személyre szabottakat –, elkészítették a vászon maszkokat, a csengős botokat.
Karácsony estéjén indultak a patakvölgyek csapatai beöltözve maszkurázni, de csak olyan házba kopogtak be, ahol fényt láttak, s nem kérezkedtek be olyan családhoz sem, ahol nagyon kicsi gyermek volt, vagy haláleset történt. Azt is tudták, ki veszi jó, illetve rossz néven a csipkelődéseket is tartalmazó szokást, illetve ki annyira fösvény gazda, hogy nem szívesen fogadná őket.
Fotó: Farkas Tibor
Ezek alapján alakult ki, hogy kikhez is kopognak be. A kopogás után a résnyire megnyitott ajtón át kérdezték meg, hogy Szabad-e az Istent dicsérni? A válasz többnyire igen volt, így például Ugrapatakán elénekelhették a hagyományos Paradicsom kőkertjében kezdetű éneket, majd minden résztvevő elmondott egy-egy verset, amelyekben nem voltak ritkák a halandzsa szavak sem – azok értelmezése a hallgatóság fantáziájára volt bízva – ismertette a hagyományőrző.
A beszámolók szerint csak ezután léptek be a házakba, ahol eltáncolták a zsukát, amely az óramutató járásával ellentétes irányba történő csoszogás szerű tánclépések együttese. Utána
Ilyenkor az élcelődés, csipkelődés került előtérbe, de vigyáztak arra, hogy senki ne vegye sértésnek azt. Elhangzott többek között a kopaszodó férfira, hogy milyen szép dús göndör a haja, vigyázzon, hogy ne lógjon a szemébe, mert „megkancsúlhat”, továbbá az idős asszonyokat megszeretgették, s az udvarlóik felől érdeklődtek. Miután a köszöntés véget ért, a háziasszony megkínálta a vendégeket, majd a búcsúvers után továbbálltak a beöltözöttek.
Fotó: Farkas Tibor
A maszkurások vigyáztak arra, hogy ne lehessen felismerni őket, a maszkok mellett kesztyűt is húztak, és a poharazásnál is óvatosan ittak. A háziak pedig az együttlét alatt igyekeztek ráismerni, hogy kivel is van dolguk. A patakvölgyek maszkurás csoportjainak volt egy-egy vezetője is, aki a szervezést vállalta: az ő feladata a próbák rendszeresítése mellett az is volt, hogy a néha hajnalig is eltartó maszkurázások az eredeti célnak megfelelően történjenek, általa az Urat dicsérjék. Emiatt
– avatott be a férfi.
A kutatómunka után Farkas Tibor fiatal helyieket is megkeresett, hogy vegyenek részt idén a maszkurázásban. A héten zajlott próbákon már körvonalazódtak a szerepek, elkészültek a maszkok, így december 25-én furulyaszó kíséretében nyolcan útra indulnak, hogy Ugrapatakán felélesszék a fent röviden bemutatott, majdnem elfeledett karácsonyi hagyományt. Kiemelte, amiatt szerették volna megjelentetni a kezdeményezésüket, hogy a helyiek kedvet kapjanak, nyitottak legyenek az említett szokás iránt. Sőt, azt sem bánnák, ha cikkünk hatására a Gyimesek több falurészén is alakulnának maszkurás csoportok a következő években, hogy újra élő hagyományként beszélhessenek erről a szokásról.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!