
A fiatal gyimesfelsőloki maszkurások egy része. Szerda esti próbájukra már elkészült pár maszk
Fotó: Farkas Tibor
Régi hagyományt elevenít fel, illetve honosít vissza Gyimes-völgyében a gyimesfelsőloki hagyományőrzők egy része: nyolc ugrapataki fiatal megéneklés helyett idén maszkurázni megy karácsony estéjén.
2017. december 24., 22:092017. december 24., 22:09
A gyimesiek egy része – habár évről-évre egyre kevesebben – még jár karácsony estéjén megénekelni a rokonokat, ismerősöket, komákat. Ennek a hagyománynak viszont egy összetettebb előzménye a maszkurázás, amelyre még gyermekkorából emlékszik Farkas Tibor, most pedig szeretné, ha újra elterjedne a gyimesi patakvölgyekben. Ennek érdekében az ötletgazda először felkereste a helyi időseket, akik még jártak maszkurázni, s arra kérte őket, hogy elevenítsék fel, hogyan is zajlott valamikor ez a szokás. Mellettük a gyimesközéploki Tankó Gyula néprajzkutató segítségét is kikérte, hogy minél hitelesebben körvonalazhassa a valamikori szokást.
a fiatal ugrapataki férfinak. Mint tőle megtudtuk, a mintegy harminc éve abbamaradt hagyományra az adventi időszakban készültek fel az elsősorban fiatal férfiak alkotta, 5-10 tagú csapatok: megtanulták a dalokat, verseket – alkalomadtán személyre szabottakat –, elkészítették a vászon maszkokat, a csengős botokat.
Karácsony estéjén indultak a patakvölgyek csapatai beöltözve maszkurázni, de csak olyan házba kopogtak be, ahol fényt láttak, s nem kérezkedtek be olyan családhoz sem, ahol nagyon kicsi gyermek volt, vagy haláleset történt. Azt is tudták, ki veszi jó, illetve rossz néven a csipkelődéseket is tartalmazó szokást, illetve ki annyira fösvény gazda, hogy nem szívesen fogadná őket.
Fotó: Farkas Tibor
Ezek alapján alakult ki, hogy kikhez is kopognak be. A kopogás után a résnyire megnyitott ajtón át kérdezték meg, hogy Szabad-e az Istent dicsérni? A válasz többnyire igen volt, így például Ugrapatakán elénekelhették a hagyományos Paradicsom kőkertjében kezdetű éneket, majd minden résztvevő elmondott egy-egy verset, amelyekben nem voltak ritkák a halandzsa szavak sem – azok értelmezése a hallgatóság fantáziájára volt bízva – ismertette a hagyományőrző.
A beszámolók szerint csak ezután léptek be a házakba, ahol eltáncolták a zsukát, amely az óramutató járásával ellentétes irányba történő csoszogás szerű tánclépések együttese. Utána
Ilyenkor az élcelődés, csipkelődés került előtérbe, de vigyáztak arra, hogy senki ne vegye sértésnek azt. Elhangzott többek között a kopaszodó férfira, hogy milyen szép dús göndör a haja, vigyázzon, hogy ne lógjon a szemébe, mert „megkancsúlhat”, továbbá az idős asszonyokat megszeretgették, s az udvarlóik felől érdeklődtek. Miután a köszöntés véget ért, a háziasszony megkínálta a vendégeket, majd a búcsúvers után továbbálltak a beöltözöttek.
Fotó: Farkas Tibor
A maszkurások vigyáztak arra, hogy ne lehessen felismerni őket, a maszkok mellett kesztyűt is húztak, és a poharazásnál is óvatosan ittak. A háziak pedig az együttlét alatt igyekeztek ráismerni, hogy kivel is van dolguk. A patakvölgyek maszkurás csoportjainak volt egy-egy vezetője is, aki a szervezést vállalta: az ő feladata a próbák rendszeresítése mellett az is volt, hogy a néha hajnalig is eltartó maszkurázások az eredeti célnak megfelelően történjenek, általa az Urat dicsérjék. Emiatt
– avatott be a férfi.
A kutatómunka után Farkas Tibor fiatal helyieket is megkeresett, hogy vegyenek részt idén a maszkurázásban. A héten zajlott próbákon már körvonalazódtak a szerepek, elkészültek a maszkok, így december 25-én furulyaszó kíséretében nyolcan útra indulnak, hogy Ugrapatakán felélesszék a fent röviden bemutatott, majdnem elfeledett karácsonyi hagyományt. Kiemelte, amiatt szerették volna megjelentetni a kezdeményezésüket, hogy a helyiek kedvet kapjanak, nyitottak legyenek az említett szokás iránt. Sőt, azt sem bánnák, ha cikkünk hatására a Gyimesek több falurészén is alakulnának maszkurás csoportok a következő években, hogy újra élő hagyományként beszélhessenek erről a szokásról.
Csütörtökön 12 óra 30 perckor megnyitják a közúti forgalom előtt a Máramarossziget közelében épült, Romániát Ukrajnával összekötő új Tisza-hidat és határátkelőt.
A Călin Georgescu előzetes letartóztatását elrendelő bírák szerint a volt elnökjelölt arra készült, hogy elhagyja Romániát és kivonja magát a büntetőeljárás alól.
Befogadhatatlanként elhárította a román alkotmánybíróság szerdán azt az alkotmányossági óvást, amelyet a bírák és ügyészek felhalmozott bérhátralékainak kifizetése ügyében terjesztett be az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök vezette kormány.
Kilenc sürgősségi esetnél kellett beavatkozniuk kedden a Hargita megyei katasztrófavédelem egységeinek: a SMURD mentőegységei nyolc, különböző kritikus helyzetben lévő személynek nyújtottak orvosi segítséget, és egy tűzeset is történt.
A kilométerarányos útdíjrendszer (TollRo) bevezetése az előzetes számítások szerint mintegy 10-25 százalékkal emelheti a belföldi fuvarozás díját.
A képviselőházban szerdán döntő házként elfogadott törvényjavaslat szerint a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok (robogók) a tömegközlekedésnek fenntartott forgalmi sávokon is közlekedhetnek.
A képviselőház szerdán döntő házként elfogadta azt a törvényt, amely háztartásonként évi 50 literről 200 literre emeli a saját fogyasztásra készített hagyományos alkoholos italok jövedékiadó-mentes mennyiségét.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészei zár alá helyezték Călin Georgescu bankszámláit az 1,1 millió eurós csalással kapcsolatos ügyben.
Egy csíkszeredai ügyvéd kifogásai nyomán az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a vitatott törvénycikket, amelynek alapján a medvetámadások sérültjeinek megítélhető kártérítést drasztikusan csökkentették a bíróságok.
Több mint egy kilogramm aranyékszert találtak egy Törökországból érkező, Moldovai Köztársaságból származó nő által vezetett személygépkocsiban a giurgiui határőrök.
szóljon hozzá!