Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:06

Szerbia megállította a román csapatot, a magyarok elődöntősök a minifutball Európa-bajnokságon

22:47

Sikaszó, Ivómezeje, Maroshévíz – a közös bennük, hogy mindhárom településen medvét láttak

22:32

Döntetlennel tért vissza Románia kispadjára Gheorghe Hagi

21:51

Újra behívót kapott a női korosztályos válogatottba az FK Csíkszereda középpályása

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

Felélesztik a majdnem elfeledett karácsonyi hagyományt

A fiatal gyimesfelsőloki maszkurások egy része. Szerda esti próbájukra már elkészült pár maszk

Fotó: Farkas Tibor

Régi hagyományt elevenít fel, illetve honosít vissza Gyimes-völgyében a gyimesfelsőloki hagyományőrzők egy része: nyolc ugrapataki fiatal megéneklés helyett idén maszkurázni megy karácsony estéjén.

Szabó Kamilla-Mária

2017. december 24., 22:092017. december 24., 22:09

A gyimesiek egy része – habár évről-évre egyre kevesebben – még jár karácsony estéjén megénekelni a rokonokat, ismerősöket, komákat. Ennek a hagyománynak viszont egy összetettebb előzménye a maszkurázás, amelyre még gyermekkorából emlékszik Farkas Tibor, most pedig szeretné, ha újra elterjedne a gyimesi patakvölgyekben. Ennek érdekében az ötletgazda először felkereste a helyi időseket, akik még jártak maszkurázni, s arra kérte őket, hogy elevenítsék fel, hogyan is zajlott valamikor ez a szokás. Mellettük a gyimesközéploki Tankó Gyula néprajzkutató segítségét is kikérte, hogy minél hitelesebben körvonalazhassa a valamikori szokást.

A megkérdezettek nemcsak az énekeket és verseket idézték fel számára, hanem a maszkokról, táncról és betartandó „illemszabályokról” is beszámoltak

a fiatal ugrapataki férfinak. Mint tőle megtudtuk, a mintegy harminc éve abbamaradt hagyományra az adventi időszakban készültek fel az elsősorban fiatal férfiak alkotta, 5-10 tagú csapatok: megtanulták a dalokat, verseket – alkalomadtán személyre szabottakat –, elkészítették a vászon maszkokat, a csengős botokat.

Karácsony estéjén indultak a patakvölgyek csapatai beöltözve maszkurázni, de csak olyan házba kopogtak be, ahol fényt láttak, s nem kérezkedtek be olyan családhoz sem, ahol nagyon kicsi gyermek volt, vagy haláleset történt. Azt is tudták, ki veszi jó, illetve rossz néven a csipkelődéseket is tartalmazó szokást, illetve ki annyira fösvény gazda, hogy nem szívesen fogadná őket.

Fotó: Farkas Tibor

Ezek alapján alakult ki, hogy kikhez is kopognak be. A kopogás után a résnyire megnyitott ajtón át kérdezték meg, hogy Szabad-e az Istent dicsérni? A válasz többnyire igen volt, így például Ugrapatakán elénekelhették a hagyományos Paradicsom kőkertjében kezdetű éneket, majd minden résztvevő elmondott egy-egy verset, amelyekben nem voltak ritkák a halandzsa szavak sem – azok értelmezése a hallgatóság fantáziájára volt bízva – ismertette a hagyományőrző.

A beszámolók szerint csak ezután léptek be a házakba, ahol eltáncolták a zsukát, amely az óramutató járásával ellentétes irányba történő csoszogás szerű tánclépések együttese. Utána

megviccelték a házigazdát, meghúzták a nagyapó bajszát, megdicsérték a háziasszonyt, s megszámolták a gyermekek pityókáit, azaz megkopogtatták lábujjaikat.

Ilyenkor az élcelődés, csipkelődés került előtérbe, de vigyáztak arra, hogy senki ne vegye sértésnek azt. Elhangzott többek között a kopaszodó férfira, hogy milyen szép dús göndör a haja, vigyázzon, hogy ne lógjon a szemébe, mert „megkancsúlhat”, továbbá az idős asszonyokat megszeretgették, s az udvarlóik felől érdeklődtek. Miután a köszöntés véget ért, a háziasszony megkínálta a vendégeket, majd a búcsúvers után továbbálltak a beöltözöttek.

Fotó: Farkas Tibor

A maszkurások vigyáztak arra, hogy ne lehessen felismerni őket, a maszkok mellett kesztyűt is húztak, és a poharazásnál is óvatosan ittak. A háziak pedig az együttlét alatt igyekeztek ráismerni, hogy kivel is van dolguk. A patakvölgyek maszkurás csoportjainak volt egy-egy vezetője is, aki a szervezést vállalta: az ő feladata a próbák rendszeresítése mellett az is volt, hogy a néha hajnalig is eltartó maszkurázások az eredeti célnak megfelelően történjenek, általa az Urat dicsérjék. Emiatt

arra is volt példa, hogy a csapat vezetője egy-egy becsípett legényt hazaküldött, hogy ne hozzon szégyent rájuk

– avatott be a férfi.

A kutatómunka után Farkas Tibor fiatal helyieket is megkeresett, hogy vegyenek részt idén a maszkurázásban. A héten zajlott próbákon már körvonalazódtak a szerepek, elkészültek a maszkok, így december 25-én furulyaszó kíséretében nyolcan útra indulnak, hogy Ugrapatakán felélesszék a fent röviden bemutatott, majdnem elfeledett karácsonyi hagyományt. Kiemelte, amiatt szerették volna megjelentetni a kezdeményezésüket, hogy a helyiek kedvet kapjanak, nyitottak legyenek az említett szokás iránt. Sőt, azt sem bánnák, ha cikkünk hatására a Gyimesek több falurészén is alakulnának maszkurás csoportok a következő években, hogy újra élő hagyományként beszélhessenek erről a szokásról.