
A múltat behozni a mába. Sok célra hasznosítható lehet egy régi csűr
Fotó: Gegő Imre
Albert Kati és Szabó Zsolt koncertjére, valamint Dobolyi Tamás kiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket péntek este 7 órától a csíkdelnei Csűr vendégházba. A név nem véletlen, tulajdonosa ugyanis egy, gazdálkodásra már nem használt csűr egyik felében közösségi teret, másik felében vendégházat alakított ki.
2017. június 20., 11:142017. június 20., 11:14
Rodics Gergely, a Pogány-havas kistérség elnöke 2009-ben vásárolt meg egy telket Csíkdelnén, rajta házzal és csűrrel. A csűrbe egy tejfeldolgozót szerettek volna berendezni, de az különböző okok miatt nem valósult meg. „A ház a hatvanas évek végére készült el, mi 2010-ben egy terasszal kiegészítettük, ami kicsit átalakította az arculatát. A csűr a negyvenes években készült, a fa része teljesen megmaradt, nem is nagyon nyúltunk hozzá, a téglákat raktuk újba. Úgy alakítottuk ki, hogy tulajdonképpen egy ház a házban szerkezet van most, mindkettőnek van alapja, és egymáshoz képest a két épület mozogni tud, ezért a szigetelése is nagyon jó” – magyarázta, amikor körbekalauzolt a csűrben.
Rodics Gergely reméli, mások is kedvet kapnak a csűrök átalakítására
Fotó: Gegő Imre
Az egyik részében vendégház található nyolc fekvőhellyel és két fürdőszobával, konyhával, a másik része pedig közösségi térként funkcionál, koncerteket, kiállításokat, bor- és sörkóstolókat, konferenciákat és előadásokat szerveznek itt. A májustól szeptemberig tartó időszakban szoktak a nagyközönségnek is rendezvényeket tartani. Igaz, hogy még csak két idényen vannak túl, de van egy olyan kör, akik visszajárnak és hívják a barátaikat,
Fotó: Gegő Imre
Mivel a csűr a kertre nyílik, kint is vannak padok, asztalok, a teraszt ilyenkor a gyerekeknek alakítják ki, nemrégiben egy homokozót is készítettek számukra. „Kifejezetten szeretnénk gyerekbarátok lenni és a fiatal családosoknak lehetőséget kínálni. Úgy látom, hogy van is rá igény. Nem nagyon hangoskodunk, a koncertjeinken is inkább finomabb dzsessz szól, és a fiatal családosok azok, akik az ilyen zene iránt érdeklődnek. A városiaknak a helyszín is különleges lehet, jó kijönni a városból, nagyon jó hangulatú beszélgetések szoktak lenni. Kérünk belépőt is, de ez csak éppen kihozza a zenészek gázsiját, mi ezen nem keresünk, de nagyon szívesen adjuk a helyszínt és élvezzük a társaságot” – magyarázta a tulajdonos.
Fotó: Gegő Imre
A Magyarországról ideköltözött Rodics Gergely elmondta, azért is szervezik az olyan eseményeket, mint amilyen a pénteki koncert is lesz, hogy hátha mások is kedvet kapnak a csűrök átalakítására, ötleteket merítenek, hogy miként is lehetne használni, ha már nem gazdálkodnak. Úgy látja, hogy
és az identitásának egy nagyon fontos kifejeződése volt. „Egy messziről jött embernek ez valószínű szembetűnőbb, ha valaki nem itt nőtt fel, akkor jobban rálát, hogy mi a sajátos és a más itt Székelyföldön. Ami a lakóházakat illeti, már csak nyomokban van meg, viszont csűrökből még mindig sok van. És ezeket még mindig használják gazdálkodásra, de sokat le is bontanak. Pedig a csűr a székely identitásnak egy fontos kifejezése, a székely életformának a leképeződése és megjelenési formája. Egy hatalmas, igényesen megépített, rusztikus, szép, jól kitalált épület, ami funkcionális.
Fotó: Gegő Imre
Ez egy huszonegyedik századi városi ember számára fontos üzenet: nem kell nagyon cifrázni a dolgokat, hanem a kevésből szerényen, praktikusan élni. És egy olyan hangulatot közvetítenek, ami eltűnőben van és amiért nagyon kár lenne. Ezen az udvaron is egy kicsit ezt próbálom visszahozni. Nem olyan, mint egy parasztudvar, hanem úgy próbálom a huszonegyedik századi világgal az egészet harmóniába hozni, hogy azért a karakterét, a csűrt, a házat megtartsam. Én nem gazdálkodok már, de megbecsülöm azt az építészeti értéket és tudást, ami ebben az épületben benne van, és amit kár lenne kidobni.”
Fotó: Gegő Imre
Úgy véli, most éppen az a folyamat megy végbe, hogy a hagyományos székely ház után a csűrt is „kidobjuk”, pedig nagyon sok célra hasznosítható lehet. Például ki lehet alakítani benne egy hatalmas, tág lakást, műhelyt, sporttermet, vendéglőt, műtermet, táncházat és különböző foglalkozásokat lehet tartani benne.
„Ez tulajdonképpen egy épülethéj, ami belül végtelen lehetőséget rejt, mert nincsenek közfalai, vagy ha vannak, kiszedhetők és áthelyezhetők, mert az épülethéj önmagában megáll. Innen kezdve lehet játszani vele, hogy ki hogyan használja és mire használja. A csűr egy nagyon tágas tér, kívül kifejezi azt, hogy itt kik éltek és kik élnek, belülről pedig ugyanolyan modernül lehet használni, mint bármi más épületet. Egy mai székely ember, székely értelmiségi, ha pénzt és energiát szán arra, hogy lakást készítsen magának, azt a legjobban úgy teszi, ha azt egy régi épületben próbálja megtenni. Mert ezzel a saját történelmét és élő történetiségét megőrzi és folytatja” – hangsúlyozta.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!