
A múltat behozni a mába. Sok célra hasznosítható lehet egy régi csűr
Fotó: Gegő Imre
Albert Kati és Szabó Zsolt koncertjére, valamint Dobolyi Tamás kiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket péntek este 7 órától a csíkdelnei Csűr vendégházba. A név nem véletlen, tulajdonosa ugyanis egy, gazdálkodásra már nem használt csűr egyik felében közösségi teret, másik felében vendégházat alakított ki.
2017. június 20., 11:142017. június 20., 11:14
Rodics Gergely, a Pogány-havas kistérség elnöke 2009-ben vásárolt meg egy telket Csíkdelnén, rajta házzal és csűrrel. A csűrbe egy tejfeldolgozót szerettek volna berendezni, de az különböző okok miatt nem valósult meg. „A ház a hatvanas évek végére készült el, mi 2010-ben egy terasszal kiegészítettük, ami kicsit átalakította az arculatát. A csűr a negyvenes években készült, a fa része teljesen megmaradt, nem is nagyon nyúltunk hozzá, a téglákat raktuk újba. Úgy alakítottuk ki, hogy tulajdonképpen egy ház a házban szerkezet van most, mindkettőnek van alapja, és egymáshoz képest a két épület mozogni tud, ezért a szigetelése is nagyon jó” – magyarázta, amikor körbekalauzolt a csűrben.
Rodics Gergely reméli, mások is kedvet kapnak a csűrök átalakítására
Fotó: Gegő Imre
Az egyik részében vendégház található nyolc fekvőhellyel és két fürdőszobával, konyhával, a másik része pedig közösségi térként funkcionál, koncerteket, kiállításokat, bor- és sörkóstolókat, konferenciákat és előadásokat szerveznek itt. A májustól szeptemberig tartó időszakban szoktak a nagyközönségnek is rendezvényeket tartani. Igaz, hogy még csak két idényen vannak túl, de van egy olyan kör, akik visszajárnak és hívják a barátaikat,
Fotó: Gegő Imre
Mivel a csűr a kertre nyílik, kint is vannak padok, asztalok, a teraszt ilyenkor a gyerekeknek alakítják ki, nemrégiben egy homokozót is készítettek számukra. „Kifejezetten szeretnénk gyerekbarátok lenni és a fiatal családosoknak lehetőséget kínálni. Úgy látom, hogy van is rá igény. Nem nagyon hangoskodunk, a koncertjeinken is inkább finomabb dzsessz szól, és a fiatal családosok azok, akik az ilyen zene iránt érdeklődnek. A városiaknak a helyszín is különleges lehet, jó kijönni a városból, nagyon jó hangulatú beszélgetések szoktak lenni. Kérünk belépőt is, de ez csak éppen kihozza a zenészek gázsiját, mi ezen nem keresünk, de nagyon szívesen adjuk a helyszínt és élvezzük a társaságot” – magyarázta a tulajdonos.
Fotó: Gegő Imre
A Magyarországról ideköltözött Rodics Gergely elmondta, azért is szervezik az olyan eseményeket, mint amilyen a pénteki koncert is lesz, hogy hátha mások is kedvet kapnak a csűrök átalakítására, ötleteket merítenek, hogy miként is lehetne használni, ha már nem gazdálkodnak. Úgy látja, hogy
és az identitásának egy nagyon fontos kifejeződése volt. „Egy messziről jött embernek ez valószínű szembetűnőbb, ha valaki nem itt nőtt fel, akkor jobban rálát, hogy mi a sajátos és a más itt Székelyföldön. Ami a lakóházakat illeti, már csak nyomokban van meg, viszont csűrökből még mindig sok van. És ezeket még mindig használják gazdálkodásra, de sokat le is bontanak. Pedig a csűr a székely identitásnak egy fontos kifejezése, a székely életformának a leképeződése és megjelenési formája. Egy hatalmas, igényesen megépített, rusztikus, szép, jól kitalált épület, ami funkcionális.
Fotó: Gegő Imre
Ez egy huszonegyedik századi városi ember számára fontos üzenet: nem kell nagyon cifrázni a dolgokat, hanem a kevésből szerényen, praktikusan élni. És egy olyan hangulatot közvetítenek, ami eltűnőben van és amiért nagyon kár lenne. Ezen az udvaron is egy kicsit ezt próbálom visszahozni. Nem olyan, mint egy parasztudvar, hanem úgy próbálom a huszonegyedik századi világgal az egészet harmóniába hozni, hogy azért a karakterét, a csűrt, a házat megtartsam. Én nem gazdálkodok már, de megbecsülöm azt az építészeti értéket és tudást, ami ebben az épületben benne van, és amit kár lenne kidobni.”
Fotó: Gegő Imre
Úgy véli, most éppen az a folyamat megy végbe, hogy a hagyományos székely ház után a csűrt is „kidobjuk”, pedig nagyon sok célra hasznosítható lehet. Például ki lehet alakítani benne egy hatalmas, tág lakást, műhelyt, sporttermet, vendéglőt, műtermet, táncházat és különböző foglalkozásokat lehet tartani benne.
„Ez tulajdonképpen egy épülethéj, ami belül végtelen lehetőséget rejt, mert nincsenek közfalai, vagy ha vannak, kiszedhetők és áthelyezhetők, mert az épülethéj önmagában megáll. Innen kezdve lehet játszani vele, hogy ki hogyan használja és mire használja. A csűr egy nagyon tágas tér, kívül kifejezi azt, hogy itt kik éltek és kik élnek, belülről pedig ugyanolyan modernül lehet használni, mint bármi más épületet. Egy mai székely ember, székely értelmiségi, ha pénzt és energiát szán arra, hogy lakást készítsen magának, azt a legjobban úgy teszi, ha azt egy régi épületben próbálja megtenni. Mert ezzel a saját történelmét és élő történetiségét megőrzi és folytatja” – hangsúlyozta.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
szóljon hozzá!