Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:31

Több ezren vettek részt az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen Nagyváradon

20:17

Felavatták a korábban heves vitát kiváltó Petőfi szobrot Sepsiszentgyörgyön

19:41

Az éllovas legyőzésével feljutott az élvonalba a Marosvásárhelyi VSK kézilabdacsapata

18:31

Kultúrotthonba költöznek a gyerekek az óvoda felújítása idején

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Tragédia Erdőszentgyörgynél: hosszú perceken át küzdöttek a motoros életéért, de nem sikerült megmenteni

„Nincs visszaút” – jövő héten megbukik a kormány Kelemen Hunor szerint

Lángok csaptak fel egy taplocai épületnél

Kockakővel rakják ki az utat a brit uralkodó kedvenc székelyföldi falujában

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

251 aláírással benyújtották a bizalmatlansági indítványt a Bolojan-kormány ellen

Figyelem, Csíkszereda: drónról is fogják nézni, mi épült a telken

Általános sztrájkra készülnek a pedagógusok

Készülnek az Olt-híd építésére, de ez a pénztől is függ

Évente egy palack olcsó bor ára a többnyelvűségre

Fotó: Bíró Blanka

Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).

Bíró Blanka

2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02

2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11

A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak

az európai érdekképviselet és a regionális jó gyakorlatok, önkormányzati jó példák témakörben értekeztek.

Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:

nem mondhatunk le anyanyelvünkről a kommunikáció kedvéért.

Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.

Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.

Évente egy EU-s állampolgárra leosztva ez 2,55 eurót jelent, ami annyi mint egy palack olcsó bor, vagy egy kapucsínó

– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.

A leggazdagabb európai országokban, Svájcban négy hivatalos nyelv van, Luxemburgban három.

Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.

Fotó: Bíró Blanka

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.

Külföldön nehéz megértetni a romániai kettős mércét, hiszen ott azt látják, hogy Romániában német nemzetiségű az államelnök, a román politikum pedig folyamatosan azt hangoztatja, hogy példaértékűen megoldották a kisebbség helyzetét

– mondta el Grüman Róbert.