
Fotó: Bíró Blanka
Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).
2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02
2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11
A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak
Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:
Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.
Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.
– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.
Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.
Fotó: Bíró Blanka
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.
– mondta el Grüman Róbert.
Nem tartotta be a marosvásárhelyi városvezetés a törvényes előírásokat, amikor a szemétgondok megoldására hívta össze a városi tanácsot, így az akkor elfogadott határozatot nem lehet alkalmazni. Marosvásárhelye közben egyre szemetesebb.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy első lehetőségként politikai kormány megalakítására gondolt, de egyik párt sem állt elő egy egyértelmű többséggel, és Eugen Tomac a „legjobb” opció jelenleg, tekintve, hogy politikusként képes tárgyalni.
A Romgaz vállalat egyik vezetéke meghibásodott, melynek következtében a szondákból származó folyadék bekerült a Nádas-patak vizébe – jelentette be közösségi oldalán Varga Adorján balavásári polgármester.
A Maros megyei törvényszék pénteken elrendelte Cristian Pomohaci 30 napos előzetes letartóztatását nagy kockázatú kábítószerrel való kereskedelem gyanúja miatt. A népdalénekes előzetes letartóztatását az elmúlt 24 órán belül másodszor rendelték el.
Azonosították és harminc napra őrizetbe vették azt a gyanúsítottat, aki május végén egy sepsiszentgyörgyi lakásból ellopott 2200 lejt. Az ajtón ment be a lakásba, ez alatt pedig a tulajdonosok is otthon voltak.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett Ilie Bolojan ügyvivő kormányfővel – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek politikai források.
Az ország területének jelentős részére – Hargita, Kovászna és Maros megyére is – érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
A fővárosban és tizenegy másik településen okozott károkat a rossz idő csütörtökön – közölte csütörtök este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Ilie Bolojan szerint az új közalkalmazotti bértörvényről az elmúlt években folytatott kommunikáció olyan elvárásokat generált, amelyeknek a jelenlegi költségvetési megkötések mellett nem lehet eleget tenni, innen ered az emberek elégedetlensége.
szóljon hozzá!