
Fotó: Bíró Blanka
Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).
2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02
2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11
A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak
Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:
Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.
Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.
– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.
Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.
Fotó: Bíró Blanka
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.
– mondta el Grüman Róbert.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!