
Fotó: Bíró Blanka
Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).
2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02
2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11
A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak
Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:
Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.
Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.
– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.
Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.
Fotó: Bíró Blanka
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.
– mondta el Grüman Róbert.
Több mint 15,5 millió ügyfél váltott szolgáltatót Romániában a telefonszáma megtartásával a számhordozás 2008. októberi bevezetése óta – közölte az Országos Hírközlési Hatóság (ANCOM).
Luca Niculescu miniszterelnök szerdán három fő feladatot jelölt meg az uniós források területén.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint Călin Georgescu átvizsgáltatta mogoșoaiai villáját, hogy kiderítse, helyeztek-e el az otthonában lehallgatókészülékeket vagy rejtett kamerákat a nyomozók.
Luca Niculescu miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy az oktatásért felelős miniszterekkel közösen mielőbb elkészítik az iskolai erőszak elleni intézkedések intézmény- és tárcaközi cselekvési tervét.
Szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus vezeti az Arad megyei prefektúrát, miután Mihai Pașca nemzeti liberális párti prefektus benyújtotta lemondását és szabadságra ment.
Október 1-je és 20-a között 22-szer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország nagy részére.
Megszüntették a gyalogátkelőhelyet a Mihai Viteazul és a Trébely utca kereszteződésében. Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala elővigyázatosságra és a szabályos átkelők használatára intő tájékoztatást adott ki.
Az ügyészség őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem vesz részt politikai háttéralkukban, és kizárólag az alkotmány és a törvények keretei között végzi tevékenységét – közölte kedden az intézmény.
szóljon hozzá!