Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:53

Veszélyben lehet az állami erdővagyon? A CSAT-hoz fordultak a Romsilva átszervezése miatt

11:31

Felhőszakadások és viharos széllökések várhatók országszerte

11:22

Hazai győzelmekkel kezdte a felkészülési mérkőzések sorát a Marosvásárhelyi VSK

10:38

Százezer lejre bírságolták a szállodát, ahol több tucat vendég lett rosszul

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Kényszerleszállás Budapesten: késik a Marosvásárhelyre várt repülőgép

Autó és motorkerékpár ütközött Csíkszereda zsögödi kijáratánál, a motorost kórházba szállították – videóval

Már az autók sincsenek biztonságban: lökhárítót tépett le egy medve a Transzfogarason – videóval

Tetemes bírságot kapott egy rendezvényszervező Gyimesközéplokon

Mostantól körforgalomként használandó Csíkszereda egyik legforgalmasabb útkereszteződése

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Bíróságra vitte a nyelvhasználati vitát a Székely Figyelő Alapítvány – reagált a marosvásárhelyi reptér igazgatója

Az anyagi kárt továbbra is köteles felhajtani a megyei tanács Borbolyéktól

Évente egy palack olcsó bor ára a többnyelvűségre

Fotó: Bíró Blanka

Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).

Bíró Blanka

2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02

2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak

az európai érdekképviselet és a regionális jó gyakorlatok, önkormányzati jó példák témakörben értekeztek.

Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:

nem mondhatunk le anyanyelvünkről a kommunikáció kedvéért.

Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.

{A}

Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.

Évente egy EU-s állampolgárra leosztva ez 2,55 eurót jelent, ami annyi mint egy palack olcsó bor, vagy egy kapucsínó

– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.

A leggazdagabb európai országokban, Svájcban négy hivatalos nyelv van, Luxemburgban három.

Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.

Fotó: Bíró Blanka

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.

Külföldön nehéz megértetni a romániai kettős mércét, hiszen ott azt látják, hogy Romániában német nemzetiségű az államelnök, a román politikum pedig folyamatosan azt hangoztatja, hogy példaértékűen megoldották a kisebbség helyzetét

– mondta el Grüman Róbert.