
Fotó: Bíró Blanka
Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).
2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02
2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11
A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak
Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:
Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.
Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.
– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.
Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.
Fotó: Bíró Blanka
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.
– mondta el Grüman Róbert.
Négy új veszettséggócot igazoltak a laborvizsgálatok csütörtökön, ezzel szinte negyvenre nőtt a veszettség szeptember végi megjelenése óta Hargita megyében jegyzett fertőzések száma. Elővigyázatosságból több embert is be kellett oltani.
Ellenőrzéseket indít az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) mintegy 25 állami és magán járóbeteg-szakrendelőben – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A romániaiak mindössze 36 százaléka tartja magát pénzügyileg függetlennek, és a pénzhez való viszonyukban a 30 éves kor jelenti a fordulópontot – derül ki a Reveal Marketing Research csütörtökön közzétett felméréséből.
Házkutatásokat tartottak Maros megyében egy 25 éves férfinél, akit lopással gyanúsítanak. Az általa eltulajdonított tárgyakat sikerült megtalálni és visszaszerezni.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Friedrich Merz német kancellárral Dublinban, az Európai Politikai Közösség (EPK) kilencedik csúcstalálkozójának keretében.
A közigazgatási átszervezésnek, amely a székelyföldi községek településszerkezetét megváltoztatná, van jobb alternatívája is: az együttműködés, a tudásmegosztás – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat – jelentette be csütörtökön Buzăuban Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Személyes interjún választják ki azokat, akik a marosvásárhelyi rendőrségen szeretnének önkénteskedni. A jelentkezőket november 16-tól várják.
Őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, aki arra buzdította Călin Georgescu támogatóit, hogy hatoljanak be a bukaresti fogdába, végezzenek az ott dolgozókkal, és helikopterrel szabadítsák ki a volt államfőjelöltet.
Féléves felkészülési időszakot vezetnének be az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszerben. Ebben az átmeneti időszakban egységes díjszabás lenne érvényben: vidéken személyenként havi 21 lej, városi környezetben pedig 26 lej.
szóljon hozzá!