
Fotó: Bíró Blanka
Az Európa-nap tiszteletére Új kihívások az európai többnyelvűség terén címmel nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna Megye Tanácsa közösen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodájával (HUNINEU – Brüsszel).
2019. május 09., 20:022019. május 09., 20:02
2019. május 09., 22:112019. május 09., 22:11
A konferencián magyarországi, finnországi, szlovéniai, szerbiai, horvátországi és hazai meghívottak
Vitaindítójában Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke rámutatott, két fontos kérdéskört kell megvizsgálni: egyrészt hogy milyen a többnyelvűség ma Európában, másrészt hogy milyen lehetőségek vannak a jogalkotásra. Hangsúlyozta, a gyakorlatiasság, a kommunikációs kényszer gyakran árt a kisebb nyelveknek, ám a nyelv az európai kulturális identitás alapja:
Rámutatott, a kisebbségi és nyelvi jogok kiterjesztésében ellenszélben dolgoznak, amikor általánosságokat fogalmaznak meg, a nemzetállamok egyetértenek, ám amikor konkrét követelésekkel rukkolnak elő „ős-konzervatívoknak” bélyegzik őket.
Johann Haggman, a FUEN finn tanácsadója előadásában rámutatott, gyakran hivatkoznak arra, hogy a többnyelvűség sokba kerül, holott az Európai Unió intézményei jelenleg 1,1 milliárd eurót költenek erre a célra – fordításokra, tolmácsra – ami az EU költségvetésének kevesebb mint egy százaléka.
– mondta a szakértő. Arra is kitért, hogy a soknyelvűségnek gazdasági hozzáadott értéke van, nem véletlen, hogy a többnyelvű országok, régiók gazdaságilag jobban teljesítenek.
Az üzleti életben nem elég az angol nyelv, hiszen vásárolni bármilyen nyelven lehet, de eladni a vevő anyanyelvén lehet a legjobban – szögezte le Haggman. Arra is kitért, hogy Romániában egyre többen tanulják a spanyol nyelvet, ám a magyar nyelv elsajátítása is fontos lehetne a románok számára, hiszen míg a romániai export 4,9 százaléka (3,9 milliárd euró) irányul Magyarországra, csak 3,1 százalék (2,5 milliárd) Spanyolországba.
Fotó: Bíró Blanka
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a konferencián rámutatott, a romániai magyar kisebbség a kultúráját, identitását, nyelvét akarja megőrizni, erre garanciákat akar.
– mondta el Grüman Róbert.
Öt Hargita megyei séf munkáját ismerte el szerdán Székelyudvarhelyen Hargita Megye Tanácsának turisztikai szervezete, a Visit Hargita a Gasztrorégió Hagyományos Gyümölcsészet és Gyógynövénykultúra ismeretterjesztő szakmai nap részeként.
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
A Clearservice idén két rangos díjat is hazahozott, amelyek egyedülálló módon ismerik el a vállalat elkötelezettségét a munkatársak támogatásáért.
Az alkotmánybíróság határozatához igazította szerdán a szenátus a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
Az áldozat egy társkereső platformon került kapcsolatba egy olyan ismeretlennel, aki nőnek adta ki magát, és idővel az ujja köré csavarta.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden este egy tízpontos politikai kiáltványt ismertetett, amelyben a pártnak a „nemzeti ellenzékiség” jegyében tervezett kormányellenes lépéseit vázolta fel.
Kékbe borult Románia hőtérképe szerdára virradóra is: Románia jelentős részén fagypont alatti hőmérséklet volt az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. Csíkszereda ezúttal is az elsők között áll a leghidegebb települések sorában.
Kihirdetése helyett megtámadta az államfő az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük.
A szokatlanul enyhe időjárás miatt Székelyföldön a téli síszezon idén két-három hetes csúszásban van a tavalyi évhez képest. A tartós fagyok hiánya miatt a hóágyúzás sem hatékony, ami komoly gazdasági kockázatot jelent a hegyvidéki turizmus egészére.
Nemsokára itt a karácsony – jelzi a főtéri díszes fenyő és az adventi koszorú, amelyen vasárnap meggyújtjuk az utolsó gyertyát. Sepsiszentgyörgyön az ünnepvárás része a regölés is, amelyet harminc éve elevenített fel a Guzsalyas Alapítvány.
szóljon hozzá!