
Készülődés az ünnepekre. Egy hazai háztartás bevételének 24 százalékát fordítja a karácsonyi vásárlásra
Fotó: Thomas Campean
A romániaiak mindig is élen jártak a karácsonyi költekezés terén, és ezt a szokást a koronavírus-világjárvány sem változtatta meg: egy friss felmérés szerint második helyen áll az ország az ünnepi bevásárlásra fordított összegek szempontjából, a saját bevételeikhez viszonyítva. Ennek oka azonban nem feltétlenül a hivalkodás, sokkal inkább az ünnep megélése a cél.
2020. december 08., 09:082020. december 08., 09:08
Tizenharmadik alkalommal állította össze Karácsonyi barométer elnevezésű elemzését a Ferratum Group, amelyben 12 ország vásárlási szokásait vizsgálták meg a közelgő ünnepek előtt, ezúttal a koronavírus-világjárvány hatásaira is rákérdezve. Mint kiderült, a válaszadók többsége kevesebbet tervez költeni ebben az évben, de Románia továbbra is élen jár a háztartások bevételeihez viszonyított, téli ünnepekre elköltendő összegek szempontjából.
Az összesített adatok szerint a megkérdezettek 57 százaléka kevesebbet költ idén karácsonyra, 37 százalékuk ugyanannyit, mint tavaly, és mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb összeget fordítana ebben az évben az ünnepi készülődésre. A legtöbben (ugyancsak 57%) legtöbb 200 eurót (közel ezer lejt) szánnak erre a célra, a válaszadók 19 százaléka viszont 201 és 400 euró közötti összeget, nyolc százalékuk 401 és 600 euró közöttit, a lista pedig egészen a 3000 eurónál is többet költeni tervezőkig folytatódik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez 327 eurót jelent (közel 1600 lej), miközben az utolsó helyen álló Hollandiában is magasabb az összeg: ott a háztartások bevételének mindössze 11 százalékát szánják ünnepi bevásárlásra, de ez 357 eurónak (1740 lej) felel meg. A negyedik helyen álló Ausztráliában pedig a családi jövedelmük 23 százalékának erre a célra való fordítása után 821 euróra (4000 lej) rúg az összeg. Romániában egyébként a legtöbbet élelmiszerekre költik, majd a háztartási javak, az édességek, a téli ruhaneműk és a játékok következnek a népszerűségi listán.
A kutatás összesített adataiból továbbá az is kiderült, hogy miként befolyásolta a világjárvány a megkérdezettek életét, és hogyan alakította át szemléletmódjukat. Előbbivel kapcsolatosan a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy lemondták az utazásaikat, a gazdasági helyzetre való tekintettel jobban odafigyelnek arra, mire költenek, és megtanulták értékelni az apróságokat. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb számukra a karácsonyi időszakban, a legtöbben a szeretteikkel eltöltött időt jelölték meg (69%), az ajándékok viszont idén csak 3 százalékot kaptak. Az újévi kívánságok terén is érződik a világjárvány hatása: a legtöbben azt kívánták, hogy legyünk egészségesek és továbbra is tegyünk a koronavírus terjedésének visszaszorításáért, a második legnépszerűbb válasz pedig a szeretteikkel eltöltött idő növelése volt.
Számos oka van annak, hogy a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a hazai lakosság bevételének jelentős részét szánja karácsonyi készülődésre, és ezek közül több lelki eredetű:
– véli Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint a szakember megkeresésünkre kifejtette, az emberi természet a járvány ellenére sem változott meg, ugyanúgy igényünk van az ünnep megélésére, mint korábban. Mi több, az idén megélt visszaszorítások, korlátozások hatására most hatványozottabban törnek a felszínre ezek az igények.
„Annak ellenére, hogy az anyagi lehetőségeket sok esetben korlátozta a járványhelyzet, az embereknek nagy vágya, hogy az ünnepekkor megajándékozzák szeretteiket. Nagyobb családok, társaságok együttléte ráadásul továbbra sem lehetséges a korlátozások miatt, ezért elképzelhető, hogy sokan ajándékokkal próbálják ellensúlyozni ezt.
A léleknek is szüksége van a feltöltődésre, megerősödésre egy ilyen nyomorúságos év után, és erre a karácsony remek alkalom, ha a biztonságunkat szem előtt tartva ünnepeljük a szeretet jegyében” – húzta alá a pszichológus.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a Bolojan-kormány keddi megbuktatása után kijelentette: a párt most döntés előtt áll.
szóljon hozzá!