
Készülődés az ünnepekre. Egy hazai háztartás bevételének 24 százalékát fordítja a karácsonyi vásárlásra
Fotó: Thomas Campean
A romániaiak mindig is élen jártak a karácsonyi költekezés terén, és ezt a szokást a koronavírus-világjárvány sem változtatta meg: egy friss felmérés szerint második helyen áll az ország az ünnepi bevásárlásra fordított összegek szempontjából, a saját bevételeikhez viszonyítva. Ennek oka azonban nem feltétlenül a hivalkodás, sokkal inkább az ünnep megélése a cél.
2020. december 08., 09:082020. december 08., 09:08
Tizenharmadik alkalommal állította össze Karácsonyi barométer elnevezésű elemzését a Ferratum Group, amelyben 12 ország vásárlási szokásait vizsgálták meg a közelgő ünnepek előtt, ezúttal a koronavírus-világjárvány hatásaira is rákérdezve. Mint kiderült, a válaszadók többsége kevesebbet tervez költeni ebben az évben, de Románia továbbra is élen jár a háztartások bevételeihez viszonyított, téli ünnepekre elköltendő összegek szempontjából.
Az összesített adatok szerint a megkérdezettek 57 százaléka kevesebbet költ idén karácsonyra, 37 százalékuk ugyanannyit, mint tavaly, és mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb összeget fordítana ebben az évben az ünnepi készülődésre. A legtöbben (ugyancsak 57%) legtöbb 200 eurót (közel ezer lejt) szánnak erre a célra, a válaszadók 19 százaléka viszont 201 és 400 euró közötti összeget, nyolc százalékuk 401 és 600 euró közöttit, a lista pedig egészen a 3000 eurónál is többet költeni tervezőkig folytatódik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez 327 eurót jelent (közel 1600 lej), miközben az utolsó helyen álló Hollandiában is magasabb az összeg: ott a háztartások bevételének mindössze 11 százalékát szánják ünnepi bevásárlásra, de ez 357 eurónak (1740 lej) felel meg. A negyedik helyen álló Ausztráliában pedig a családi jövedelmük 23 százalékának erre a célra való fordítása után 821 euróra (4000 lej) rúg az összeg. Romániában egyébként a legtöbbet élelmiszerekre költik, majd a háztartási javak, az édességek, a téli ruhaneműk és a játékok következnek a népszerűségi listán.
A kutatás összesített adataiból továbbá az is kiderült, hogy miként befolyásolta a világjárvány a megkérdezettek életét, és hogyan alakította át szemléletmódjukat. Előbbivel kapcsolatosan a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy lemondták az utazásaikat, a gazdasági helyzetre való tekintettel jobban odafigyelnek arra, mire költenek, és megtanulták értékelni az apróságokat. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb számukra a karácsonyi időszakban, a legtöbben a szeretteikkel eltöltött időt jelölték meg (69%), az ajándékok viszont idén csak 3 százalékot kaptak. Az újévi kívánságok terén is érződik a világjárvány hatása: a legtöbben azt kívánták, hogy legyünk egészségesek és továbbra is tegyünk a koronavírus terjedésének visszaszorításáért, a második legnépszerűbb válasz pedig a szeretteikkel eltöltött idő növelése volt.
Számos oka van annak, hogy a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a hazai lakosság bevételének jelentős részét szánja karácsonyi készülődésre, és ezek közül több lelki eredetű:
– véli Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint a szakember megkeresésünkre kifejtette, az emberi természet a járvány ellenére sem változott meg, ugyanúgy igényünk van az ünnep megélésére, mint korábban. Mi több, az idén megélt visszaszorítások, korlátozások hatására most hatványozottabban törnek a felszínre ezek az igények.
„Annak ellenére, hogy az anyagi lehetőségeket sok esetben korlátozta a járványhelyzet, az embereknek nagy vágya, hogy az ünnepekkor megajándékozzák szeretteiket. Nagyobb családok, társaságok együttléte ráadásul továbbra sem lehetséges a korlátozások miatt, ezért elképzelhető, hogy sokan ajándékokkal próbálják ellensúlyozni ezt.
A léleknek is szüksége van a feltöltődésre, megerősödésre egy ilyen nyomorúságos év után, és erre a karácsony remek alkalom, ha a biztonságunkat szem előtt tartva ünnepeljük a szeretet jegyében” – húzta alá a pszichológus.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben - jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Elhárították kedd délután azt a meghibásodást, ami miatt Sepsiszentgyörgy belvárosában, továbbá több egészségügyi intézményben is szünetelt a vízszolgáltatás.
Megműtötték a vadászrepülő-baleset pilótáját kedden, a beavatkozás sikeres volt, a pilóta teljes felépülése várható.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden közölte, hogy bűnvádi eljárást indított Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettes ellen befolyással üzérkedéshez nyújtott bűnsegély gyanújával.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
szóljon hozzá!