
Készülődés az ünnepekre. Egy hazai háztartás bevételének 24 százalékát fordítja a karácsonyi vásárlásra
Fotó: Thomas Campean
A romániaiak mindig is élen jártak a karácsonyi költekezés terén, és ezt a szokást a koronavírus-világjárvány sem változtatta meg: egy friss felmérés szerint második helyen áll az ország az ünnepi bevásárlásra fordított összegek szempontjából, a saját bevételeikhez viszonyítva. Ennek oka azonban nem feltétlenül a hivalkodás, sokkal inkább az ünnep megélése a cél.
2020. december 08., 09:082020. december 08., 09:08
Tizenharmadik alkalommal állította össze Karácsonyi barométer elnevezésű elemzését a Ferratum Group, amelyben 12 ország vásárlási szokásait vizsgálták meg a közelgő ünnepek előtt, ezúttal a koronavírus-világjárvány hatásaira is rákérdezve. Mint kiderült, a válaszadók többsége kevesebbet tervez költeni ebben az évben, de Románia továbbra is élen jár a háztartások bevételeihez viszonyított, téli ünnepekre elköltendő összegek szempontjából.
Az összesített adatok szerint a megkérdezettek 57 százaléka kevesebbet költ idén karácsonyra, 37 százalékuk ugyanannyit, mint tavaly, és mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb összeget fordítana ebben az évben az ünnepi készülődésre. A legtöbben (ugyancsak 57%) legtöbb 200 eurót (közel ezer lejt) szánnak erre a célra, a válaszadók 19 százaléka viszont 201 és 400 euró közötti összeget, nyolc százalékuk 401 és 600 euró közöttit, a lista pedig egészen a 3000 eurónál is többet költeni tervezőkig folytatódik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez 327 eurót jelent (közel 1600 lej), miközben az utolsó helyen álló Hollandiában is magasabb az összeg: ott a háztartások bevételének mindössze 11 százalékát szánják ünnepi bevásárlásra, de ez 357 eurónak (1740 lej) felel meg. A negyedik helyen álló Ausztráliában pedig a családi jövedelmük 23 százalékának erre a célra való fordítása után 821 euróra (4000 lej) rúg az összeg. Romániában egyébként a legtöbbet élelmiszerekre költik, majd a háztartási javak, az édességek, a téli ruhaneműk és a játékok következnek a népszerűségi listán.
A kutatás összesített adataiból továbbá az is kiderült, hogy miként befolyásolta a világjárvány a megkérdezettek életét, és hogyan alakította át szemléletmódjukat. Előbbivel kapcsolatosan a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy lemondták az utazásaikat, a gazdasági helyzetre való tekintettel jobban odafigyelnek arra, mire költenek, és megtanulták értékelni az apróságokat. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb számukra a karácsonyi időszakban, a legtöbben a szeretteikkel eltöltött időt jelölték meg (69%), az ajándékok viszont idén csak 3 százalékot kaptak. Az újévi kívánságok terén is érződik a világjárvány hatása: a legtöbben azt kívánták, hogy legyünk egészségesek és továbbra is tegyünk a koronavírus terjedésének visszaszorításáért, a második legnépszerűbb válasz pedig a szeretteikkel eltöltött idő növelése volt.
Számos oka van annak, hogy a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a hazai lakosság bevételének jelentős részét szánja karácsonyi készülődésre, és ezek közül több lelki eredetű:
– véli Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint a szakember megkeresésünkre kifejtette, az emberi természet a járvány ellenére sem változott meg, ugyanúgy igényünk van az ünnep megélésére, mint korábban. Mi több, az idén megélt visszaszorítások, korlátozások hatására most hatványozottabban törnek a felszínre ezek az igények.
„Annak ellenére, hogy az anyagi lehetőségeket sok esetben korlátozta a járványhelyzet, az embereknek nagy vágya, hogy az ünnepekkor megajándékozzák szeretteiket. Nagyobb családok, társaságok együttléte ráadásul továbbra sem lehetséges a korlátozások miatt, ezért elképzelhető, hogy sokan ajándékokkal próbálják ellensúlyozni ezt.
A léleknek is szüksége van a feltöltődésre, megerősödésre egy ilyen nyomorúságos év után, és erre a karácsony remek alkalom, ha a biztonságunkat szem előtt tartva ünnepeljük a szeretet jegyében” – húzta alá a pszichológus.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!