
Fotó: Boda L. Gergely
A Kultúrpalota Tükörtermében hangszalagra felvett ismertetőt hallhat a látogató. Ezen szeretnének változtatni a kedden induló projekt ötletgazdái, akik a Kultúrpalota történetei – 3Layers nyári kurzuson a színházi módszerek alkalmazásának lehetőségét tanulják és tanulmányozzák a művészetközvetítésben és a társadalmi, interkulturális párbeszédben.
2017. július 10., 16:422017. július 10., 16:42
Kedden kezdődik és vasárnap estig tart a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a 3Layers of Telling a Story ERASMUS+ TEMPUS projekt, amely a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem együttműködésében zajlik, alkalmazott színházi tárgyú, közös képzési programok kidolgozásának céljával.
Miután nemrég a pécsi POSZT fesztivál keretében mutatkozott be, a projekt most A Kultúrpalota történetei című nyári képzéssel folytatódik. Albert Mária, az egyetem tanára a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, ez az első, ingyenes nyári kurzus a képzési program tesztelése. A résztvevők az SZFE és a Művészeti Egyetem hallgatói, valamint a téma iránt érdeklődő romániai és magyarországi szakemberek, akik közösen tanulják és tanulmányozzák a színházi módszerek alkalmazásának lehetőségét a művészetközvetítésben és a társadalmi, interkulturális párbeszédben.
A kurzus végén a résztvevők bemutatják a Kultúrpalotához kötődő alkalmazott színházi projektterveiket, amelyeket a szervezők a Kultúrpalota működtetőinek ajánlanak fel a további együttműködés reményében.
A drámapedagógiai módszerekkel különböző történeteket mutatnak be, más-más témát járva körül. Például az egykori polgármesterek hogyan váltották egymást, milyen hozzáállás jellemezte őket a Kultúrpalota felépítésével, működtetésével szemben, miként készültek el a színes üvegablakok, hogyan tervezték, vagy építették fel a Kultúrpalotát.
A történeteket mindenki másként látja, a Magyarországról érkezőknek más a véleményük, ahogyan a román diákoknak is, illetve az itt élő magyaroknak is. Erről is beszélnek majd, ismertetik észrevételeiket, ötleteiket, körbejárnak egy-egy témát.
– mondta Albert Mária, hozzátéve, hogy a projektbe helyi és magyarországi tanárok, illetve művészettörténészek is bekapcsolódnak. Neudalt Judit, a Budapesti Örkény Színház IRAM-program vezetője például a Tükörteremben hallható unalmas hangszalag helyett élő bemutatóval tenné érdekesebbé a terem ismertetését. Például ha egy osztályközösség vagy akár turistacsoport érkezik, igényelni lehetne a Művészeti Egyetemről egy diákot, vagy akár többet, akik „elmesélik”, a drámapedagógiai módszerek segítségével bemutatják a színes ólomüvegablakok történetét, vagy a Kultúrpalota tervezését, megépítését.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!