
Fotó: Czimbal Gyula/MTI
Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család. A Herder- és Kossuth-díjas költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.
2018. június 20., 12:442018. június 20., 12:44
2018. június 20., 13:212018. június 20., 13:21
Kányádi Sándor székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

Amikor hat évvel ezelőtt Hargitafürdőn Sándor bácsival beszélgettünk, belefűzte: el kell hagynia kolozsvári otthonát. A minap előbb Nagygalambfalván kértem egy beszélgetésre, de úgy döntöttünk, itthoni otthonában, Hargitafürdőn találkozunk.
Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét.
Lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások, írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították.
Költői pályájának korai időszakában „a szocialista lelkesedéstől megszállottan” bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve

Amikor hat évvel ezelőtt Hargitafürdőn Sándor bácsival beszélgettünk, belefűzte: el kell hagynia kolozsvári otthonát. A minap előbb Nagygalambfalván kértem egy beszélgetésre, de úgy döntöttünk, itthoni otthonában, Hargitafürdőn találkozunk.
Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is.
Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.
Egyik méltatója szerint
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a Bolojan-kormány keddi megbuktatása után kijelentette: a párt most döntés előtt áll.
Videón is megörökítették, amint egy medve végigszalad Alsócsernáton főútján napnyugta előtt. Az ijedt állattal egy kerékpározó család is szembetalálta magát, ám az édesanya gyors helyzetfelismerésének köszönhetően sikerült időben kitérni az útjából.
Egyes üzemanyag-forgalmazók kedden újra emelték a benzin árát, így az öt nagy töltőállomás-hálózat közül négyben már délelőtt azonosak voltak az árak, délután pedig mind az ötnél. Érdekes...
A kormány keddi ülésén jóváhagyta a közoktatási intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) finanszírozásának kiszámításához használt fejpénz 6,5 százalékos emelését az idei évre.
Újabb történelmi mélypontra került kedden a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2180 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 1,82 banis (0,35 százalékos) emelkedést jelent a hétfői 5,1998 lejhez képest.
A képviselőház és a szenátus együttes keddi ülésén szavaztak a törvényhozók a PSD, az AUR és a Béke – Románia az első bizalmatlansági indítványáról.
A kormány elleni bizalmatlansági indítvány „hazug, cinikus és mesterkélt” – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az indítvány keddi parlamenti vitáján.
A kormány hétfőn este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Kedden délelőtt 11 órától vitáznak és titkos, golyós szavazással döntenek a PSD, az AUR és a Béke – Románia az első parlamenti frakcióinak bizalmatlansági indítványáról.