Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:15

Hűvösebb napok után a csillagászati tavasz hoz felmelegedést

15:11

Az újrahasznosítás és a vintage is fontos szempont volt az újonnan nyílt szociális bemutatóüzletnél

15:04

Fiatal erdélyi sízők álltak a rajtvonalnál az ifivébén

14:38

Külügyminiszter: biztosítanunk kell, hogy ne legyen tartós az energiaárakra nehezedő nyomás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Felborult és a kerekeire fordult vissza a frontális ütközés után az autó – térfigyelő kamera rögzítette a szejkei balesetet

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Kiégett egy autó az országúton Csíkszereda Udvarhely felőli bejáratánál – frissítve

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Főhajtás a magyar szabadságharc nagyjai előtt Csíkszeredában

Élelmiszerellátás Európában: nehéz idők jönnek

Fotó: Pinti Attila

Válságos időszak következik az európai országok élelmiszerellátását illetően. Az orosz-ukrán háború nagyban veszélyezteti a globális világgazdaságot, a gabona és a műtrágyatermelésben hatalmas mennyiségcsökkenések jelentek meg. A globális termelési krízishelyzetről és a gazdaság előre látható jövőképeiről is szó esett Tusványos második napján.

Pál Emil

2022. július 21., 18:092022. július 21., 18:09

Arra kell készülnünk, hogy az elkövetkezendő tíz évben sokkal többet fogunk élelmiszerre költeni – körvonalazódott ki a párbeszéd során. A panelbeszélgetésen Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetkezetének elnöke és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára, Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szólalt fel. A fórumot Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese moderálta.

Válság az állattenyésztésben

A háború egészen új helyzetet teremt, hiszen generációk nőttek fel úgy, hogy nem volt ekkora, Európát érintő atrocitás – nyitotta meg a párbeszédet Papp Gábor. Ukrajna és Oroszország is világszintű meghatározó tényező a piacgazdaságban, hiszen nagy szerepe van több élelmiszeripari és mezőgazdasági cikk – gabona, műtrágya-alapanyagok – exportálásában. Milyen kisugárzással van a háborús helyzet ezeket a problémákat tekintve? – tette fel a kérdést.

Az állattenyésztők érzik leginkább, hogy ránk egy nagyon hosszú mély gödör vár

– válaszolt elsőként a kérdésre Süle Katalin. Állítása szerint a tenyésztők 15 évnyi felépített munkája csorbul a háborús helyzet miatt. Mint elmondta, a tenyésztőknek a fenntarthatóságuk miatt

le kell vágniuk a törzsállatokat, a megélhetésük érdekében végtermékként kell értékesíteniük.

Hozzátette, nem mernek két és fél évre előre tervezni, mivel egy húsmarha tenyészállattá válása legalább ennyi idő.

Fotó: Pinti Attila

Termelési bizonytalanság

Éder Tamás szerint három súlyos hullámmal kell szembenézni az élelmiszerellátás szintjén. Napjainkra, a háború miatt a világ kalóriaellátása 10 százalékkal csökkent, ennek már nagyon súlyos következményei lehetnek, leginkább a közel keleti országokban és Afrika északi országaiban – fejtette ki. Szerinte a problémát nagyítja az, hogy

az elmúlt években sokkal globálisabb lett a világgazdaság láncolata, ezért az élelmiszeripar is globálisan épül le.

Válságot hozhat a műtrágyatermelés kiesése miatt növekvő áremelkedés, de a tőke bizonytalansága – a gazdák abbéli döntése, hogy mire költenek – is a termelés nehezítő tényezője lesz. Cseh Tibor az inflációra és az euró gyengülésére is rámutatott. A párbeszéd során felvetette, hogy 1991 óta először tart ott a kereskedelem, hogy negatív tendenciát mutat. Papp Gergely megjegyezte,

Oroszország már készült erre a jelenségre, ugyanis a nagyhatalom 2009-ben előterjesztette, hogy 2030-ra el szeretné érni az élelmiszer-ellátás belső forrásokból történő teljes biztosítását.

Trend lett a hazai?

„Olyan programokat kell és igyekszünk indítani, amelyek kevésbé függenek a globális rendszertől” – folytatta a párbeszédet Becze István. Elmondása szerint az ukrán háború kapcsán a székely régióban rengeteg fejleszteni való van, a termeléshiány vetületei új irányokat szabnak fejlesztési területeket illetően. Cseh Tibor nem látja ezt a globális válságot trendfordítónak.

Bár a járvány alatt megteltek a magyar kereskedések polcai hazai termékekkel, jelenleg ott tartunk, hogy magyar burgonyát a legnagyobb pesti Aldiban nem tudok vásárolni

– jelentette ki, majd hozzátette az exportáramlás globalitása miatt olyan természeti korlátok közé vagyunk zárva, amiken nem lehet átlépni.

Fotó: Pinti Attila

A hazai termelést tekintve Süle Katalin hozzátette: „nehéz helyzet vár ránk a következő években, nem fogunk tudni sok pályázatot megvalósítani a növekvő árak miatt”.

Süle abban bízik, hogy sokan fogják folytatni a termelést a nehézségek ellenére, abban pedig mindannyian egyet értettek, hogy nehéz idők jönnek.

Gyermekeinknek sokkal rosszabb sorsa lehet, mint nekünk, ez benne van a levegőben. Nehéz szülés lesz szembe szállni az elkövetkezendő válságos időszakkal

– hangzott el végszóként.