Szőke László
2017. május 12., 11:512017. május 12., 11:51
Nem, nem Párizsban, és nem is amerikai, hanem egy udvarhelyi, és igen, Csíkban. És hiába igaz, hogy Udvarhely és Csíkszereda között félszáz kilométer van csupán, egy külső szemlélő szembetűnő különbségeket tapasztalhat a két vidék között – nem földrajzi vagy történelmi értelemben, persze. Ez derült ki a különben kevésnek tűnő elmúlt egy hét alatt, amíg kísérletünk folyt:
Rögtön a legfontosabb észrevétel, amit újságíróként mindenképpen észlel a magamfajta udvarhelyi: ha valakit kiakaszt Csíkban, hogy bírálóan írtál róla, az fölhív telefonon, és jól elküld melegebb éghajlatra, saját füled hallatára. Udvarhelyen ezzel szemben az a „gyakorlat”, hogy gratulálnak, még meg is dicsérnek jó(?) tollad miatt, majd megpróbálnak kirúgatni, nagyfőnöknél „intézkedni” a hátad mögött.
Csík–Udvarhely 1–0.
A Csíki Hírlap is SMS-véleményeket közöl utolsó oldalán, az Udvarhelyi Híradó is. De míg az udvarhelyiekből szinte ki kell „verni” azt a csekély véleménynyilvánításra való hajlandóságot és munkát is, ami egy SMS-üzenet megírásával jár, addig Csíkban sokkal több az üzenet. Ehhez kapcsolódik az az észrevétel is, hogy
addig ütik egymást a Hargita túlsó oldalán, amíg valaki ott nem hagyja a fogát a virtuális küzdőtéren. Udvarhelyen ugyanis nem igazán számít, hogy nem élet-halál harc vagy háború folyik, hanem csak vita. Csík–Udvarhely 2–0.
Szintén e heti élmény, de igencsak fájó – udvarhelyiként. Ha Csíkszeredában mész el társasággal kocsmázni, és te fizetsz utolsónak, jobb eséllyel kapsz vissza te pénzt a pincértől, mintsem hogy te fizess, mert a hamarabb távozók többet fizettek saját fogyasztásukért. Udvarhelyen utolsónak távozni felér egy kisebb anyagi katasztrófával – ott a többség kevesebbet fizet, mint amennyit fogyaszt. Az általánosítás kényszere nélkül, de Csík–Udvarhely 3–0.
Tanulság? Van. Hát persze, hogy vissza kell menni Udvarhelyre, hiszen ott is beszélni kell erről. Viszlát, Csíkszereda! Jövök még. (Kell az a visszavágó...)
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
Kozán István
Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.
Rédai Attila
Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy Călin Georgescu üstökösszerű felbukkanása egyszerűen a TikTok algoritmusának számlájára írható.
Bálint István
Tizenöt éves lett a Székelyhon. Szinte nincs az életnek olyan területe, ami ne változott volna meg radikálisan az elmúlt másfél évtizedben. Ez pedig az online médiafogyasztásra hatványozottan érvényes.
szóljon hozzá!