Prosztataproblémák: tünet nélkül is orvoshoz kell menni

A prosztata, azaz magyarul dülmirigy a férfi nemi szervekhez tartozó mirigyes szerv. A húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülveszi a húgycsövet. Az ondó termelésében van szerepe. A prosztataproblémákról, tünetekről és kezelési lehetőségekről dr. Csutak Mária-Magdolna csíkszeredai urológus főorvossal beszélgettünk.

– Milyen megbetegedései ismertek ennek a szervnek?

– Hozzánk leggyakrabban jóindulatú prosztatamegnagyobbodással, prosztatagyulladással és a prosztata rákos megbetegedéseivel fordulnak a páciensek.

– A prosztatamegnagyobbodással járó problémák a közvélemény szerint negyven évtől fölfelé érintik a férfiakat. Ez tévhit vagy tény?

– Nem tévhit. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás a szerv leggyakoribb megbetegedése. Van egy statisztika, mely szerint jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az ötvenéves férfiak ötven százalékát, a hatvan éves férfiak hatvan százalékát és a hetvenesek hetven százalékát érinti.

– Mi az oka ennek a megbetegedésnek?

– A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (adenóma) kiváltó oka igazából nem tisztázott. Kialakulásában nagy szerepet a férfi nemi hormonnak, a tesztoszteronnak tulajdonítanak, de ennek hatása még vitatott. Ellenben a prosztatarák kialakulásában a tesztoszteron szerepe vitathatatlan. A prosztatarák kialakulásában fontos szerepe van a genetikának is. Különösen azok a férfiak figyeljenek, akik családjában előfordult már a férfi felmenőknél prosztatarák, illetve a női felmenőknél mellrák.  

– Melyek a tünetei a prosztatamegnagyobbodásnak?

– Mivel a prosztata körülveszi a húgycsövet, megnagyobbodása esetén beszűkíti azt, ezért vizelési problémákat okoz. Először csökken a vizelet sugara, a beteg észreveszi, hogy nehezebben indul a – főként a reggeli – vizelés, aztán előfordul, olyan érzése van vizelés után, hogy nem ürül ki a hólyag stb.

– Mennyire gyakori a prosztatagyulladás?

– Ez a megbetegedés inkább a fiatal korosztályt érinti. A betegség tünetei hasonlóak a megnagyobbodás esetén tapasztaltakhoz, de sokkal erőteljesebbek. Ugyanakkor jelentkezhet még gáttáji vagy alhasi fájdalom, esetleg vércsík jelenik meg a spermában. A gyulladás lehet heveny vagy idült is. Az oka legtöbbször bakteriális fertőzés, de ismerünk steril prosztatagyulladásokat is, amelyek ugyanolyan tünetekkel járnak.

– Milyen megelőzési lehetőségek vannak?

– Nincs sok, amit tehetünk a megelőzés érdekében. Fiatal férfiaknak ajánlott odafigyelni a speciális, nemi úton terjedő gyulladások, főként a chlamydia megelőzésére, tehát ezért is ajánlott az óvszerhasználat.  

– A daganatos elváltozások milyen gyakoriak és milyen tünetekkel járnak?

– Sajnos gyakori a prosztata daganatos megbetegedése, minden héten találkozunk új beteggel. A prosztatarák tünetei szintén hasonlítanak a jóindulatú megnagyobbodás tüneteihez, de akár hiányozhatnak is, ezért érdemes a férfiaknak ötven éves kor fölött szűrővizsgálatra jelentkezni. A prosztata vizsgálata hárompilléres: PSA, végbéltapintás, ultrahang. A PSA, a prosztataspecifikus antigén vizsgálat egy laborvizsgálat, vérből történik az ellenőrzés. Nem kizáró jellegű, tehát ha alacsony valakinek a PSA-ja, akkor az sajnos nem jelenti azt, hogy nem lehet rákos daganata, ezért érdemes egy urológust is megkeresni.  

– A férfiak köztudottan idegenkednek a manuális prosztatavizsgálattól...

– Ezt sajnos nem lehet elkerülni. A manuális vizsgálat a prosztata végbélen keresztüli áttapintása.

– Mit kell tudni a prosztatamegbetegedések kezeléséről?

– Pillanatnyilag nagyon jó gyógyszerek állnak rendelkezésre a prosztata-adenóma kezelésére, egy gyógyszerrel vagy többet társítva. Amióta ezeket a kiváló gyógyszereket felfedezték, lecsökkent a prosztataműtétek száma. Általában összefüggés létezik a prosztata mérete és a gyógyszeres kezelés hatékonysága között, de ez nem törvényszerű. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásos betegeink visszajárnak félévente-évente kontrollra, közülük a legtöbben gyógyszeres kezelésben részesülnek. A műtéti megoldás többnyire húgycsövön keresztül történik, nagyméretű prosztata esetén pedig nyílt műtéttel, hasfalon keresztül. A prosztata gyulladásos megbetegedéseit antibiotikumos kezeléssel gyógyítjuk, legalább egy hónapos kúrára van szükség, és ezt társítjuk más gyógyszerekkel. A prosztata daganatos megbetegedéseinél a túlélési esély attól függ, hogy milyen stádiumban fedezzük fel. Korai stádiumban, ha a daganat nem lépte túl a prosztatát, és ideálisan csak az egyik lebenyre lokalizálódik, akkor reális esély van arra, hogy műtéttel vagy speciális sugárterápiával gyógyítható legyen, és húsz éven felüli túlélést biztosítson. A beteg kora is meghatározó. Minél fiatalabb a beteg, annál agresszívabb a daganat. Ugyanabban a stádiumban lévő betegség rosszabb túlélést biztosít egy fiatalabb beteg esetén. A szakirodalom szerint 120 éves korára minden férfi prosztatarákos lenne, sokan közülük tünetmentesen. Persze, ha megérnék ezt a kort.

– Ahogy más daganatos megbetegedésre, úgy a prosztata daganatos megbetegedéseire sincs szűrővizsgálat Romániában...

– Nincs. Vannak tanulmányok, amelyek bebizonyították, hogy a szervezett szűrés nem költséghatékony, mert az átlag populációban nincs annyi prosztatarákos beteg, hogy szűrést kelljen végezni, hanem azok között kell szűrni, akinek tünete van. De hatvanéves kor fölött mindenképpen érdemes egy urológust megkeresni. Ha ötvenéves kor fölött nem is teszik meg, csak akkor, ha tünet van, hatvanéves kor fölött azért már minden férfinak jó, ha elmegy egy urológushoz, akkor is, ha nincs panasza, mert sajnos vannak esetek, amikor a betegnek semmilyen panasza nincsen, elvégeztet egy PSA-vizsgálatot, és magas lesz az érték, ami nyomán aztán elkezdjük keresni, hogy mi a probléma.